Kína rakétákat is bevetett a Tajvan körüli hadgyakorlat második napján
Második napja tart a Tajvan körül indított kínai hadgyakorlat, az Igazság Misszió 2025, Kína kedden rakétákat lőtt a Tajvanhoz közeli vizekre, és további tengeri-légi egységeket vetett be – írja a Sky News. A tajvani kormány elítélte a hadgyakorlatot, mondván, az nemzetközi normákat sért.
A gyakorlatok keretében a kínai hadsereg rakétákat lőtt a tajvani sziget északi és déli partjaihoz közeli tengeri területekre, a Népi Felszabadító Hadsereg pedig hajókat, bombázó repülőgépeket és hadihajókat is mozgósított. A haditengerészet és a légierő szintén szimulált támadásokat tengeri és légi célpontok ellen. A kínai vezérkar szerint a manőverek célja egy blokád szimulálása és a különböző tengeri, légi célpontok elleni műveletek gyakorlása.
Laj Csing-te tajvani elnök Facebook-posztjában arról írt, hogy nem céljuk eszkalálni a helyzetet, de a csapataik készek védeni a szigetet. A kínai hadsereg videót is közzétett, amin az látható, hogy egy PCH-191 típusú rakétavető a tengerbe lő. A kínai katonai parancsnokság közlése szerint a gyakorlatok öt zónában folynak, ezeken a területeken a hadsereg 10 órás éleslövészeti gyakorlatokat hajt végre.
A tajvani védelmi minisztérium legalább 130 kínai katonai repülőgépet és több mint 50 hajót (köztük 27 haditengerészeti hajót) számolt a térségben, ezek megfigyelésére a helyi parti őrség 14 hajót vetett be. Bár 11 repülési útvonalat is érintenek a gyakorlatok, repülőjáratokat nem kellett törölni – közölte a légi közlekedési hatóság. Ellenben a Csinmen- és Macu-szigeteket összekötő útvonal le van zárva, ez mintegy 6 ezer utast érint.
A CNA több helyit is megszólaltatott keddi cikkében, a lap szerint a tajvaniak sztoikusan reagáltak a hadgyakorlatra.
A kínai hadgyakorlatot másfél héttel azután indították, hogy az Egyesült Államok egy gigantikus, 11 milliárd dolláros fegyverüzletet kötött Tajvannal, amire reagálva Kína pár napja szankciókat is bejelentett amerikai magánszemélyek és katonai vállalatok ellen. „Ez (a gyakorlat) komoly figyelmeztetés a »tajvani függetlenséget« támogató szeparatista erőknek és a külső beavatkozó erőknek” – mondta Si Ji, a Tajvani-szorosért felelős Keleti Hadszíntéri Parancsnokság szóvivője. A Weibo közösségi oldalon közzétett bejegyzésükben „az igazság pajzsának” nevezte a hadgyakorlatot, hozzátéve: „mindenki, aki függetlenséget tervez, megsemmisül, ha találkozik a pajzzsal”.
Tajvan kényes helyzetben van: a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása után függetlenné vált 20 milliós ország szuverenitását hivatalosan kevesen ismerik el, mivel Kína következetesen igényt formál az „újraegyesítésre”, melynek érdekében az elmúlt években egyre fokozza katonai jelenlétét a Tajvani-szoros régiójában. A nyomást jól mutatja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök azt a parancsot adta ki a kínai hadseregnek, hogy 2027-re készen kell állnia a Tajvan megszállásához szükséges kapacitásoknak.
Tajvan mindeközben az amerikai szövetségi rendszer része, a jó védelmi adottságokkal és felkészült, jól felszerelt hadsereggel rendelkező szigetország elszántan készül egy esetleges kínai invázió visszaverésére – ennek katonai forgatókönyveiről itt írtunk. Takaicsi Szanae japán kormányfő – jókora diplomáciai vihart kavarva – kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen kimerítené azokat a feltételeket, amelyek az amúgy elkötelezetten pacifista Japánt katonai reakcióra sarkallhatnák.
