Az Európai Bizottság már elemzi a Fővárosi Törvényszék szerint jogállamiságot sértő kormányrendeletet
Látták a híreket a veszélyhelyzeti rendeletről, amelyet a szolidaritási adó beszedéséről hozott a kormány, és a bírósági reakciókat is, válaszolta a Telex kérdésére Markus Lammert.
Az Európai Bizottság szóvivőjét arról a jogszabályról kérdeztük, amely szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásnál „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. Az összeg megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, „ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs”. A rendelet az Alkotmánybíróság korábbi végzésének végrehajtására hivatkozott.
Lammert arra nem adott konkrét választ, megkapták-e Karácsony Gergely levelét. A főpolgármester Facebookon arról írt, hogy a rendelet szerinte semmibe veszi a bírói függetlenséget, és megcsúfolja az igazságszolgáltatást. „Ebben az értelemben európai ügy is”, és a jogszabály „nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját”, ezért „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordult.
Lammert válasza arra utal, hogy az uniós testület a főpolgármestertől függetlenül is figyelemmel követi az eseményeket, és az olyan bírósági végzéseket, mint amilyet a Fővárosi Törvényszék csütörtökön adott ki. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. (A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön úgy látta, csak Karácsony sipítozik.)
Lammert közölte: jelenleg elemzik a rendeletet, és „továbbra is szorosan követni fogjuk a fejleményeket”.
Nem tette hozzá, de a testület korábban szinte minden pénzt befagyasztott a 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásokból igazságügyi okok miatt. Csak reformokért cserébe oldotta fel a korlátozást 2023 végén, így a kormány több mint tízmilliárd eurónyi forrás lehívását kezdhette meg, amit más okokból nem blokkoltak (vagy azóta nem veszett el).
