Putyin drónjai az újabb tárgyalások előtt sem kímélték a kemény fagyban az ukrán lakosságot

Noha Donald Trump amerikai elnök azt kérte Vlagyimir Putyintól, hogy egy hétre függessze fel az ukrán energetikai hálózat elleni támadásokat, keddre virradóra összesen több mint 500 drónt és rakétát lőtt ki az ukrán városokra az orosz hadsereg. A -20 fokos hidegben a fűtési hálózat elleni támadások a végletekig megnehezítik a lakosság életét.

Moszkva annak ellenére hajtja végre a csapásokat, hogy másfél hete az Egyesült Államok közbenjárására lezajlottak az első közvetlen orosz–ukrán tárgyalások Abu-Dzabiban. A háromoldalú megbeszélések szerdán és csütörtökön folytatódnak.

A Kreml korábban sem csinált titkot abból, hogy a támadások fokozását – legyen szó a frontvonalról vagy az ukrán hátország polgári lakosságát érintő csapásokról –, a tárgyalási taktika részének tekinti. Kijevi helyszíni riportjainkban részletesen olvashat arról itt és itt, hogy milyen súlyos tehertételt jelent, amikor a kegyetlen hidegben fűtés és áram nélkül marad sok millió ember.

Egy kicsi szünet azért volt

Ennek a taktikának a része az is, hogy az orosz fél nem teljes egészében söpri le Trump javaslatait, egyes részeit formálisan megfogadja és szavak szintjén értékeli is az Egyesült Államok elnökének közbenjárását. Putyin célja, hogy megőrizze Trump jóindulatát, hiszen a republikánus politikus már második elnöki beiktatása előtt éreztette, hogy az orosz elnökre inkább partnerként tekint, míg az ukrán vezetéssel szemben bizalmatlanabb.

A Kreml erre az együttműködés látszatát keltve igyekezett rájátszani az elmúlt egy évben. Általában sikerrel is járt: hiába vezette meg Putyin újra és újra Trumpot, az amerikai kormány legtöbbször inkább Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre helyezett nyomást a béke megteremtése érdekében, nem pedig az agresszor Oroszországra.

Ennek megfelelően a mostani tűzszüneti javaslatra sem mondott látványosan nemet Putyin. Trump múlt hét csütörtökön arról számolt be, hogy megállapodtak az ukrajnai infrastruktúrát célzó orosz támadások felfüggesztésében. Trump egy hétig tartó részleges tűzszünetet javasolt, ebből a bejelentéshez képest orosz részről négy-öt napig tartó szünet lett, bár ezt sem tudni hivatalosan.

Orosz katonai bloggerek beszámolói szerint január 28-án lépett életbe az ukrajnai infrastruktúrát célzó támadásokat felfüggesztő parancs, de erről a Kreml nem tett bejelentést. Csak annyi derült ki, hogy az orosz elnöki szóvivő szerint február 1-jével járt le a részleges tűzszünet, Dmitrij Peszkov azt állította, hogy eleve ez volt a határidő. A részleges tűzszünet terve – amely tehát hangsúlyozottan csak a hátország civil infrastruktúrája elleni támadások felfüggesztéséről, nem a frontvonalon folyó harcok megállításáról szólt – állítólag Abu-Dzabiban merült fel.

A január 23-24-én lezajlott közvetlen tárgyalások után konkrét eredményekről a felek nem számoltak be, így akkor nem volt szó az energia-infrastruktúra elleni támadások szüneteltetéséről sem. Sikernek annyit lehetett elkönyvelni, hogy a felek pozitívan nyilatkoztak az amerikai közvetítéssel létrejött megbeszélésről, és folytatást ígértek, eredetileg február 1-jére. Vasárnap azonban újabb forduló mégsem volt, ez tolódott szerdára és csütörtökre.

Rengeteg drón a ritka hidegben

Ezzel együtt is beszédes, hogy az oroszok Peszkov szavai alapján eleve akkor szüntették volna be a tűzszünetet, amikor újra tárgyalóasztalhoz ültek volna a felek. Miközben pedig Trump többek között az extrém hidegre hivatkozva javasolta a támadások szüneteltetését, Oroszország megint akkor rombolta Ukrajna áramellátást és fűtést biztosító rendszereit, amikor az elmúlt évtized leghidegebb időszakának második hulláma helyenként -25 fokkal elérte az országot. „Minden oroszt, aki részt vállalt ezekben a bűncselekményekben, meg kell büntetni” – írta az energetikai miniszter és kormányfőhelyettes Denisz Smihal.

