Néhány napon belül kitehetik az asztalra az EU gazdasági bazookáját Trump ellen
Arra számítok, hogy az európai parlamenti (EP-)frakciók felelősei hétfőn kezdeményezik az uniós kényszerítés elleni eszköz bevetésének első szakaszát az Egyesült Államok ellen, jelentette be Bernd Lange Strasbourgban. Az EP kereskedelmi szakbizottságának elnöke szerdán arra figyelmeztetett, hogy hiába van addig még idő, nem lát nagy mozgást az USA részéről.
Donald Trump nemrég februárban életbe lépő büntetővámokkal fenyegetett meg több, az EU vámuniójához tartozó országot, amelyek nem támogatják, hogy az Egyesült Államok bekebelezze Grönlandot. Többek között az állam- és kormányfők testületét elnöklő António Costa is figyelmeztetett: a lépés megsértené az EU és az USA közti tavalyi kereskedelmi alkut. A végrehajtásához két uniós jogszabályt is el kellene fogadni bizonyos vámok eltörléséről, de Lange szerdán bejelentette, hogy halasztják az eljárást az EP-ben.
A kereskedelmi szakbizottság elnöke és az EU–USA gazdasági kapcsolatok felelőse (jelentéstevője) további lépéseket lengetett be. Megemlítette, hogy a tavalyi alku előtt az EU 93 milliárd euró értékű ellenvámokat tárazott be. Nem tette hozzá, de ezeket nem dobták el, csak halasztgatják, és februárban maguktól életbe lépnek, ha nem csúsztatják őket ismét.
Hétfőn egy harmadik lehetséges lépésről tárgyalnak: a kényszerítés elleni eszközről – jelentette be Lange.
Ahogy nemrég írtuk a sajtóban gyakran csak „gazdasági bazookaként” emlegetett eljárásról, kezdésnek az Európai Bizottság saját hatáskörben vagy kellően indokolt kérelem alapján vizsgálódhat. Ha arra jut, hogy kényszeríteni próbálják valamire az EU-t vagy annak egyik országát, javaslatot tesz a tagállami kormányok testületének. Válaszlépésként például korlátozhatják bizonyos áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a befektetéseket, közbeszerzéseket, szellemi tulajdonjogot.
Az EP is kérhet ilyen vizsgálatot, és Lange szerdán bejelentette: hétfőn majd döntenek erről. Ő támogatná a lépést, „és sok szimpátiát látok iránta az Európai Parlamentben”. Arra számított, hogy a frakciók felelősei a vizsgálat megindítását fogják kérni – igaz, naponta érik őket meglepetések a Fehér Házból, és hétfőig még van idő.
Az EP elítélte az egyoldalú gazdasági megfélemlítést
Az EP véleményét szerdai szavazások jelezhetik előre. Aznap voksoltak volna egy jelentésről az USA-val fenntartott gazdasági kapcsolatokról, de ezt végül elhalasztották. A közös kül- és biztonságpolitikáról viszont elfogadtak egy szintén nem jogalkotási dokumentumot, amelyben többször kitértek a Grönland körüli helyzetre.
Az EP közleménye alapján elítélték az egyoldalú gazdasági megfélemlítést Dánia és más tagállamok ellen a kényszerítés egyik formájaként. Határozott, közös és döntő választ követeltek, Grönlandot pedig nem szabadna, hogy bárki az EU megosztására használja.
A képviselők arra figyelmeztettek, hogy Ukrajnától a Kaukázusig, a Közel-Kelettől az észak-afrikai Száhel-övezeten át az Északi-sarkvidékig egy instabil övezet alakult ki Európa körül, ezért az EU nem fordulhat magába. Ukrajnában támogatták a diplomáciai megoldást, de arra figyelmeztettek, hogy az orosz agresszió jutalmazása aláásná az európai biztonságot.
A biztonság- és védelempolitikáról egy külön dokumentumot fogadtak el. Ebben komoly aggodalmaikat jelezték az USA fenyegetéseihez hasonló külföldi beavatkozások miatt Grönlandon. Szerintük ezek komoly veszélyt jelentenek az EU stratégiai érdekeire és a szabályalapú rendre. Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája „formalizálja az USA alaptalan politikáját, hogy az EU-t az alapvető értékeivel, a demokratikus kormányzási elveivel és számos alapvető biztonsági céljával együtt az USA érdekeivel ellentétesnek tekintse”.
A két jelentést hasonló arányokkal (392-395 igennel, 179-197 nem és 83-70 tartózkodás mellett) fogadták el. A jegyzőkönyv szerint a két végszavazáson a DK-sok igent, a Fidesz–KDNP-ből és Mi Hazánkból nemet nyomtak, a Tisza Pártból – aznapi más szavazásokkal szemben – egyiknél sem adtak le voksot.
