Lángoló autókból, buszokból és kamionokból épített barikádok, békés üdülőhelyekről felszálló fekete füstoszlopok, ürességtől kongó utcák, a reptereken rettegő turisták jellemezték Közép-Mexikót vasárnap és hétfőn, miután a kormány kiiktatta Mexikó és a világ talán legveszélyesebb drogbáróját. Nemesio Rubén Oseguera Cervantes, vagy ahogy mindenki ismerte, El Mencho hírhedt kegyetlenségével a világ egyik legnagyobb drogkartellévé fejlesztette bandáját, a Jalisco New Generationt (JNG), ami már a korábban egyeduralkodó, de a drogháborúban vezérét vesztve meggyengült Sinaloa pozícióját fenyegette.
Az 59 éves Oseguerára vasárnap csapott le a hadsereg, majd hamar súlyos tűzharcba keveredett. A drogbáró az akcióban súlyosan megsebesült, helikopterrel szállították egy mexikóvárosi kórházba, de nem tudták megmenteni az életét. A mexikói katonák a tűzharcban négy embert megöltek a helyszínen. Három másik, köztük Oseguera később halt bele sérüléseibe. A későbbi beszámolók egy nyolcadik halottat is említettek, de nem tisztázott, hogy ő mikor és hogyan halt meg. Az NBC beszámolója szerint két embert letartóztattak, páncélozott autókat, rakétavetőket és fegyvereket foglaltak le. A fegyveres erők három tagja sebesült meg.
Első keresztnevéhez méltón El Mencho az amerikai kormány nemezise is volt, az amerikai kormány régóta nyomást gyakorolt a mexikóira, hogy lépjenek fel ellene. Vasárnap felléptek, de hogy meggyilkolása milyen nem várt következményekkel jár, az még nyitott kérdés. Egyelőre drámai a helyzet, a kartelltagok azonnal bosszúhadjáratba kezdtek.
Nem sokkal a hadsereg rajtaütése után nyolc tagállamból és Mexikóvárosból is erőszakos akcióikról érkeztek hírek.
Olyan népszerű üdülővárosokban szálltak fel füstoszlopok a bandák által felgyújtott autókból, buszokból, üzletekből, mint Puerto Vallarta. Az 1,4 milliós Guadalajarában lövöldözések voltak, és felgyújtottak egy benzinkutat is. Az NBC szerint a település szellemvárossá vált, bezártak az iskolák is, de más államokban is zártak be közintézményeket.
Guadalajarában négy meccset is rendeznek a nyáron az idei, amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű focivébén. A szervező FIFA mindenesetre csak a legvégső esetben helyezne át meccseket, csak ha a biztonságért felelős tisztviselők és kereskedelmi partnereik is súlyos aggályaikat jeleznék, írta az Athletic egy jól értesült forrására hivatkozva.
Az erőszakhullámnak már több a halálos áldozata, mint a mexikói hadsereg akciójának. Omar García Harfuch mexikói biztonsági és polgári védelmi miniszter szerint Jalisco államban többtucatnyi ember halt meg hat „gyáva támadásban a hatóságaink ellen”. A nemzeti gárda 25 tagja, egy börtönőr és egy ügyészségi alkalmazott is életét vesztette, köztük egy nő is. Állítása szerint harminc „bűnöző” is meghalt. Ricardo Trevilla Trejo védelmi miniszter mintegy 2500 katonát vezényelt a térségbe a rend fenntartására. Jalisco államban már eleve 7000 katona állomásozott. Az NPR szerint a hatóságok végül 250 barikádot bontottak el.
Az ESPN beszámolója szerint a mexikói focibajnokság több osztályában is meccseket töröltek, még az első osztályban is. A szerdára tervezett, Izland elleni barátságos mérkőzést egyelőre nem halasztották el, ahogy a Mexican Open teniszbajnokság is folytatódott hétfőn Acapulcóban.
Körömrágva a füstös utcákon
Sok turista rekedt az üdülőhelyeken, mivel az úttorlaszok miatt nem tudtak eljutni a repterekre. Az Air Canada vasárnap le is állította járatait Puerto Vallartába. Leállt a tömegközlekedés, nem jártak a taxik sem.
Jim Beck húsz éve rendszeresen üdül Puerto Vallartában, és állítása szerint mindig biztonságban érezte magát. Eddig. „Ma mindenki az utcákon rohangált pánikolva és rettegve, miközben autókat gyújtottak fel mindenfelé” – idézte fel az átélteket. Beck és párja szerdán terveznek visszatérni az Egyesült Államokba, addig viszont enniük is kéne valamit, a hotel készletei pedig közben kifogytak.