Kijev esetében a szünet inkább kedd éjszakáig tartott, előtte a nap folyamán Zelenszkij még arról beszélt, hogy az orosz fél nagyjából betartotta az energia-infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetet. Utána viszont az oroszok 450 drónt és a 70 rakétát indítottak útnak ukrajnai célpontok ellen. Az ukrán elnök szerint 9 ember sérült meg.

A beszámolók szerint a rakétákból 38-at sikerült leszedni, ami azt jelenti, hogy az ukrán légvédelem alacsonyabb hatékonysággal működött. Zelenszkij már régóta kérte az ország védelmét támogató EU- és NATO-tagoktól, hogy segítsék szállítmányaikkal a légvédelem megerősítését, elsősorban épp az infrastruktúrát érő támadások veszélye miatt, hiszen ezek a hátország egészét béníthatják meg.

Kedden az egyik kijevi távhőközpontot ért találat után több mint ezer lakóházból kellett leereszteni a fűtőrendszerből a vizet, nehogy a fagy végleg megrongálja a csöveket. A főváros polgármestere, Vitalij Klicsko újabb több tucat melegedő sátor felállításáról számolt be.

„Bárhogy is javítják és próbálják megóvni az energiahálózatot, középtávon nem lehet megvédeni a folyamatos támadásoktól. Ha meg is erősítik a légvédelmet, előbb vagy utóbb két vállra fektetik, ha nem sikerül elérni, hogy felhagyjanak a támadásokkal” – idézte az Unian Volodimir Omelcsenkót. A Razumkov Központ energetikai szakértője szerint mindezt csak úgy lehet megállítani, ha Ukrajna képes hasonló erejű ellencsapásra az orosz energetikai infrastruktúra ellen. Szerinte ha az orosz lakosságot is eléri a háborúnak ez a következménye, akkor a Kreml óvakodni fog az ilyen akcióktól.

A szállítási vérkeringést is célba vették az oroszok

Az utóbbi időben a vasúti hálózatot is több támadás érte. A kramatorszki vasútállomás ellen 2022 áprilisában elkövetett támadáshoz hasonlókra volt példa, de az ország meghatározó szállítási infrastruktúráját nagyrészt elkerülték az orosz csapások. Ennek az is lehetett az oka, hogy az oroszok túl költségesnek találták, hogy rakétákkal próbálják rombolni a vasútvonalakat. Az ezekben okozott kár ugyanis könnyen helyreállítható, feltéve, ha nem hidakról, hanem általában a vágányokról van szó.

Az elmúlt napok támadásai is arra utalnak, hogy az orosz fél ezt számításba vette, és drónokat kezdett bevetni. Múlt hét szerdán dróntalálat ért Harkiv megye keleti részén egy, a magyar határnál lévő Csapról indított személyszállító vonatot. A Zelenszkij által terrortámadásnak minősített csapásban öten meghaltak. Hétfőn pedig Zaporizzsjában egy mozdonyba csapódott drón. Ott senki sem sérült meg, ám a támadások mutatják, hogy vasúton utazni kockázatosabb, a hálózat sérülékenyebb lehet, mint korábban.

Ebben közrejátszik, hogy a drónos hadviselés megváltozott a háború negyedik évének végére. A drónok mennyisége is nőtt, az azt kezelő állomány is nagyobb gyakorlattal rendelkezik, javult a képalkotás, amely növeli a pontosságot is. Az optikai kábeles drónokat rádiójelekkel nem lehet zavarni. Kezdetben sufnituning módszerekkel, mostanra ipari mennyiségben SIM-kártyák is segítik a drónokat, és a tájékozódáshoz a mobilhálózatot is kihasználják.

Állítólag az orosz drónok Elon Musk Starlinkjének műholdas rendszerét is használják, és ezzel megnövelik a navigáció pontosságát és a hatótávolságot. A világ leggazdagabb emberének legutóbb a lengyel külügyminiszter is üzent, felelősnek tartva a Trump-kormányban egy időre szerepet is vállaló üzletembert az orosz drónok hatékonyságáért. Radoslaw Sikorski és Musk szócsatáinak van már előzménye, a mostani azonban túltett a korábbiakon: a külügyminiszter „Hé, nagyfiú” megszólítással kezdte üzenetét, amelyre Musk „nyáladzó agyalágyultnak” nevezte a lengyel politikust. Aztán a lényegre, hogy a Starlink tényleg szolgáltat-e adatokat az orosz drónoknak, nem válaszolt.

