Sufnituningolt narkótankokkal vívják véres háborúikat a mexikói drogkartellek

A mexikói hatóságok elpusztítottak ötven szörnyautót, olyan, részben páncélozott védelemmel ellátott (kis)teherkocsikat, amiket a drogkartellek használtak a drogháborúban – írta a BBC, ami a múlt héten nagyobb anyagot készített a megsemmisített járművekről. A Frankenstein-kocsik többek közt az Öböl Kartellnek is dolgozó bérgyilkoscsoport, a Skorpiók használatában voltak.

Mivel ezek a – sokszor terepszínűre festett – gépek a nagy súly miatt nehezen voltak kormányozhatók, sok esetben inkább erődemonstrációt jelentett a megjelenésük a lap szerint. A páncélozás mellett olykor már-már lőtoronynak nevezhető lőállást is létesítettek a platókon, egyes esetekben pedig faltörő kosokat, tolólapokat is szereltek az autó orrára. A hatóságok egyfajta evolúciót is felfedeztek, mióta 2010-ben az első ilyen kocsit észlelték, egyre szofisztikáltabb megoldások születtek.

Ez a barkácstankos műfaj a Jaliscói Új Generáció Kartellnél és az Öböl Kartellnél lett a legnépszerűbb. A most egy helyre gyűjtött és szétnyomott kocsikat a Texasszal is határos Tamaulipas államban kobozták el a hatóságok.

Korábban, márciusban Mexikóvárosban és környékén egy razziasorozatban 53 páncélozott járművet foglaltak le a haditengerészet csapatai – írja az oknyomozó OCCRP oldala. A lefoglalt járműveknek páncélzattal erősítették meg a karosszériáját, és azt is biztosították, hogy a bandatagok ki tudjanak lőni a kocsiból a fegyverükkel. Amellett, hogy sok fegyvert, lőszert, marihuánát is lefoglaltak, a Ronda 88 bűnszervezet több tagját is lekapcsolták, sőt a kocsik átépítő műhelyének állítólagos tulajdonosát is őrizetbe vették.

Régre nyúló erőfitogtatás

A New York Times tavaly írt róla nagyobb cikket arról, hogy milyen méreteket öltött Mexikóban a pick-upok és (kis)teherautók átépítése. A hatóságok már többféle nevet is adtak ezeknek: monstruos (szörnyetegek), rinocerontes (orrszarvúak) és narcotanques (narkótankok). Ez a Mad Max stílusú hadviselés szomorúan mutatja, hogy a lassan évtizedek óta tartó drogháború mennyire nem akar véget érni Mexikóban, sőt a felek haditechnikai fejlesztésekkel reagálnak egymás trükkjeire.

A narkótankok mellett vállról indítható, helikopterek ellen bevethető rakétáik, aknáik, drónjaik és mesterlövészpuskáik is vannak.

„A szörnyeken keresztül küldik el az üzenetet: »Én vagyok a főnök, és azt akarom, hogy mindenki lássa, én vagyok a főnök«” – mondta a New York Timesnak Romain Le Cour biztonsági szakértő a svájci Globális Kezdeményezés a Transznacionális Szervezett Bűnözés Ellen nevű szervezettől. A szörnykocsikkal olyan osztagok járnak, amelyek kinézetükkel, kiképzésükkel majmolják az állami különleges alakulatokat. Sőt, ennél sokszor tovább is mennek, hiszen a mexikói különleges osztagokból sokan eleve átálltak a jobban fizető drogbandákhoz.

A NYTimes megjegyzi, a narkótankok evolúciója hasonlatos a drog-tengeralattjárókéhoz, amik szintén egyre kifinomultabbakká váltak, hogy elkerüljék a parti őrségeket. A szörnykocsik is léteznek már egy évtizede, de most lett kritikus a mennyiségük. Már az ország sok pontján foglaltak le ilyeneket a hatóságok: a csendes-óceáni partvidéken, Michoacán és Jalisco államokban, és az említett Tamaulipasban, ahol szinte minden évben tucatnyit begyűjtenek. Tavaly a New York Post szerint videó is készült róla, ahogy megsemmisítik ezeket a gépeket (gondosan kitakarva a darukezelő arcát).

Kreatív kényszertuning

A tamaulipasi ügyész már jelezte, az átalakított kocsik veszélyt jelentenek a lakosok biztonságára. Csak egy szám a tagállamból: 2019-23 között több mint 260 narkótankot bontottak szét a hatóságok. Korábban a sufniműhelyek inkább arra szakosodtak, hogy az autókba olyan rejtett zugokat építsenek, amikben drogot lehet csempészni az USA-ba. Azonban ezek a kis vidéki műhelyek átálltak a páncélozott monstrumok kiépítésére.