A guadalajarai repülőtéren közben ijedt emberek kerestek menedéket a székek és pultok mögött. Vasárnap fel is függesztették az induló és érkező járatok zömét. „A mai tervem a repülőtér elhagyására az, hogy megnézem, van-e taxi, de félek mindentől. Hogy blokádok vannak, hogy kijárási tilalom van, hogy valami történhet. Egyedül vagyok” – nyilatkozta az NPR-nak a 64 éves Jacinta Murcia, aki a reptéren böngészte aggódva a híreket és üzengetett a gyerekeinek, miközben próbált hazajutni.
Még vasárnap írt olvasónk, Katalin, aki egy távolabbi mexikói tagállamban él, de kanadai férje épp Puerto Vallartában tartózkodott. „Vallartában útzárak, gyújtogatás, nincs tömegközlekedés, se taxik. Úgy tudjuk, a reptér még nyitva van, de képtelenség Ubert vagy taxit fogni. Vörös riasztás van érvényben. Jobb nem elhagyni a szálláshelyeket” – írta nekünk Katalin. Férje beszámolója alapján nagy volt a füst, szürke volt tőle az ég, a turistanegyedben is voltak tüzek.
Hétfőn azt írta megkeresésünkre, hogy „a helyzet nem eszkalálódott, épp csak valamelyest normalizálódott. Már nincsenek égő kocsik.” Katalin szerint „érdekes volt tapasztalni, hogy milyen gyorsasággal reagált a kanadai külügy”. Nagyon hamar kiadták a figyelmeztetést, majd egy közleményt a Mexikóban tartózkodó kanadaiaknak. Megnyugtató érzés volt, hogy odafigyel a diplomácia és azt üzeni: „látunk titeket és figyelünk rátok”.
Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes Oseguera megölését jó hírnek nevezte ugyan, de az X-en közzétett bejegyzése szerint a következményeként kirobbant erőszakot „aggodalommal és szomorúsággal” figyelte. „A rosszfiúk terrorral válaszolnak” – írta. A mexikóvárosi amerikai nagykövetség arra kérte az amerikai állampolgárokat, rejtőzzenek el, ne mutatkozzanak Jalisco, Tamaulipas, Michoacán, Guerrero és Nuevo León államokban.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök mindenkit nyugalomra intett az erőszak dúlta térségben. Hozzátette azt is, az ország többi részében a szokásos mederben mehet tovább az élet.
Trump vérdíja, Mexikó lépéskényszere
Donald Trump amerikai elnök az Axios szerint már hónapok óta nyomasztotta a mexikói kormányt, hogy csapjon le a kartellekre. Oseguera fejére 15 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. A JNG-t, ahogy több más drogbandát is terrorszervezetté nyilvánították Trump elnökségének első hónapjaiban.
Oseguera ellen 2017 óta több pontban is vádat emeltek az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelem, bűnszervezet működtetése, metamfetamin, kokain és fentanil előállítása és terjesztése, valamint lőfegyver használata miatt is. A fiát, Rubén Oseguera Gonzálezt, azaz El Menchitót az El País beszámolója szerint 2024 szeptemberében életfogytiglani börtönre ítélte egy amerikai bíróság drogcsempészetért és illegális fegyverbirtoklásért. A lap azt is felidézte, hogy tavaly augusztusban Abigael Gonzálezt, becenevén El Cuinit is kiadta Mexikó az Egyesült Államoknak. Őt tartották a kartell pénzügyi vezetőjének. A drogellenes hatóság, a DEA tavaly őszi beszámolója szerint a kartell 670, az Egyesült Államokban lévő tagját fogták el.
Az amerikai kormány Oseguera likvidálásában is segített a mexikói hatóságoknak, ezt a mexikói kormány is elismerte. Az amerikaiak hírszerzési információkkal támogatták a műveletet, írta az NBC Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivőjének tájékoztatása alapján. Leavitt közleményében megköszönte a mexikói hadsereg fellépését, és közölte, hogy Trump üzenete egyértelmű: az Egyesült Államok igazságot szolgáltat a „narkoterroristákkal” szemben.
A Washington Post névtelenséget kérő forrásai szerint az akció megtervezésében az amerikai haderő észak-amerikai parancsnoksága, a Northcom is részt vett, de a műveletet a mexikói hadsereg hajtotta végre. Ezt egy másik forrás a Reutersnek is megerősítette, hozzátéve, hogy a mexikóiak vaskos dossziét kaptak El Menchóról és tartózkodási helyéről, ami alapján megtervezhették az akciót. A mexikói védelmi miniszter, Ricardo Trevilla Trejo szerint végül
El Mencho szeretője vezette nyomra a hatóságokat.
