„Figyelmeztetés a szeparatista erőknek” – hadgyakorlatba kezdett Kína Tajvan körül
„Igazság Misszió 2025” néven hétfőn hadgyakorlatba kezdett a kínai hadsereg Tajvan szigete körül. A Reuters azt írja, Kína a hadgyakorlat részeként hadihajókat és vadászgépeket is bevetett, emellett a sziget fő kikötőinek blokádját és körbezárását is gyakorolják. Mindezt másfél héttel azután, hogy az Egyesült Államok egy gigantikus, 11 milliárd dolláros fegyverüzletet kötött Tajvannal, amire reagálva Kína pár napja szankciókat is bejelentett amerikai magánszemélyek és katonai vállalatok ellen.
„Ez (a gyakorlat) komoly figyelmeztetés a »tajvani függetlenséget« támogató szeparatista erőknek és a külső beavatkozó erőknek” – mondta Si Ji, a Tajvani-szorosért felelős Keleti Hadszíntéri Parancsnokság szóvivője. A Weibo közösségi oldalon közzétett bejegyzésükben „az igazság pajzsának” nevezte a hadgyakorlatot, hozzátéve: „mindenki, aki függetlenséget tervez, megsemmisül, ha találkozik a pajzzsal”.
A tajvani kormány elítélte a hadgyakorlatot, mondván, az nemzetközi normákat sért. A védelmi minisztérium szerint „magas készültségben” vannak, hogy megvédjék Tajvant és a tajvani népet – mindeközben egy videót is közzétettek, amelyben különböző fegyvereket, köztük az amerikai gyártmányú HIMARS rakétarendszereket mutatták be, írja a BBC.
Tajvan kényes helyzetben van: a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása után függetlenné vált 20 milliós ország szuverenitását hivatalosan kevesen ismerik el, mivel Kína következetesen igényt formál az „újraegyesítésre”, melynek érdekében az elmúlt években egyre fokozza katonai jelenlétét a Tajvani-szoros régiójában. A nyomást jól mutatja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök azt a parancsot adta ki a kínai hadseregnek, hogy 2027-re készen kell állnia a Tajvan megszállásához szükséges kapacitásoknak.
Peking azzal vádolta Laj Csing-te tajvani elnököt, hogy Tajvan függetlenségére törekszik – Laj Csing-te erre úgy reagált, Tajvan már szuverén nemzet, ezért nincs szüksége a függetlenség hivatalos kikiáltására. A tajvani elnök egy vasárnapi interjúban kijelentette, Tajvannak el kell érnie, hogy Kína ne is tudjon megkísérelni egy inváziót. Azt is elmondta, hogy kormánya elkötelezett a „status quo fenntartása” mellett, és nem fogja provokálni Kínát.
Tajvan mindeközben az amerikai szövetségi rendszer része, a jó védelmi adottságokkal és felkészült, jól felszerelt hadsereggel rendelkező szigetország elszántan készül egy esetleges kínai invázió visszaverésére – ennek katonai forgatókönyveiről itt írtunk. Takaicsi Szanae japán kormányfő – jókora diplomáciai vihart kavarva – kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen kimerítené azokat a feltételeket, amelyek az amúgy elkötelezetten pacifista Japánt katonai reakcióra sarkallhatnák.
