A műtrágya-kereskedelemre, így az élelmiszer-termelésre is nagy csapást mér a Hormuzi-szoros lezárása

A Közel-Kelet a szénhidrogének mellett a műtrágyák piacán is jelentős szereplő. Egyrészt a térség országai nyersanyagot termelnek, amelyekre nagy kapacitású gyárakat telepítettek, másrészt a globális kereskedelem 25-35 százaléka a Hormuzi-szoroson megy át. Most inkább csak menne, mert Irán az ellenőrzése alatt tartja a tengeri átjárót, szinte teljesen megbénítva a kereskedelmet.

Irán az egyik népszerű műtrágya, a karbamid negyedik legnagyobb exportőre Oroszország, Egyiptom és Szaúd-Arábia után. Ha Irán nem szállít, azt megérzi a piac, de a szaúdi exportot is érzékenyen érinti a szoros lezárása. Az egyiptomi karbamidárak, amelyek az iparágban jó viszonyítási pontnak számítanak, a konfliktus kezdete óta több mint egyharmaddal emelkedtek, és a műtrágyákban használt kén ára is megugrott.

Az energiainfrastruktúra elleni támadások miatt a legnagyobb katari műtrágyás cég is visszafogta a termelést, mert nem látja biztosítottnak a gyártáshoz szükséges földgázszolgáltatást. Ez szintén megütötte a kínálati piacot.

„A Hormuzi-szoros elengedhetetlen a globális élelmiszer-termeléshez. A műtrágyák nem csupán egy újabb árucikk, a globális élelmiszer-termelés közel fele tőlük függ” – mondta a CNN-nek a múlt héten Svein Tore Holsether, a norvég Yara International vegyipari vállalat vezérigazgatója.

(CNN)

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!