Tárgyalás az időhúzásért eddig is volt

Nem tudni, milyen eredményt hozhat a közvetlen tárgyalások szerdán kezdődött újabb fordulója, mindenesetre tény, hogy a pozitív nyilatkozatok ellenére a múltkori megbeszélés hozadéka sem látszik.

Oroszország továbbra is követeli Donyeck megye eddig el nem foglalt északnyugati csücskének átadását – amit olykor nyilatkozataival támogat az amerikai fél is –, miközben továbbra sem ismert minden részletében, milyen nemzetközi biztonsági garanciákat kapna Ukrajna, hogy az esetleges békekötés után Oroszország egy idő után ne támadjon újra.

Zelenszkij január 25-én azt mondta, 100 százalékban készen van az az amerikai dokumentum, amely biztonsági garanciákat nyújtana Ukrajnának, már csak arra várnak, hogy a megfelelő helyen és időben aláírhassák. A Financial Times forrásai szerint az Egyesült Államok hajlandó megadni az ukránoknak a kért biztonsági garanciákat, de ehhez például le kellene mondaniuk a Donbaszról. Ezt pedig az ukrán fél elutasítja.

A nyilvánosan ismerhető részletek alapján az USA a garanciák egy részét inkább az európaiakra bízná – az Egyesült Királyság és Franciaország békefenntartó kontingenst is hajlandó lenne Ukrajnába küldeni. Moszkva azonban eleve elutasította, hogy Ukrajna nyugati biztonsági garanciákat kapjon, bármilyen nyugati katonát pedig legitim célpontnak tekintenének, még akkor is, ha a frontvonaltól messzebb küldenék őket.

Igaz, a Financial Times úgy tudja, körvonalazódik az amerikai–európai–ukrajnai megegyezés arról, hogyan nézne ki a béke fenntartása, bár rengeteg a hiányzó részlet, amelyek nélkül bőven maradnak még kérdések a hatékonyságot illetően. Eszerint ha Oroszország megsértené a jövőbeni tűzszünetet, akkor 24 órán belül nyugati diplomáciai figyelmeztetés és az ukrán erők bevetése következne, majd ezután a „tettre készek koalíciója” lépne fel.

Ezt a brit lap EU-tagok és az EU-n kívüli NATO-tag Izland, Norvégia, Törökország és az Egyesült Királyság együttműködéseként írta le, bár az informális koalíció ennél valamivel szűkebb, hiszen nincsen benne minden EU-tag, így az Ukrajna védelmi erejének támogatását eleve ellenző Magyarország sem. Nem világos az sem, mit jelentene ezeknek a nyugati erőknek a fellépése, de a lap információi szerint, ha a tűzszünet megsértése 72 óránál tovább tart, úgy velük együtt már az Egyesült Államok is beavatkozna. Ennek konkrét elemei sem ismertek, és egyelőre Moszkva sem adta jelét annak, hogy bármit elfogadna ebből.

„Ez elég nyilvánvalóan megmutatja, hogy mire van szükség partnereinktől, mi az, ami segítséget nyújthat. Nem ér véget a háború, ha Oroszországra nem nehezedik nyomás. Moszkva a terror és az eszkaláció útját választotta, ezért van szükség a lehető legnagyobb nyomásra” – idézte a Politico Zelenszkijt, miután újból támadások érték az energia-infrastruktúrát.

A Kreml a támadások fokozásával közben azt üzeni, hogy minél előbb enged Ukrajna, annál jobb, mert máskülönben az orosz hadsereg erővel kényszeríti ki azt, amit tárgyalással nem tud elérni. Ez azonban részben blöff is, elvégre a négy éve zajló háborúban Oroszország nem érte el alapvető katonai céljait – nem dőlt meg az ukrán kormány, nem sikerült elzárni a Fekete-tenger egészétől az országot, amelynek védelme sem omlott össze. Az is bizonyos, hogy az orosz erők is óriási veszteségeket szenvedtek, még ha erről hivatalos adatok nincsenek is. Becslések szerint a halottak és a súlyos sebesültek összesített száma orosz oldalon elérte az 1,2 millió főt.

A látszat ellenére gazdasági nehézségekkel is küzdő Oroszország azonban a végletekig korlátozott nyilvánosság, az iskolákra is kiterjedő propaganda mellett nem szembesül súlyos belső társadalmi nyomással. Így Putyin Ukrajna kifárasztását remélve egyelőre sokkal inkább a háború folytatásában, semmint a mielőbbi békében érdekelt.

A civil lakosságot sújtó kijevi helyzetről és a katonai, diplomáciai kilátásokról műsorunkban is részletesen beszéltünk: