Az ICE olyan megfigyelőállamot építhet ki, hogy arra még Kína is elismerően csettintene

Donald Trump kormánya igyekezett mindent megtenni, hogy csökkentsék a felháborodást, miután az idegenrendészet (ICE) és a Vám- és Határvédelmi Hivatal (CBP) műveletének keretében a városban lévő CBP-ügynökök egy második amerikai állampolgárt, Alex Prettit is megöltek január végén Minneapolisban. Ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetségi hatóságok nem mondtak igazat a lövöldözés körülményeiről, kivonták a városból az ott már majdnem két hónapja tartó idegenrendészeti akciót vezető parancsnokot és hétszázzal csökkentették az oda vezényelt ügynökök számát. Trump pedig arról kezdett el beszélni, hogy az illegális bevándorlók elfogását célzó akciókat finomabb módszerekkel kellene végrehajtani.

Több mint két héttel Pretti megölése után aztán a helyszínre küldött Tom Homan, az amerikai elnök bevándorlásügyi különmegbízottja csütörtökön bejelentette, hogy véget ér Minnesota államban a decemberben indított idegenrendészeti akció. Azt mondta, csak egy maroknyi ICE-ügynök marad Minnesotában, és már meg is kezdték a kivonulást.

Ezt azzal magyarázta, hogy elérték a céljukat, négyezer illegális bevándorlót vettek őrizetbe, és a helyi hatóságok és főleg a helyi büntetés-végrehajtási szervek a korábbinál együttműködőbbek, de konkrét példákat nem említett. A legnagyobb minnesotai megyei börtön mindenesetre már jelezte, hogy továbbra sem hajlandók együttműködni a szövetségi idegenrendészeti hatóságokkal – írta a New York Times.

Helyi tisztviselők örömmel fogadták a hírt. Jacob Frey minneapolisi polgármester a lakosokat dicsérte, akik ellenálltak az ICE és a határőrség ügynökeinek, és megvédték a városban élő bevándorlókat. „Azt hitték, hogy meg tudnak törni minket”, de „túléltük a megszállást” – jelezte a polgármester. „Köszönöm, Minnesota” – reagált közösségi oldalán a demokrata Tim Walz kormányzó, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi gazdaságra, iskolákra és az emberek életére gyakorolt hatásból nem fognak gyorsan felépülni, és az egy hosszan tartó gyógyulási folyamat lesz.

A Minneapolisra irányuló országos figyelem azonban rávilágított a brutális fellépése miatt hónapok óta egyre erőteljesebben kritizált ICE több, jogilag megkérdőjelezhető módszerére. Ezek miatt civil szervezetek már hónapok óta kongatják a vészharangot, de csak most kezdtek el igazán felfigyelni rájuk az emberek.

Az arcfelismerő rendszereket ugyanis nemcsak illegális bevándorlók elfogásához, hanem az idegenrendészet ellen tüntető emberek azonosításához, majd megfélemlítéséhez is használhatták.

Ez pedig csak egy azok közül a mesterséges intelligencia által támogatott technológiák közül, amik az amerikai állampolgárok olyan tömeges megfigyelését teszik lehetővé, amilyet korábban leginkább Kínában lehetett látni.

Nézz a kamerába, megmondom, ki vagy

Az eredetileg a 2001. szeptember 11-i terrortámadásra válaszul létrehozott ICE már évek óta használ különböző technológiákat kábítószercsempészek, drogkartellek és emberkereskedők ellen, vagy pénzmosás és gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények ügyében indított nyomozásokban. Arcfelismerő és rendszámolvasó rendszereket, GPS-nyomkövetőket, valamint személyes információkat gyűjtő programokat vetnek be emberek otthonának, munkahelyének vagy ismerősi körének azonosítására. Még olyan eszközük is van, amivel bárkinek a mobiltelefonját fel tudják törni, hogy aztán kinyerjenek minden adatot.

Az ICE 2020 óta 7,8 milliárd dollárt, azaz nagyjából 2500 milliárd forintot költött el ilyen technológiákra, amiknek a használatát Joe Biden elnöksége alatt korlátozták, és főleg bűnözők elleni nyomozásokban használták, nem pedig egyszerű migránsok ellen – írta még tavaly januárban a New York Times. Szakértők már akkor azért aggódtak, hogy a Trump-kormány szerintük meg fogja szüntetni a korábbi korlátozásokat, és minden hozzáférhető eszközt fel fog használni a tömeges deportálásokhoz. Egy évvel később már látszik, hogy amerikai állampolgárokkal szemben is használják az eszközeiket.

Ahogy az elmúlt évben megszaporodtak az ICE elleni tüntetések, egyre feltűnőbbé vált, hogy az idegenrendészet ügynökei mobiltelefonnal a kézben figyelik meg a demonstrálókat. Majd egymás után terjedtek arról videók a közösségi oldalakon, ahogy az ügynökök közvetlen közelről fényképezik le a tiltakozókat, és a tőlük a törvények betartását követelő embereket. Aztán több esetben is bebizonyosodott, hogy ekkor egy arcfelismerőt használtak azonosításukra. A New York Times szerint csak Minneapolisban legalább hét ilyen eset történt januárban.

Sok helyen a helyi lakosok sípokkal és mobiltelefonokkal felszerelkezve azért kezdték el követni a lakóhelyüknél megjelenő ICE-ügynökök konvojait, hogy a törvények betartásával megfigyeljék őket, és figyelmeztessék jelenlétükre szomszédjaikat.

Az egyik érintett tüntető az MPR minnesotai közrádiónak felidézte, hogy férjével együtt követtek egy nyolc autóból álló ICE-konvojt, amikor az ügynökök az út közepén megálltak, leállították a forgalmat, majd mobiljukkal filmezni kezdték az őket követőket. Judy Levy szerint lefényképezték az autójuk rendszámát, majd az arcukat. Utána az egyik ügynök odament hozzá, és legnagyobb meglepetésére a nevén szólította: „Helló, Judith, hogy van ma?”

De nem csak a nevét tudták meg pillanatok alatt. Amikor a házaspár továbbra is követte őket, az ügynökök egyszer csak abba a félreeső utcába kanyarodtak be, ahol Levyék laknak.

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem rémített meg” – mondta.

Hasonlót élt át egy minneapolisi férfi is, amikor egyik barátja autójában követett ICE-ügynököket, akik fenyegetőzéssel próbálták őket lerázni. Amikor nem maradtak le, az ügynökök a barátja házához hajtottak, megálltak, majd látványosan fotózni kezdték az épületet. Pár héttel később pedig a volt lakóhelyére vezették őt az ICE ügynökei, amikor követte őket.

Egy másik minneapolisi nő szintén arról számolt be, hogy a legnagyobb megdöbbenésére a keresztnevén szólította egy őt megállító ügynök. Három nappal később pedig levelet kapott az idegenrendészetet felügyelő belbiztonsági minisztériumtól (DHS), és minden magyarázat nélkül megvonták tőle azt a privilégiumot, hogy külön ellenőrzés nélkül lépje át a határt, és megkerülhesse a repülőtereken a biztonsági vizsgálatokat. A nő jogvédők segítségével pert indított, a bíróságra benyújtott egyik iratban úgy vélte, „ez megfélemlítés és bosszú” volt.

Mobil határvédelem

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az ICE több millió dollárt fizet a Clearview AI arcfelismerő rendszerének használatáért. A cég az internetről, köztük a közösségi oldalakról leszedett fényképekből épített adatbázist használ emberek azonosítására anélkül, hogy erre engedélyt kért volna az adatbázisban szereplőktől. Emiatt egy sor európai országban, legutóbb Franciaországban, több millió eurós büntetéssel sújtották a személyes adatok megsértése miatt.

A cég és az ICE korábban azt állította, hogy gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokhoz használják a szolgáltatást, de tavaly már kiderült, hogy a rendvédelmi erők tagjai ellen elkövetett támadásokkal gyanúsított emberek azonosítására is bevetik. A Trump-kormányról tavaly már többször is bebizonyosodott, hogy támadással vádoltak meg olyan tüntetőket, akik egyáltalán nem léptek fel erőszakosan.

A 404Media című független híroldal júniusban számolt be elsőként arról, hogy az ICE egy belső arcfelismerő mobilalkalmazást kezdett el használni az idegenrendészeti akcióiban, ami egy hatalmas, a Bloomberg értesülései szerint 1,2 milliárd arcot tartalmazó kormányzati adatbázist használ az emberek azonosítására. Ebben benne vannak az országba be- és kilépő emberekről a határon készített fényképek is. A program használatát a belbiztonsági minisztérium csak január végén ismerte el.

Bár az arcfelismerő rendszerek szakértők szerint egyáltalán nem megbízhatók, és könnyen tévednek, a Mobile Fortify nevű alkalmazást az ICE olyan megbízhatónak tartja, hogy a hivatalos személyazonosítási iratok felett állónak tekinti – írta a 404Media. A lap megemlítette, hogy a rendszer tavaly egy nőt egymás után kétszer sem tudott megfelelően azonosítani, ez is jelezte, milyen nagy a kockázata annak, hogy valakit félreazonosítanak.

Bennie G. Thompson, a képviselőház belbiztonsági bizottságának rangidős demokrata tagja azt mondta, hogy az ICE ügynökei nem veszik figyelembe még egy amerikai állampolgár születési bizonyítványát sem, ha az arcfelismerő rendszer azt állítja, hogy illegális bevándorló. A lap a DHS egy belső iratára hivatkozva közölte azt is, hogy a minisztérium álláspontja szerint egy amerikai állampolgár sem tagadhatja meg, hogy az alkalmazással lefényképezzék és ellenőrizzék, ehhez pedig nem kell a beleegyezésüket sem kérni. A készített képeket pedig 15 éven át tárolhatják egy adatbázisban.

Egy Maine államban élő nő januárban közzétett egy videót a közösségi oldalán, amin azt lehet látni és hallani, hogy egy ICE-ügynök közli vele, hogy „van egy csinos kis adatbázisunk”. Majd hozzátette, hogy mostantól belföldi terroristaként van nyilvántartva – írta az NBC News. A televíziónak a DHS szóvivője erre reagálva csak annyit közölt, hogy „a minisztériumban nincsen adatbázis »belföldi terroristákról«”. Januárban Tom Homan, Trump bevándorlásügyi különmegbízottja a Fox Newsnak adott interjújában azonban arról beszélt, hogy készíteni fognak egy adatbázist azokról az emberekről, akik a kormányzat véleménye szerint akadályozzák az idegenrendészeti akciókat, és „híressé fogjuk őket tenni”.

Szakértők szerint az arcfelismerő rendszer egy jogi szürke zónában működik, és nem egyértelmű, hogy annak használata alkotmányellenesnek számít-e. A DHS szóvivője egy közleményben arra hivatkozva nevezte törvényesnek a használatát, hogy azt még a bíróságok nem blokkolták, vagy korlátozták.

Totális megfigyelés

Ez azonban csak egy eszköz az ICE technológiai arzenáljában, amit az emberek követésére, megfigyelésére, elfogására és megfélemlítésére használhatnak külön bírósági engedély nélkül. A Forbes szeptemberi cikke szerint hozzáférést vásároltak egy MI-vezérelte kémszoftverhez, ami közösségi oldalakon és a darkweben gyűjt személyes adatokat emberekről. A Tangles nevű program korábban Cobwebs néven volt ismert, és a Meta 2021-ben betiltotta, mert az izraeli kiberhírszerzés egykori tagjai által készített programmal ellenzéki politikusokat, aktivistákat és kormányzati tisztviselőket figyeltek meg – írta a lap.

Az ICE egy olyan programot is használ, ami minden bizonnyal kereskedelmi forgalomban kapható adatok alapján képes követni telefonokat, feltérképezve, hogy használójuk merre jár – írta a 404Media. A Webloc programmal a lap szerint egész kerületeket vagy városrészeket tudnak megfigyelni. Az alkalmazás használatához nincsen szükség semmilyen bírósági engedélyre. „Ez egy nagyon veszélyes eszköz egy elszabadult ügynökség kezében”, mert azzal részletes képet kaphatnak arról, hogy „kik vagyunk, hol járunk és kivel töltünk időt” – mondta a lapnak Nathan Freed Wessler, az ACLU jogvédő szervezet szakértője.

Az ICE már évek óta használja az izraeli Cellebrite cég programját lezárt mobiltelefonok feltörésére, de tavaly a korábbinál jelentősen több pénzt, a New York Times szerint nagyjából 35 millió dollárt költöttek a szolgáltatásra. Az idegenrendészet két éve már szerződést kötött a kémszoftvert gyártó izraeli Paragonnal is, aminek programjáról tavaly kiderült, hogy közel száz újságírót és aktivistát figyeltek meg vele. A Biden-kormány egy vizsgálat idejére felfüggesztette a szerződés végrehajtását, ezt azonban a Trump-kormány felülírta. Ez az egyik legerőteljesebb kémszoftver, amivel még a titkosított üzenetváltásokat is el lehet olvasni.

Emellett Peter Thiel techmilliárdos, a Szilícium-völgy nagy bábmesterének cége, a Palantir 30 millió dollárt kapott az ICE-tól egy olyan programra, ami kormányzati és kereskedelmi adatokból, mesterséges intelligenciát használva jelöl ki célpontokat a szervezetnek. A New York Times értesülései szerint a programot már el is kezdték használni. A 404Media szerint olyan eszközön is dolgoznak, ami egy térképen jelöl be célpontokat, akikről aztán aktákat készítenek.

Veszélyes eszköz a hatalom kezében

Jogvédők közben arra figyelmeztetnek, hogy az ICE által használt technológiák súlyos veszélyt jelentenek az amerikai állampolgárok magánéletére és sértik alkotmányos jogaikat, hiszen bírósági engedély nélkül a lakosság tömeges megfigyelésére adnak lehetőséget. Emily Tucker, a Georgetown Egyetem adatvédelemmel és technológiával foglalkozó központjának igazgatója szerint a bevándorlásügyi fellépéssel akarják indokolni, hogy bárkit és mindenkit megfigyelhessenek, és a cél egy olyan szerteágazó megfigyelési rendszer kialakítása, amit a hatalmon lévők arra használhatnak fel, amire csak akarnak.

„Ezek a technológiák együtt példátlan képességeket adnak a kormány kezébe” – mondta Nathan Freed Wessler, az ACLU jogvédő szervezet jogásza a New York Timesnak. A szövetségi államnak hatalmas mennyiségű adathoz van hozzáférése az emberekről, amivel könnyen vissza lehet élni – figyelmeztetett Dan Herman, az amerikai határőrség egykori fontos tanácsadója. „Mindenkinek nagyon aggódnia kéne amiatt, hogy ezeket az adatokat fegyverként lehet használni helytelen célokra.”

Cikkünk elején frissítettük, hogy a CBP ügynökei ölték meg Alex Prettit.