Gyakran beszél Orbán hangján Fico, de a Zelenszkijjel folytatott találkozóján ez nem látszott
Bár a magyar kormány a felszínen gyakran hivatkozhat Szlovákiára olyan országként, amelynek vezetése Orbán Viktorhoz hasonlóan elutasítja Ukrajna támogatását az Oroszország által indított háborúban és az euroatlanti integrációban, valójában több szempontból is eltér a magyar és a szlovák kormány Ukrajnához való hozzáállása.
Ez Robert Fico és Volodimir Zelenszkij múlt heti ungvári találkozójából is kitűnt, még akkor is, ha a szlovák kormányfő az utolsó vezetők között van a térségben, aki közvetlenül tárgyalt az ukrán elnökkel. Ebben Orbán is megelőzte tavalyi kijevi látogatásával, amit azonnal egy moszkvai vizit követett. Ez akkor az EU számos országának tiltakozását váltotta ki, mivel Orbán az EU Tanácsának soros elnöki tisztét fél évre épp átvevő magyar kormány vezetőjeként utazott Vlagyimir Putyinhoz, és szó nélkül hagyta, amikor az orosz elnök ebben a minőségében is hivatkozott rá a közös sajtótájékoztatón.
Ficónál is árnyékot vetett az ukrajnai útra egy találkozó Putyinnal, sőt, valójában három is. Egy még tavaly decemberben Moszkvában, egy újabb május 9-én, amikor a szlovák kormányfő az EU- és a NATO-tagok közül egyedüli vezetőként vett részt a Vörös téri katonai parádén, a legutóbbi pedig Pekingben. Fico oda is hasonló apropóból ment – szintén egyedüli nyugati miniszterelnökként –, megünnepelni a második világháború lezárását a kínai katonai parádén. A parádén Magyarország is magas szinten, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel képviseltette magát, ami valószínűleg nem tett jót a magyar–amerikai kapcsolatoknak sem.
Fico a Kremlnek kedves hangon beszélt Ungvár előtt
Fico és Zelenszkij találkozója így feszültnek ígérkezett, már csak azért is, mert a szlovák kormányfő és Putyin múlt keddi megbeszélése a nyilvánosan megismerhető részek alapján leginkább az orosz narratíva erősítéséről szólt. Az orosz elnök többek között azt mondta Ficónak: „Bármely épeszű ember tökéletesen tisztában van azzal, hogy Oroszországnak soha nem volt, és soha nem is lesz szándékában bárkit megtámadni.”
Az általa Ukrajna ellen negyedik éve vitt háború ismeretében ez meglehetősen váratlan kijelentés, de Fico nagy egyetértéssel hallgatta. Arról is biztosította az orosz elnököt, hogy országa továbbra sem mond le az orosz energiahordozók importjáról, hasonlóan Magyarországhoz.
Ficónak az ellen sem volt kifogása, amikor Putyin arról győzködte, hogy talán energiablokád alá kellene helyeznie Ukrajnát Szlovákiának, ahonnan az villamosenergiát és földgázt vásárol. „Az ukrán fél megpróbál kárt okozni nekünk, de ezzel kárt okoz partnereinknek is. Ukrajna jelentős mennyiségű energiaforrást kap kelet-európai szomszédain keresztül. Ha elzárják a gázt vagy az áramot, azonnal meg fogják érteni, hogy a mások érdekeit sértő magatartásnak vannak határai” – mondta Putyin. Azaz lényegében háborús együttműködést javasolt, hiszen ez Oroszországot segítené a védekező Ukrajnával szemben, amit Fico passzívan fogadott.
Vita lehetőségére utalt az ungvári találkozó előtt az is, hogy Fico előre jelezte, szóvá teszi a Barátság kőolajvezeték orosz szakaszát ért ukrán dróntámadást, mert „elfogadhatatlan, hogy olyan infrastruktúra sérüljön, amely, létfontosságú Szlovákiának.” A magyarországi és szlovákiai kőolajszállítást biztosító vezetéket ért támadások miatt a magyar kormány kitiltotta a schengeni övezetből a dróncsapások végrehajtásáért felelős parancsnokot, a „Magyar” hívójelű Robert Brovdit.