A CNN beszámolója szerint a szeretőt a jaliscói Tapalpába vitték találkozni El Menchóval, ő árulta el egy ismerősének, hogy amikor pénteken elhagyta a házat, a kartellvezér ott maradt. Ott is ütöttek rajta.
Magában a rajtaütésben amerikaiak nem vettek részt, ezt minden érintett határozottan állítja. A tervezésben volt szerepük, a legtöbb a nemrég létrehozott, kartellek elleni, ügynökségek közötti munkát koordináló Joint Interagency Task Force-Counter Cartel munkacsoportnak. Ez a munkacsoport felelős az amerikai határt fenyegető kartellműveletek azonosításáért, megzavarásáért és felszámolásáért. A csoportot vezetője, Maurizio Calabrese a Reutersnek adott korábbi nyilatkozata szerint munkájukban az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harc tapasztalatait is felhasználják.
Calabrese szerint a kartellek tiszti kara pár száz fő, ők irányítják azt a 200-250 ezer bandatagot, akik a kábítószert fuvarozzák. A kartellek óvatos, nyomait gondosan eltüntetve rejtőzködő vezérkarának megfigyelését szerinte nagyban megkönnyítette, hogy terrorszervezetté nyilvánításuk óta a hadsereg képességeit is bevethetik ellenük.
Mexikói részről Claudia Sheinbaum elnök szerepe a legérdekesebb. Ő korábban azért bírálta elődeit, mert a kartellvezérek likvidálása csak nagyobb káoszhoz, az erőszak eszkalálódásához vezetett, írta az NBC. Közben Trump és kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorolt rá, az amerikaiak egy ideje már azt mérlegelték, hogy akár a mexikói kormány jóváhagyása nélkül katonai csapásokat mérjenek a kartellekre drónok, vagy akár katonák bevetésével is. Ezt megelőzendő egyezett bele Sheinbaum, hogy az amerikai hadsereg és hírszerzés kémrepüléseket hajtson végre a mexikói légtérben, azzal a feltétellel, hogy információikat megosztják a mexikói hatóságokkal is.
Így már a mexikói hadsereg is egyre keményebben lépett fel a kartellekkel szemben. „Ez jelzi az USA-nak, hogy ha mi folytatjuk az együttműködést, megosztjuk a hírszerzési információkat, Mexikó meg tudja csinálni, nincs szüksége amerikai csapatokra mexikói földön” – mondta David Mora, az International Crisis Group elemzője.
A Jalisco-kartell és vezére
A Mexikó egyik középső, csendes-óceán-parti tagállamáról elnevezett kartell az ország egyik legagresszívabb drogbandája. Hírhedt arról, hogy súlyos támadásokat hajt végre a mexikói hadsereg ellen, akár helikoptereket is célba véve. Egy modern hadsereghez mérhető képességei is vannak, drónokkal bombáz, aknákat telepít. 2020-ban gránátokkal és nagy tűzerejű lőfegyverekkel csapott le Mexikóváros rendőrfőnökére a belvárosban, aki túlélte a támadást, és azóta szövetségi biztonsági miniszter lett.
Az amerikai drogügyi rendészet a Sinaloa-kartellel megegyező erejűnek véli a JNG-t, az USA-ba irányuló kokain egyik fő importőrét. Emellett dollármilliárdokat keres a fentanil és metamfetamin előállításával. A szerepe megnőtt azzal, hogy a rivális Sinaloa két vezetőjét, Ismael „El Mayo” Zambadát és Joaquín „El Chapo” Guzmánt elfogták, és kiadták Amerikának.
A JNG-t vezető Oseguera eredetileg a szomszédos államból, Michoacánból származik. A kilencvenes évek óta van benne a drogbizniszben. Fiatalként bevándorolt az Egyesült Államokba, ahol többször is elfogták, Kaliforniában el is ítélték herointerjesztés miatt. 1994–1997 között töltötte le büntetését.
Harmincévesen hazatért, és beállt Ignacio Coronel Villarreal, azaz Nacho Coronel bandájába. Számító és kegyetlen figurának ismerték meg. Villarreal halála után ő és Érick Valencia Salazar, azaz El 85 vették és nevezték át a kartellt. Eredetileg a Sinaloának dolgoztak be, 2009-re önállósult a bandájuk, és szembefordult a Sinaloával, ami szétesett El Chapo és a fia bebörtönzése után.
Most, hogy a JNG-t is lefejezték, Jaime Puerta, az FBI akadémiájának előadója szerint egy ideig, amíg belharcok zajlanak a kartell vezetéséért, biztosan kevesebb fentanil áramlik majd az Egyesült Államokba. De előbb-utóbb valaki átveszi El Mencho helyét – mondta az NBC-nek.
