Megtámadta Iránt az Egyesült Államok és Izrael, Trump rezsimváltásra készül

Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főmegbízottja kockázatosként jellemezte az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadás, és jelezte, hogy beszélt az izraeli külügyminiszterrel. Kallas közölte, hogy az EU szorosan együttműködik arab partnereivel, hogy diplomáciai megoldást találjanak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Antonio Costa, Európai Tanács elnöke egy közösen kiadott közleményben „nagyon aggasztónak” nevezte a helyzetet, és jelezték, hogy erőteljesen kiállnak a regionális biztonság és stabilitás mellett. A két vezető kritikusan fontosnak nevezte, hogy megakadályozzanak minden olyan akciót, amit a feszültségek fokozásához vezethet. Egyben arra szólították fel a feleket, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és tartsák tiszteletben a nemzetközi törvényeket.

Egy brit kormányzati szóvivő közölte, nem szeretnék, ha az Irán elleni támadás egy szélesebb regionális konfliktussá nőné ki magát, és jelezte, hogy Nagy-Britannia legfőbb prioritása a régióban élő állampolgáraik biztonsága.

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter diplomáciai megoldást sürgetett, és a hivatala által kiadott közleményében jelezte, hogy a megelőző csapásként jellemzett izraeli támadás nemzetközi jogot sérthetett.

Nataša Pirc Musar szlovén külügyminiszter jelezte, hogy aggódva figyelik a fejleményeket és a katonai akciók azonnali abbahagyására szólította fel az összes felet, közölve, hogy az események az egész Közel-Kelet békéjét és stabilitását veszélyeztetik.

Jelentősen elmaradt az iráni válaszcsapás mértéke a tavaly nyári izraeli-iráni háborúban tapasztalttól, a Times of Israel az izraeli hadsereg előzetes felmérésére hivatkozva „mintegy 35” iráni rakétáról ír. A tavalyi háborúban az első ellencsapásokban százával indították a rakétákat és a drónokat az izraeli célpontok ellen. A rakéták egy részét a légvédelem semmisítette meg, más részük lakatlan területeken csapódott be. A jelentések szerint lakott területre csak a megsemmisített rakéták vagy az elfogórakéták repeszei hullottak, a mentősök egyelőre egy könnyű sérültről számoltak csak be.

Az Irán elleni amerikai-izraeli támadás alapjaiban mozgathatja meg az energiapiacot és a védelmi szektort – írja a Reuters. Míg az OPEC+ vasárnapi ülésén a korábban tervezettnél (napi 137 ezer hordó) nagyobb mértékű termelésnövelést mérlegelhet az olajár-emelkedés és az esetleges ellátási zavarok ellensúlyozására, a vezető exportőrök – Szaúd-Arábia és az Emírségek – már meg is kezdték a kivitel fokozását.

Eközben a védelmi iparban egy mélyebb, szerkezeti átalakulás zajlik: a szektor kezd eltávolodni a ciklikus, háborúfüggő modelltől. Az olyan óriások, mint a Lockheed Martin, az RTX és a Northrop Grumman, egyre inkább hosszú távú, „előfizetéses” jellegű fenntartási és szoftveres szolgáltatásokból szerzik bevételeik jelentős részét. Így, bár a részvények rövid távon reagálnak a harci cselekményekre, a vállalatok valódi értékét már a fegyverrendszerek évtizedekig tartó, stabil profitot termelő üzemeltetése adja – jegyzi meg a Reuters.

Izrael nem arra koncentrál, hogy egy rezsimváltó hadműveletet hajtson végre Irán ellen, hanem katonai célpontokat támadnak – mondta újságíróknak egy tájékoztatón egy izraeli katonai tisztviselő. Ugyanakkor hozzátette, hogy „a támadások irányításában, az erőszak szításában vagy Izrael elpusztítására irányuló tervek végrehajtásában részt vevő személyek legitim célpontnak tekinthetők”, és legitim célpontnak tekinthetők azok, akik tagjai a „katonai agresszióban részt vevő vezetők”.

Donald Trump amerikai elnök korábban rezsimváltásról beszélt, és arra biztatta az irániakat, hogy döntsék meg az iráni kormányt. Trump a Washington Postnak adott rövid interjújában közölte, hogy szabadságot akar az iráni népnek, amikor arról kérdezték, hogy reményei szerint mi lesz az eredménye az Irán ellen indított katonai akciónak.

