Elbukott a kis Napóleon a náci kabátjában, Trump deportálásának arca
Egy évvel ezelőtt a helyieken kívül nem sokan kapták fel a fejüket arra, amikor pár nappal Donald Trump beiktatása előtt az amerikai határőrség egy akkor még alig ismert parancsnoka, Greg Bovino nagyszabású rajtaütést hajtott végre embereivel a kaliforniai Bakersfieldben. A mexikói határtól majdnem négyszáz kilométernyire található települést a határőrség 65 erősen felfegyverzett, arcát maszkkal eltakaró, rendszám nélküli autóban érkező ügynöke lepte el, hogy illegális bevándorlókra vadásszanak, válogatás nélkül állítva meg mindenkit, aki latinónak nézett ki.
Az akció, aminek Bovino a központi figurája volt, előjele volt annak, mi fog történni az elkövetkező egy évben szerte az Egyesült Államokban, jellemzően olyan liberális vezetésű városokban, mint Los Angeles, Chicago és Minneapolis. A parancsnok katonásan rövidre vágott hajával, kigyúrt testével, katonai gyakorlójában és sokakat a náci tisztekre emlékeztető hosszúkabátjában a legfeltűnőbb alakja lett a deportálásoknak.
A kemény rajtaütéseit a közösségi oldalakon akciófilmekre hajazó professzionális propagandavideókkal népszerűsítő parancsnok a belbiztonsági minisztérium és a Fehér Ház teljes támogatásával egyre nagyobb hatalmat kapott. Erőszakos fellépése meghatározó része lett a Trump-kormányzat idegenrendészeti akcióinak, és bár egyre több és több kritika érte még a kormányzaton belülről is, úgy tűnt, hogy bármit megtehet.
Aztán jött Minneapolis, és a Trump tömeges deportálásának arcává vált Bovino végül túl messzire ment. A 37 éves ápoló, Alex Pretti megölése olyan hatalmas felzúdulást váltott ki az Egyesült Államokban és az egész világon, amit a Fehér Ház már nem hagyhatott figyelmen kívül. Bovino védekezését, hogy határőrei önvédelemből lőtték agyon Prettit, az esetről készült videók egyértelműen cáfolták. Az sem segített, amikor a valódi áldozatoknak a gyilkoló határőröket nevezte.
A Fehér Ház utasítására Bovinót kivonták Minneapolisból, és visszahelyezték eredeti posztjára Kaliforniába. A Trump deportálását irányító „főparancsnokból” újra csak egy kis körzetért felelős parancsnok lett. Gyorsan felívelő karrierje dicstelen véget ért, a kötelező nyugdíjkorhatártól már csak két évre lévő Bovinót az Atlantic értesülései szerint hamarosan nyugdíjazhatják is.
A határőrség volt az álma
Bovino 11 éves volt, amikor szüleivel megnézte az 1982-ben készült Állj, a határ!, című, Jack Nicholson főszereplésével készült filmet. A Chicago Sun-Times cikke szerint akkor döntötte el, hogy a határőrséghez akar csatlakozni. A filmben csak az zavarta, hogy negatív színben tüntette fel a határőröket.
Bovino azt mondja, ahhoz a határőrséghez akar csatlakozni, amit a két világháború között arra hoztak létre, hogy megakadályozzák az olyanok bevándorlását, mint például Bovino dédszülei, és amit évtizedek óta kritizáltak erőszakossága miatt.
A Kaliforniában született, de gyerekkorát egy észak-karolinai kisvárosban töltő Bovino olasz bevándorlók leszármazottja. Ezt kritikusai előszeretettel emlegetik fel, mert amikor az Egyesült Államokba emigráltak, pontosan ugyanolyan érvek alapján kezdte el az amerikai kormány korlátozni a bevándorlást, mint amit most a spanyol ajkú és egyéb, nem fehér bevándorlók kapcsán szoktak emlegetni. A határőrséget 1924 májusában alapították meg, amikor a kongresszus „a jelenlegi faji típusok megőrzése” érdekében egy törvényben erőteljesen korlátozta a bevándorlók számát egyebek mellett Olaszországból, mert az onnan érkezett embereket kevésbé intelligensnek és bűnözésre hajlamosnak tartották.