Emellett augusztusban Fico több, Ukrajna tiltakozását kiváltó kijelentést tett. Többek között azt állította, hogy „a háború 2022 áprilisában, két hónappal a kezdete után véget érhetett volna, de ezt több nyugati politikus személyesen megakadályozta”, valamint hogy „Ukrajnát a Nyugat kihasználta, hogy megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, ám ezzel kudarcot vallott, és ezért Ukrajnának nyilvánvalóan drágán meg kell fizetnie.” Mindkét állítás a Kreml álláspontját tükrözi, ami a fent említett három putyini találkozó ismeretében nem váratlan.
Az ungvári találkozó előtt Fico azt üzente, hogy azokat a gondolatait akarja átadni, amelyek akkor fogalmazódtak meg benne, amikor az orosz elnökkel tárgyalt Pekingben. Bár megbeszélésük pontos részletei nem ismertek, a nyilatkozatok alapján úgy tűnt, mindez illeszkedik abba a trendbe, hogy Orbán és Fico kormánya régóta eltér az EU többségétől Ukrajna támogatása ügyében. Ez Putyinnak már annyiból mindenképpen hasznos, hogy ellentétet jelez az EU-n és a NATO-n belül, és így saját narratíváját is hatékonyabban hangoztathatja.
Vita helyett baráti gesztusok
Ehhez képest az ungvári sajtótájékoztató inkább szívélyes volt, az udvariassági fordulatokon túli kijelentésekkel. A leglátványosabb ezek közül az volt, hogy Fico közölte, Szlovákia kész átadni az EU-csatlakozásokkal kapcsolatos tapasztalatait Ukrajnának. Ez a legnagyobb különbség a szlovák és a magyar kormány Ukrajna-politikája között.
Szlovákia ugyanis nem ellenzi Ukrajna EU-tagságát, miközben a magyar kormány erre komplett alternatív népszavazást húzott fel. Szlovák részről eddig nem hangzott el, hogy az ukrán gabona megjelenése az EU piacain veszélyt jelentene a szlovák gazdákra. Helyette inkább a tagság mellett érvelnek, azzal, hogy a gazdaságilag elmaradottabb Kelet-Szlovákiára kedvezően hatna, ha az EU perifériája keletebbre tolódna.
Fico szavai tehát nem valami hirtelen fordulatot jeleznek, bár Magyarországon talán váratlannak hatnak, épp azért, mert Szlovákia a magyar nyilvánosságban gyakran egy sorban jelenik meg a magyar kormánnyal Ukrajna nyugati megsegítésének elutasítójaként.
Az EU 26 tagországa, tehát a szlovák kormány is aláírta azokat az Ukrajnát támogató közös nyilatkozatokat, amelyekből az elmúlt időszakban csak a magyar kormány maradt ki. Legutóbb Trump és Putyin alaszkai találkozója előtt adott ki a 26 többi tagország közös állásfoglalást. Ebben kijelentették, hogy az ukránoknak szabadon kell dönteniük a jövőjükről, és hogy a diplomáciai megoldásnak meg kell védenie az ukrán és európai érdekeket. A Fico által is támogatott nyilatkozatban az áll, hogy „az ukrajnai béke útját nem lehet eldönteni Ukrajna nélkül. Érdemi tárgyalások csak tűzszünet vagy az ellenségeskedés csökkentése keretében folyhatnak le.”