Találat érte az iráni rezsim legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah hivatali épületét – írta a BBC. Az országot 1989 óta vezető ajatollah – aki tíz évvel az 1979-es forradalom után vette át az irányítást a teokratikus rezsim alapítójától, Ruollah Homeinitől – bizonyára nem volt a teheráni épületben. A legfelsőbb vezető – akihez képest a mindenkori iráni elnöknek kevesebb hatalma van – egyelőre nem tudni, hol tartózkodik. Izraeli katonai beszámolók szerint találat érte a teheráni elnöki hivatal épületét is. Kumban, Iszfahánban, Kermánsáhban és Tabrizban találatok érték az iráni katonai bázisokat, Kenarakban pedig az iráni haditengerészetet. A BBC úgy tudja, találat érte az iráni kurd régióban az Iráni Forradalmi Gárda egyik bázisát is.

Az iráni légvédelem nem mutatott különösebben aktív ellenállást, amiben az is szerepet játszhat, hogy légvédelmének jelentős részét kiiktatta a tavaly júniusi amerikai-izraeli katonai akció, amely a légvédelmi állások mellett az ország nukleáris létesítményeinek megsemmisítésére fókuszált.

Az Irán ellen indított amerikai-izraeli támadás célpontja volt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, valamint Maszúd Peszeskján iráni elnök – mondták izraeli tisztviselők a Reuters hírügynökségnek, a CNN-nek és a Times of Israel című izraeli lapnak. A CNN értesülései szerint a célpontok között volt az iráni védelmi tanács vezetője, valamint az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője is.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a támadások mennyire voltak sikeresek.

A Reuters értesülései szerint Ali Hámenei nem volt Teheránban a támadások idején, és biztos helyre szállították. A Tasznim iráni hírügynökség az elnöki hivatalra hivatkozó jelentése szerint Pszeskján elnök „teljesen egészséges”. Az izraeli 12-es csatorna szerint az izraeli hadvezetés „nagyon sikeresnek” ítélte meg a legejező csapást, az értékelés a katonai felső vezetés és a Peszeskján elleni csapásokról szólt. Értesüléseik szerint „nem világos, hogy Hámenei [Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője] nem esett át drámai eseményen”. Közben a BBC azt írja, hogy a jelentések szerint Peszeskján elnöki hivatalát is támadás érte. Ahogy robbanások voltak Narmak negyedben is, ahol az egykori elnök, Mahmúd Ahmadinezsád lakik, de az egyelőre tisztázatlan, hogy megsérült-e a csapásban.

A Reuters egy iráni forrása szerint az iráni Forradalmi Gárda több magas rangú parancsnoka, és több politikai tisztviselő is meghalt a támadásokban.

A Kreml megmondóembere láthatóan Iránnak szurkol, Norvégia a nemzetközi jogot félti, Ausztrália határozottan kiállt az Iránnal szembeni amerikai-izraeli támadás mellett, de egyelőre a világ nagy része kivár az állásfoglalással – derül ki a Jerusalem Post cikkéből.

Egyelőre nem frissültek nyilatkozatokkal a hivatalos oldalak az X-en sem a francia, sem a német, olasz, brit vezetés részéről.

Legalább egy ember meghalt az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, miután elfogtak több, Iránból kilőtt rakétát – közölte az ország állami hírügynöksége. Abu-Dzabi mellett Dubajban is robbanásokat lehetett hallani – írta az Al Dzsazíra. Az iráni támadást az ország szuverenitásának, valamint a nemzetközi jog megsértéseként értékelték, és jelezték, hogy fenntartanak minden jogot a válaszadásra.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint robbanásokat lehetett hallani a szaúd-arábiai Rijjádban is, az ország légterének egyes részeit pedig lezárták. Emellett a katari Dohában is robbanások voltak. Közben Jordániában két ballisztikus rakétát lőttek le.

Bahrein közben szintén a királyság szuverenitásának és biztonságának súlyos megsértéseként értékelte az iráni „alattomos” rakétatámadásokat. Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek lezárták a légterüket.

„Az Iránnal folytatott tárgyalások csupán fedőakcióként szolgált. Senkinek sem volt efelől kétsége. Senki sem akart semmiről megállapodni” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az egykori orosz elnök – jelenleg az orosz nemzetbiztonsági bizottság alelnöke – bejegyzésében érezhetően Irán mellett állt ki, bár ezt kissé sejtelmesen tette az egyébként Oroszország által szövetségesnek tekintett ország irányában.

„A kérdés, hogy kinek van több türelme kivárni a maga ellenségének dicstelen végét. Az Egyesült Államok csupán 249 éves. A perzsa birodalom 2500 éve jött létre. Meglátjuk száz év múlva” – idézte szavait a Reuters.

A libanoni kormányfő arról írt, hogy országa nem hagyja, hogy stabilitását veszélyeztető akcióba rángassák bele. Navaf Szalam szavai az iráni támogatást élvező – igaz, az elmúlt bő két évben az izraeli célzott támadásokkal jelentősen meggyengített – síita Hezbollahnak is szólhattak, nehogy aktívan közbelépjen a szervezet, esetleg Izrael északi részét támadva, ami Libanon elleni újabb beavatkozásokat válthat ki, ahogyan az történt az elmúlt két évben.

Máshonnan közelítette meg az Irán elleni izraeli-amerikai támadást a norvég külügyminiszter:

„Izrael megelőző csapásként definiálta a támadást, ám ez nincsen összhangban a nemzetközi joggal. A megelőző csapás előfeltétele a közvetlen, azonnali fenyegetés” – jelentette ki Espen Barth Eide.

Az ausztrál kormányfő egyértelműen kiállt az Iránnal szembeni akció mellett. Anthony Albanese az X-en közölte: „Az iráni rezsim évtizedek óta a destabilizáció forrása proxy szervezetek támogatásával, nukleáris és rakétaprogramjával, erőszakos, brutális akcióival.” A kormányfő megjegyezte, hogy Irán két támadásban is érintett volt Ausztrália területén, a zsidó közösséget célozva.

Ausztrália 200 iráni személy ellen léptetett életbe szankciókat, ebből száz a teheráni rezsim legfőbb támaszához, az Iráni Forradalmi Gárdához kapcsolódik.

A rendkívüli állapot elrendelésével Izraelben a következő munkanapokon sem tanítás nem lesz, sem munka nem lesz a legtöbb helyen, valamint korlátozzák a gyülekezéseket is a lakosság biztonsága érdekében. Előbb Izrael zárta le légterét, leállítva ezzel a polgári légi összeköttetést, majd így tett Irán is. A kanadai külügyminiszter Izrael és Irán elhagyására szólította fel a kanadai állampolgárokat az Iránt érő első becsapódások után.

Az Irán elleni támadások első hullámának célja az, hogy az iráni politikai vezetés minél több tagját eltalálják – mondta három izraeli biztonsági tisztviselő a New York Timesnak. A terv a tisztviselők közlése szerint a meglepetés erejét használja ki, és úgy számoltak, hogy ha magas rangú iráni tisztviselőket akarnak megölni, akkor az első hullámban támadni kell őket, mert később már jobban védhető helyekre menekülnek. Ugyanezt írta a Reuters, izraeli tisztviselőre hivatkozva.

A Channel 12 izraeli televízió értesülése szerint „nagyon jelentős” károkat okozott az iráni vezetésben a támadás – írta a Times of Israel. A beszámoló szerint a támadás nagy sikert ért az iráni vezetés megsemmisítésére kitűzött cél elérésére, és az izraeli vezetés nagyon elégedett az eredményekkel.

Az egyik célpont a beszámolók szerint az iráni elnök volt. Az iráni média közlése szerint az iráni elnök jól van. A CNN értesülései szerint Izrael és az Egyesült Államok is arra készül, hogy a támadások több napig fognak tartani.

Trump üzenetének lényegét ismételte meg az izraeli miniszterelnök az Irán elleni támadással kapcsolatban: „A gyilkos terrorista rezsim nem tehet szert atomfegyverre ” – jelentette ki Benjámin Netanjahu az amerikaiakkal közös beavatkozás célját megjelölve.