Az alapvető átalakítás 2 millió pesóba (kb. 40 millió forintba) kerülhet, és sok időt is rá kell szánni. 60-70 nap a páncélozás kiépítése, ha 5-6 hegesztő és szerelő dolgozik rajta. És akkor ebben az időben és költségben még nincsenek benne az olyan extrák, mint a lövegtorony, a golyóálló kerekek, a tolólap felszerelése – vagy épp az egyes típusoknál megjelenő belső, pilótafülkeszerű vezetőállás kialakítása. A leggyakrabban átszabott típusok a Chevrolet Silverados és a Ford F-150. Az autók engedély nélküli átalakítása akár 15 éves börtönbüntetést is eredményezhet, de a törvény nem képes leállítani az egyre nagyüzemibb átépítéseket.

A Benzinga tavalyi cikke szerint főleg azért nem, mert az autószerelőket akár erőszakkal is kényszerítik a munka elvégzésére. Több szerelőt elrabolnak, és úgy dolgoztatják őket. Ha szerencsések, idővel szabadon engedik, ha nem, megölik őket a munka végén. A Sun arról ír, 2022 decemberében a hatóságok letartóztatták a jaliscói kartell alapítójának bátyját, Antonio Oseguera Cervantest, alias Tony Montanát, aki a logisztikáért, így a szörnyautók gyártásáért is felelt.

Félelemkeltés vs. hasznosság

Ezek a tuningolt kocsik felülmúlják a mexikói rendőrség hagyományos fegyverzetét (és egyre jobban hasonlítanak a hadsereg járműveire). Néha nemcsak pick-upokat építenek át, hanem nagyobb dömpereket is, amik ellenállnak a járművek ellen leggyakrabban használt fegyvereknek. Persze a hadsereg is igyekszik alkalmazkodni még komolyabb fegyverzettel, például vállról indítható rakétákkal az új helyzethez.

A kartellek olykor látványos erődemonstrációkat is tartanak, ilyen volt Nemesio Oseguera Cervantesé, aki 2020-ban a narkótankjaival és kommandósnak öltözött embereivel parádézott Michoacán és Guanajuato államok határán (lásd a lenti videón). A kartellek folklórjából kirobbanthatatlanok ezek a járművek, TikTok-videókban szerepelnek, sokszor megy alattuk a rap vagy a népi muzsika, amiben megmutatják a bűnbanda nagyságát.

Azonban hiába vágnak fel ezekkel a szörnyeteg státuszszimbólumokkal, az a helyzet, hogy a páncélozás miatt nagy a súlyuk, nehezen manőverezhetnek, főleg városi környezetben sebezhetők, és ráadásul sűrűn lerobbannak. Néha a páncélozás a sofőr kilátásának kárára ment, annyira vékony csíkot hagytak csak a szélvédőből, hogy egyes esetekben a vezető videókamerák és egy monitor segítségével irányította a járművet.

MadMaxikó

A mexikói drogháborúnak az 1990-es években még nem volt ennyire határozott nyoma. Akkoriban a pár szervezett drogbanda masszív kenőpénzekkel biztosította a zavartalan működést, megkenve politikusokat és bürokratákat. A zavaros időket az Egyesült Államok, azaz a kokain célországa bekeményítése hozta el. Megszüntették a virágzó karibi csempészetet, a fő drogútvonalat a közép-amerikai földszorosra terelve át. Ez megnövelte a mexikói kartellek befolyását, profitját és éhségét, a 2000-es évekre ők vették át a dél-amerikai termelőktől az észak-amerikai fogyasztókig tartó útvonal ellenőrzését. Jellemző adat, hogy míg 1998-ban a kokainnak csupán 58 százaléka ment át Közép-Amerika országain, addig 2010-ben már 90 százalék.

Azzal párhuzamosan, hogy a mexikói állam is bekeményített, és a kenőpénzes módszer egyre nehézkesebbé vált, egyre több rivális kartell jelent meg. A növekvő bevételekből pedig beindult a fegyverkezés és a szegény mexikóiak toborzása a bandákba, kitört a véres drogháború. Létrejött például a Los Zetas kartell, ami az Öböl Kartell egykori fegyveres csoportjából önállósodott, és magját a mexikói különleges erők dezertőrei alkották. Egy 2004-es amerikai jogszabály miatt könnyebb lett lőfegyverhez jutni, így azóta becslések szerint évi 200 ezer olyan félautomata (aztán teljesen automatává alakított) gépkarabély jut be az USA-ból Mexikóba, mint az AK-47 és az AR-15 – ez utóbbival lőtték meg a fülén Donald Trump volt amerikai elnököt is nemrég.

Az pedig pénteki hír, hogy letartóztatták a világ egyik legnagyobb drogbáróját, Ismael „El Mayo” Zambadát. A mexikói Sinaloa-kartell vezetőjét a texasi El Pasóban fogták el amerikai szövetségi ügynökök, a bűnszervezetet a jelenleg az Egyesült Államokban börtönben ülő Joaquin „El Chapo” Guzmánnal, ismertebb nevén „Köpcössel” együtt alapította.

A páncélozott Mad Max-furgonok is mutatják, erőszakspirál van Mexikóban. Ahogy a kartellek egyre komolyabb fegyverzetet építenek fel maguknak, a mexikói hadsereg és rendőrség is kénytelen egyre szofisztikáltabb és pusztítóbb fegyvereket bevetni ellenük. A kör ezzel bezárul, a fegyverkezési verseny tombol.