Orbán szerint nem uniós ügy, az EU mégis csúcstalálkozót tart Trump grönlandi fenyegetéséről

Csütörtökön a legmagasabb politikai szinten, az állam- és kormányfők Európai Tanácsában egyeztet az Európai Unió a Grönland körüli feszültségről. A Dániához tartozó területre már az első elnöksége idején szemet vetett Donald Trump, de 2026-ban kezdett el túllépni a szavakon. Sokáig a katonai akciót sem zárta ki, amit a venezuelai támadás és emberrablás után az európai politikusok sem vettek félvállról, több európai országot pedig büntetővámokkal fenyegetett, amiért szerinte akadályozzák Grönland megszerzésében.

A magyar kormány általában igyekszik kétoldalú, Dánia és az USA közti kérdésként kezelni az egészet, amelynek mintha nem lenne uniós vetülete.

„Én ezt nem tartom egy EU-s ügynek”

– jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a helyzet megoldása csak a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Maga Orbán Viktor is helyeselve osztotta meg Karol Nawrocki lengyel elnök álláspontját, aki elsősorban kétoldalú, Dánia és az USA közti ügynek tartotta a vitát. A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely az észak-atlanti szövetség szerepét emelte ki: „ez egy NATO-tagállamok közti vita, ezért a NATO a megfelelő fórum arra, hogy ezt megvitassuk”.

Ahogy arról bővebben írtunk, Trump vámfenyegetése az EU vámuniója, a katonai pedig a közös védelmi záradék miatt nehezen tekinthető kétoldalú ügynek, aminek semmilyen uniós következménye sincs. Érthető, ha a magyar kormány nem szeretne foglalkozni a szövetségese fenyegetőzésével, miközben Trumptól békét és nyugalmat várt, de még a részben fideszes európai parlamenti (EP-)frakcióból is trágárkodva üzentek az USA elnökének, a csoport elnöke pedig uniós ellenlépéseket követelt. A helyzet már befagyasztotta az Egyesült Államok tavalyi vámháborújának kárait enyhítő tavalyi megállapodás végrehajtását is, az egész bedőlésével fenyegetve, és már egy eddig soha nem használt gazdasági fegyver bevetését is pedzegették.

Európai vezetők a csütörtöki csúcstalálkozó előtti napon, a davosi világgazdasági fórumon igyekeztek puhítani Trumpot, és úgy tűnik, sikerült nagyrészt leszerelni. Előbb a beszédében a katonai akciót zárta ki végre, majd egy nyilatkozatban a februárra ígért vámoktól is visszatáncolt. Az USA elnöke azt írta, „nagyon produktív találkozót” tartott Mark Rutte NATO-főtitkárral, és ezen kialakítottak egy keretrendszert a Dániához tartozó sziget, illetve a sarkköri régió sorsának rendezésére.

Az EU így is szerepet kaphat a helyzet rendezésében. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egy olyan csomagot jelentett be, amely biztonsági megállapodásokkal és befektetésekkel kezelné Trumpék hangoztatott kifogásait. António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívója eleve tágabban fogalmazott, bár az általában hosszabb dokumentum most csak pár mondatban szólt arról, hogy a „transzatlanti kapcsolatok fejleményeiről” és az uniós következményeiről lesz szó, egy szóval sem említve Dániát vagy Grönlandot.

Szerdán az Európai Parlamentben fejtette ki kicsit bővebben, milyen alapelveket szeretne lefektetni a tanácskozáson. A beszédében kijelentette:

1. egységesek a nemzetközi jog, a területi sérthetetlenség és a nemzeti önrendelkezés elveiben;
2. egységesek Dánia és Grönland teljeskörű támogatásában és a szolidaritásban velük, csak ők dönthetnek a jövőjükről;
3. elfogadják, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága és békéje közös transzatlanti érdek, különösen a NATO-n keresztül;
4. a további vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatok, valamint összeegyeztethetetlenek az EU és az USA tavalyi kereskedelmi egyezményével;
5. készek megvédeni magukat, a tagállamaikat, a polgáraikat, a cégeiket bármiféle kényszerítéssel szemben, az EU-nak megvan ehhez az ereje és az eszköztára;
6. továbbra is konstruktívan szeretnék tartani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal minden közös érdekű ügyben, ilyenből pedig sok van, mert partnerek és szövetségesek.

„Úgy vélem, ezeknek az elveknek kellene vezetniük a megbeszéléseket” a csúcstalálkozón, mondta Costa.

Nem kizárt, hogy a fenti pontok visszaköszönnek az ülés végén egy közös nyilatkozatban, de informálisnak hirdették meg a találkozót, ilyenkor általában nem adnak ki záródokumentumot. Az is csökkenti ennek az esélyét, hogy Szijjártó szerint már az EU-s állandó képviselők jóval alacsonyabb szintű vasárnapi tanácskozásán is közölték: a magyar kormány szerint nem kell közös nyilatkozat az ügyben. Elvben akár kiadhatnak egy dokumentumot Orbán nélkül, a 27-ből 26 tagállami vezetővel, de ez aligha mutatna jól az egység hangoztatása után, vagy egy Costa nevében kiadott sokadik nyilatkozat.

Az informális találkozók célja a kötetlenebb formájú egyeztetés, és Trump davosi nyilatkozatai jóval lejjebb tekerték a nyomást, de ez nem jelenti, hogy letett volna Grönland megszerzéséről, amelyet a svájci beszédében is a „mi területünkként” emlegetett. Az uniós vezetőknek talán azzal sem ártana kezdeniük valamit, hogy az EU-ra a nemzetbiztonsági stratégiája alapján is ellenségként tekintő USA vezetése bármikor képes ilyen fenyegetésekre. Egy, a Politicónak nyilatkozó diplomata szerint talán nyertek pár hónapot, talán ez állandóbb, de Trump beszéde után szinte mindegyik tagállami fővárosban van min gondolkodni, egy másik „terápiára” számít csütörtökön, és volt, aki szerint vége a megbékéltetésnek.

„Az Amerikai Álmunk halott” – jelentette ki egy atlantista tagállam tisztviselője, „Donald Trump megölte”.