A gyakorlatilag a faji kvóták betartására létrehozott határőrséget jogvédők évtizedek óta kritizálják az ügynökeik erőszakossága és a származás szerinti megkülönböztetés miatt, ami azután lett igazán problémás, hogy a kétezres évek elején tömegesen kezdtek el felvenni embereket. Az eredeti mandátuma szerint csak a határ mentén működő határőrség, aminek ügynökei más rendfenntartó szervektől eltérően bírói engedély nélkül kutathatnak át járműveket, és kérhetik irataik bemutatására az embereket, a határtól „indokolt és észszerű” távolságban is dolgozhat. Ezt később száz mérföldben (160 kilométer) határoztak meg. Ez akkora terület, hogy az amerikaiak kétharmada abban él.
A határőrség brutális taktikájával eddig főleg a mexikói határ közelében lehetett találkozni, az amerikai közvéleménynek az nagyrészt teljesen ismeretlen volt. Pedig jogvédők adatai szerint 2010 óta 364 embert haláláért felelősek, gyakorlatilag büntetlenül. Az amerikaiak végül az elmúlt egy évben igazán megismerhették ezt az erőszakos taktikát, nagyrészt Bovinónak köszönhetően, aki a százmérföldes szabályt kihasználva a mexikói határ menti vadonból amerikai nagyvárosokba vitte módszereiket.
Bovino 1996-ban csatlakozott a határőrséghez, szép lassan lépkedett előre. 2020-ban nevezték ki a mexikói határ egyik kisebb, kaliforniai részéért felelős parancsnokának. Bár Bovino előszeretettel állítja be úgy, mintha az lenne az illegális határátlépők elleni harc legfontosabb színtere, az Atlanticnak a határőrségéért is felelős belbiztonsági minisztérium egy volt tisztviselője már azt mondta, hogy „az olyan szektor, ahol pár évig parancsnok valaki, mielőtt egy nagyobb szektorba vezénylik”. Bovino azonban megragadt ott. A jobboldali nézeteit a közösségi oldalakon előszeretettel hangoztató és demokrata politikusokat rendszeresen kritizáló Bovino sok fejfájást okozott feletteseinek, miközben az alá tartozó határőröket különösen erőszakos fellépésük miatt bírálták.
Trumppal eljött az ő ideje
Az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és a tömeges deportálásokat elnöksége központi elemévé tevő Donald Trump megválasztásával aztán úgy érezte, hogy eljött az ő ideje. 2025. január 7-én, egy nappal azután, hogy a kongresszus hivatalossá tette Trump elnökválasztási győzelmét, Bovino 65 ügynököt vezényelt a sok latino lakta Bakersfieldbe. Bár úgy állította be, mintha bűnöző illegális bevándorlók elleni célzott akciót hajtottak volna végre, valójában véletlenszerűen állítottak meg mexikóinak kinéző embereket boltoknál, mezőgazdasági területeknél és az országutakon.
A helyiekben félelmet keltő, a „Vissza a Feladónak Művelet” nevet kapó akcióban 78 embert vettek őrizetbe, de a helyi sajtó vizsgálata szerint kiderült, hogy közülük 77-ről a határőrségnek semmilyen előzetes információja nem volt róla, hogy bűnöző múltjuk lenne. Jogvédők pert indítottak az akció miatt a kormányzat ellen, egy szövetségi bíró pedig megállapította, hogy alkotmányellenesen járhattak el. Meg is tiltotta a határőrségnek, hogy megfelelő gyanú nélkül állítsanak meg embereket, kifejezetten megtiltva, hogy a kinézete alapján lépjenek fel bárki ellen. „Nem mehetnek oda barna bőrű emberekhez azzal, hogy »kérem a papírjaikat«” – írta az ítéletében az ügyben döntő bíró.
Az Atlantic értesülései szerint Bovino felettesei tudta nélkül hajtotta végre akcióját, akik azt szinte biztosan nem engedélyezték volna. Az agresszív fellépés azonban nagyon is tetszett Kristi Noem belbiztonsági miniszternek, valamint tanácsadójának és önjelölt kabinetfőnökének, Corey Lewandowskinak, akiknek a Wall Street Journal cikke szerint Bovino egy feljegyzésben vázolta keménykezű stratégiáját. A kaliforniai akció „olyan, mintha Greg Bovino meghallgatása lett volna. Megkapta a szerepet” – mondta a Washington Postnak Bree Bernwanger. Az ACLU jogvédő szervezet jogásza szerint amit Bovino ott csinált, „előfutára volt annak a gyakorlatnak, amit a belbiztonsági minisztérium országszerte alkalmazni kezdett”.
Bovino a határőrség hierarchiáját megkerülve közvetlenül Noemnek kezdett el jelenteni, és a miniszter teljes bizalmát élvezve a nyáron őt nevezték ki a Los Angelesben nyáron végrehajtott és félelemkeltő erőszakossága miatt nagy felzúdulást kiváltó idegenrendészeti akció parancsnokának. Majd annyira elégedettek voltak vele, hogy az észak-karolinai Charlotte-ban, majd New Orleansban és Chicagóban is hasonló akciókat vezényelhetett le, mielőtt Minneapolisba küldték.
A „főparancsnoki” rangot kapott Bovino közben a Trump-kormány erőszakos deportálásainak reklámarcává vált, és büszkén vállalta szándékosan félelemkeltő fellépését. Los Angelesben egy főleg bevándorlók lakta környéken személyesen vezényelte egy békés parkba kommandósnak öltözött embereit, azt üzenve bírálóinak, hogy „jobb, ha hozzászoktok ehhez, mert nemsokára ez lesz a megszokott”. Chicagóban a város folyóján hajózott fegyverrel a kezében, és egy nagy vihart kavart rajtaütést vezényelt le személyesen egy venezuelai bevándorlók lakta társasházban. Füstgránátot dobott az ellenük tüntető tömegbe, egy interjúban pedig nyíltan elismerte, hogy a kinézetük alapján fognak el embereket.
Láthatóan élvezte a rá irányuló figyelmet. Miközben az idegenrendészet (ICE) és a határőrség ügynökei az arcukat maszk mögé rejtve jelentek meg, azonosítójeleiket letakarva, ő a közösségi oldalakon terjesztett videók főszereplőjévé vált. „Bovino nevet akart szerezni magának, azt mutatva, hogy milyen kibaszott kemény csávó” – mondta a Newsweeknek az ICE egyik volt tisztviselője. „Ő csak egy kis Napóleon, aki azt akarja elhitetni, hogy ő a hős, a legerkölcsösebb és legrátermettebb fickó a földön, ő fog minket megmenteni. Mindez csak show neki” – mondta a Chicago Sun-Timesnak Jenn Budd, a határőrség egyik volt ügynöke.
A kabát, amire felfigyelt a világ
Bovino már kinézetével is igyekezett kitűnni a tömegből. Rendszeresen katonai gyakorlóban jelent meg, mellényén füstgránátokkal, de a legnagyobb figyelmet a télikabátja kapta, amit kritikusai reflexből a náci tisztek egyenruhájához kezdtek el hasonlítani, és a Gestapót kezdték el emlegetni. „Bovino úgy öltözködik, mintha felment volna az eBayre, és SS-ruhát vásárolt volna” – mondta róla Gavin Newsom kaliforniai kormányzó a svájci Davosban. Német lapok, mint a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung, szintén erre jutott. „Kiemelkedik a garázda csőcselékből mint egy SS-tiszt a rohamosztagos csőcselékből” – jellemezte kinézetét a Der Spiegel egyik újságírója.
Bovino azt állította, hogy a kabátot még kezdő határőr korában vásárolta, 1999 körül. Azt mondta, az a határőrség hivatalos egyenruhája. Ugyanezt állította a New York Timesnak a belbiztonsági minisztérium szóvivője, de a lap megemlítette, hogy az most már legalábbis nem szerepel a határőrség hivatalos egyenruhái között. Bovino egy kommentben azt mondta, hogy a ruhája „eredeti határőrségi kabátstílus nagyjából 1924-ből”.
Az ilyen kabátok rendszeres viseletnek számítottak a huszadik század elején minden hadseregben, de Harold James, a Princeton Egyetem történelemprofesszora szerint az, ahogy és amilyen körülmények között Bovino viseli, „a diktátorokra emlékeztet”, a provokálás és a megfélemlítés a célja. Az ismert férfiruha-szakértő, Derek Guy a Politicóban írt elemzésében szintén kiemelte, hogy maga a kabát egyáltalán nem számít kifejezetten náci egyenruhának. Azt viszont ő is nagyon problémásnak gondolja, hogy egy polgári rendfenntartó szerv parancsnoka ilyen katonai kabátot hord, mert ezzel az ellenséges területen harcoló katona képét sugallja magáról.
Bovino irányítása alatt a határőrség és az idegenrendészet ügynökei úgy is léptek fel, mintha háborúban lennének, és nem csak az illegális bevándorlók, hanem az ellenük tiltakozó helyiek ellen is. Rendszeresen füst- és könnygázgránátokat dobtak a tömegbe, paprikaspray-vel fújtak le alkotmányos jogukkal élve tiltakozó amerikai polgárokat, több esetben rájuk is lőttek. Bár a Wall Street Journal értesülései szerint ez a fellépés még Trump kormányában is belső feszültséget szült, nyilvánosan teljes mellszélességgel kiálltak mellette. „Szerintem nem mentek elég messzire” – mondta még tavaly ősszel Donald Trump a chicagói akciókra reagálva.
Minneapolisban, a földre szorított, védekezésre képtelen Alex Pretti agyonlövését viszont már Bovino sem úszhatta meg, pláne, hogy nyilvánvalóan hamis nyilatkozatokat tett a történtekről. Nem ez volt az első eset, hogy Bovino hazudott. Chicagóban azt állította, hogy fejen dobták egy kővel, mielőtt könnygázt dobott volna egy tüntető tömegbe, de később egy bírósági ítéletből kiderült, hogy hazudott. Ahogy rendszeresen nem mondott igazat az ügynökei módszereiről, sem arról, hogy mit csináltak az ellenük tüntető emberek. Büszkén terjesztette, hogy egy chicagói bandatag tízezer dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. A bíróságon kiderült, hogy nem is volt bandatag, és akit állítólag fel akart bérelni, az súlyos hátfájdalmai miatt segítség nélkül lábra se tud állni. Az esküdtszék fel is mentette a vádak alól.
Minneapolis lett neki a vég
Pretti megölése után tett nyilatkozatainak már annyira nem volt közük az esetről készült felvételeken látható valósághoz, hogy azt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A videókon látni, hogy a férfi egy mobiltelefonnal a kezében siet egy tüntető segítségére, ekkor fújják le paprikaspray-vel, teperik földre, szorítják le, veszik el amúgy engedéllyel tartott és viselt lőfegyverét – és csak ezután lövi hátba közvetlen közelről egy ügynök, akihez később egy másik is csatlakozik. A két határőr legalább tíz lövést adott le, abból hatot a már mozdulatlanul fekvő, talán már halott Prettire.
Bovino ezzel szemben azt állította, hogy Pretti egy 9 milliméteres pisztollyal közelítette meg az ügynököket, arra készülve, hogy „lemészárolja” őket. Hamis narratívájuk szerint a határőrök megpróbálták lefegyverezni, de ő ellenállt, ezért önvédelemből ölték meg.
A Wall Street Journal értesülései szerint végül nem Bovino első hazugsága pecsételte meg a sorsát, hanem másnapi nyilatkozata. Akkor a CNN-nek azt mondta, hogy az eset valódi áldozatai az ügynökök, akik megölték Prettit. Az amerikai sajtó két nappal Pretti megölése után már arról számolt be, hogy Bovinót elküldik Minneapolisból, és helyette Tom Homant, az elnök határvédelmi főbiztosát küldik a nagyvárosba
Kedden már Trump is azt mondta a Fox Newsnak, hogy Bovino „nagyon jó, de eléggé őrült fickó”. Igaz, ehhez még hozzátette, hogy ez néha jó, „de talán itt nem volt annyira jó”. Ezután küldték vissza Bovinót korábbi kaliforniai állomáshelyére. A New York Times cikke szerint nemcsak „főparancsnoki” címét vették el tőle, hanem ami még jobban fájhat neki, közösségi oldalát is az X-en. A Fehér Ház ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott a lapnak.