A másik cél Netanjahu szerint is egyértelműen az iráni rezsim felszámolása.

Az izraeli kormányfő kiemelte Trump „történelmi vezető szerepét”, és az amerikai elnökhöz hasonlóan üzenetet küldött „a bátor iráni népnek”, hogy „saját kezébe veheti sorsát”, azaz, egy új, szabad rendszert építhet a 47 éve működő síita teokratikus rezsim felszámolása után.

Netanjahu pozícióját Izraelben is megerősíti az Irán elleni katonai akcióban való részvétel az amerikaiak oldalán. A CNN gyorselemzése szerint ez az októberben esedékes választások eredményére is hatással lesz. Az Irán elleni akciót a palesztin terrorista szervezet, az Irán támogatását élvező Hamász véres, 2023 október 7-i támadás elleni lépések sorába illesztette bele.

Ezzel Netanjahu a támadás után a Gázai övezet ellen indított háború folytatásaként, a térség stabilitásának széles körű biztosításaként írta le az Irán elleni katonai akciót.

Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy az Irán ellen indított hadműveletnek az „Epic Fury”, azaz nagyjából az „epikus düh” nevet adta.

Izrael más nevet adott. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő közlése szerint a hadművelet neve Oroszlánüvöltés. Ez utóbbi következetesebb, mivel utal a tavaly júniusi amerikai-izraeli katonai akcióra Irán atomlétesítményei ellen. Azt az akciót „Felkelő Oroszlánnak” nevezték el.

A Jemen egy részét ellenőrzésük alatt tartó húszik egy bejelentés szerint Irán oldalán beavatkoznak a háborúba. Az Irán támogatását élvező csoport eddig is indított különböző intenzitású rakétatámadásokat Izrael ellen, igaz, ezek többsége nem jutott el a több mint kétezer kilométerrel északabbra fekvő Izraelig. Az izraeli erők pedig korábban is hajtottak végre célzott csapásokat a húszik jemeni állásai ellen.

Rakétatámadás érte az amerikai haditengerészet Bahreinben lévő bázisát, több szemtanú is robbanásokról számolt be – közölte az arab ország állami hírügynöksége. Az iráni Farsz hírügynökség közölte, hogy Teherán rakétákkal támadja a bahreini bázist. A bahreini belügyminiszter arra szólította fel az embereket egy mobiltelefonokra küldött értesítésben, hogy maradjanak biztonságos helyen, miközben az ország több részén is légvédelmi szirénák szólaltak meg.

Szintén robbanásokról számoltak be Kuvaitból is, ahol több amerikai katonai támaszpont is található, és több mint 13 ezer katona állomásozik – írta a Guardian. Egy katari tisztviselő pedig a CNN-nek elmondta, hogy Katar két iráni rakétát semmisített meg a légterében. A katari védelmi minisztérium közlése szerint több támadást is elhárítottak.

Az iraki légtérben, Bagdad felett is látható volt, ahogy Izrael felől katonai gépek és rakéták húztak el Irán felé – írja a Times of Israel iraki katonai forrásokra hivatkozva. Gépeket láttak a kurd ellenőrzés alatt álló észak-iraki Kirkuk felett is. Civil szemtanúk felettük Irán felé húzó rakétákról is beszámoltak.

Az izraeli hadsereg közlése szerint Irán több rakétát lőtt ki Izraelre. Az iráni sajtó közlése szerint többtucatnyi ballisztikus rakétát indítottak el Izrael irányába. Az iráni Press TV közlése szerint 30-75 rakétát indítottak el Iránból. Jeruzsálemben és szerte Izraelben szólnak a légitámadásra figyelmeztető szirénák, az emberek elkezdtek levonulni az óvóhelyekre.

Azonnali hatállyal felfüggesztette a Wizz Air több közel-keleti járatát az Irán elleni amerikai-izraeli katonai akció miatt. A légitársaság közleménye szerint

Február 28-tól március 7-ig nem indulnak járatok Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba, és Ammanba.

„A légitársaság külső szakértők bevonásával folyamatosan elemzi a biztonsági helyzetet, állandó kapcsolatban áll a helyi és nemzetközi légiközlekedési, biztonsági és kormányzati szervezetekkel. Az üzemeléssel kapcsolatos döntéseket folyamatosan felülvizsgálja és menetrendjét az aktuális helyzethez alakítja” – írta közleményében a Wizz Air.

Trump nem csak Izraelre és Iránra korlátozva, hanem az egész térségre, a Perzsa-öböl délnyugati, Iránnal szembeni oldalára kiterjesztve javasolta az amerikai állampolgároknak, hogy húzódjanak biztonságos helyre, Katarban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben is – írta a Times of Israel.

Az Egyesült Államok januárban kezdett nagyszabású csapatösszevonásba a Közel-Keleten. A teheráni rezsim azután került Trump célkeresztjébe, hogy a 2025 decemberében, a megélhetési válság miatt kirobbant, de hamar általános rendszerellenes mozgalommá dagadt tiltakozások ellen példátlan erőszakkal lépett fel. Január közepén már azzal biztatta a tüntetőket, hogy „a segítség úton van”, azonban a küszöbönálló akcióról nemzetbiztonsági tanácsadói még lebeszélték, mert a Pentagon akkor még nem volt felkészülve széles körű műveletekre. A január végi helyzettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Donald Trumpot február közepén már arról tájékoztatták, hogy az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra. A térségbe akkor már több száz repülőgép, több mint egy tucat hadihajó, köztük két repülőgép-hordozó érkezett, valamint rakétavédelmi rendszerek a közel-keleti amerikai bázisok védelmére. Az akkor beszámolók szerint az amerikai elnök akkor még nem döntötte el, hogy valóban megindítják a támadást Irán ellen, és az sem volt tiszta, hogy csak a két fél között az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokra használják-e a katonai fenyegetést, vagy az iráni vezetés megdöntése lesz a cél. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A hét elején az amerikai sajtó arról számolt be, hogy a Trump-kormányzaton belül viták vannak arról, hogy megindítsák-e a támadást Irán ellen. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke óvatosságra intette az elnököt, jelezve, hogy az Irán elleni támadás hosszú konfliktussá válhat, ami jelentős veszélybe sodorná az amerikai katonákat, és az nem lesz olyan könnyű győzelem, mint a Venezuelában az ország elnökének elfogására indított amerikai akció. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Azt még a héten sem lehetett tudni, hogy Donald Trump csak egy kisebb, korlátozottabb légicsapást rendel el, hogy Teheránt az atomprogramjának feladására kényszerítse, vagy egy hosszabb, szélesebb körű támadással politikai változást akar a Fehér Ház elérni Iránban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Washington egyáltalán nem készül arra, hogy szárazföldi alakulatokat vezényeljenek Iránba.

Az iráni média jelentései szerint magyar idő szerint hajnali fél négykor érte az első csapás Teherán belvárosát, a Farsz iráni állami hírügynökség szerint a főváros Dzsomhuri (Köztársaság) negyedébe csapódott több rakéta. Később a főváros északi és keleti részéről is robbanásokat jelentettek, de Irán más városaiból is csapásokról érkeztek hírek. Az amerikaiak tájékoztatása szerint első körben katonai célpontokat támadtak, a támadás első hullámában jellemzően a légvédelem megbénítása és az ellencsapásra képes erők felszámolása a cél.

A támadás első óráiról ebben a cikkünkben számoltunk be.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke öt órával a bombázás kezdete után, saját közösségi platformján, a Truth Socialön jelentette be, hogy az amerikai haderő az izraeli légierővel közösen indította meg rakétacsapásait Irán ellen. „Néhány órával ezelőtt az amerikai katonai erők megkezdték nagyszabású akciójukat Iránban. Célunk megvédeni az amerikai népet a fenyegető iráni rezsimtól” – mondta. Trump történelmi sérelmek mellett az iráni atomprogramot nevezte meg a támadás fő okának, de lényegében az iráni rezsim felszámolását jelentette be a katonai akció céljaként. „Az iráni rezsim vezetői gonosz, veszélyes, szörnyű emberek” – közölte, majd közvetlenül az iráni vezetés védelmét ellátó gárdának üzent: „Tegyék le a fegyvert, és akkor mentességet is kapva méltó elbánásban részesülnek, ellenkező esetben jön a biztos halál”.