Energiaügyekben hasonlóként érvelnek és Ukrajna NATO-tagságát is elutasítja a szlovák kormány. Ezzel azonban nincsenek egyedül, a NATO főtitkárának udvarias nyilatkozatai ellenére ez az ajánlat nincs az asztalon, ezt Donald Trump amerikai elnök is világossá tette. Trumpnak egyébként is nyilvánvalóan meghatározó hatása van arra, mennyire lehet konfrontatív Ukrajnával Szlovákia – vagy épp Magyarország –, és a jelek szerint a Fehér Ház most ennek a konfrontációnak a letekerését támogatja. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint Trump az Ukrajnát támogató tettre készek koalíciójának csütörtöki virtuális találkozóján leválásra szólította Európát az orosz olajról, mert Oroszország az olajbevételekből finanszírozza a háborúját.
Az amerikai nyilatkozatokban szerepet játszik az, hogy Trump láthatóan kudarcot vallott a Putyint nagy csinnadrattával fogadó alaszkai találkozójával, amely után az orosz elnök lényegében elutasította a Zelenszkijel való érdemi találkozót – az világos, hogy egy moszkvai megbeszélés felajánlása nem volt reális alternatíva –, és inkább fokozta az Ukrajna elleni támadásokat. Ezzel végleg világossá téve, hogy Trump gyors tűzszünetre, sőt, béketeremtésre vonatkozó ígérete tarthatatlan, méghozzá nem az eredetileg Trump részéről bizalmatlansággal kezelt Kijev, hanem a körbeudvarolt Moszkva miatt.
Ennek tetejébe jött a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tiencsini találkozója, ahol Putyin a kínai elnökkel és az indiai miniszterelnökkel is szívélyes hangulatban tárgyalt. Trumpnak ez is fiaskó, hiszen nemcsak Oroszországot nem tudta távol tartani a Kínához való további közeledéstől, hanem potenciális szövetségesét, Indiát sem. Narendra Modi indiai miniszterelnököt részben épp Trump vámháborúja sodorta Kína felé a két ország közötti konfliktusok ellenére. Ezt a tiencsini találkozót követte a már pekingi katonai parádé, Fico látogatása és találkozója Putyinnal. Mindez bizonyosan ellentétes Washington céljaival, ezért sem váratlan Fico békülékeny hangja.
Az EU bővítésében széles a szlovák egyetértés
A szlovák ellenzék nézeteihez is passzol a konstruktívabb viszony, ha valaki ellenzi, az leginkább Fico koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely általánosságban többször jelezte, hogy elutasítja Ukrajna EU-tagságát is. „Az Andrej Danko vezette párt jelenleg három százalékon áll, támogatottsága elmarad az ötszázalékos parlamenti küszöbtől, így kénytelen nagyokat mondani” – magyarázta a Telexnek Czímer Gábor.
A szlovákiai Parameter.sk újságírója szerint a kérdésben viszonylag csendben van a Smert vezető Fico másik partnere, a Hlas párt, amely nem foglal ugyan hangosan állást Ukrajna EU-tagságáról, viszont jelzésértékű, hogy a párt energetikai minisztere elkísérte Ficót Ungvárra, hogy egyeztessen energetikai kérdésekben.
Ez a terület kétirányú: egyrészt Szlovákia áramhoz juttatja Ukrajnát piaci alapon – ezt teszi Magyarország is, amely Ukrajna legnagyobb volumenű partnere lett a villamosenergia területén –, valamint kerülőúton a földgáz is Szlovákián át jut Ukrajnába; másrészt pedig Szlovákia Ukrajnán át kapja az orosz kőolajat és földgázt, amelyre Magyarországhoz hasonlóan nagy arányban épít a szlovák energiaszektor.
A Mol érdekeltségében lévő Slovnaft pozsonyi finomítója éppúgy az Ural kőolaj feldolgozására van kalibrálva, mint a Mol százhalombattai finomítója, és mindkét esetben hangsúlyozzák, hogy az átállás a Brent kőolajra több százmillió eurós beruházást igényelne.
Az orosz földgázról való leválás érdekében Szlovákia sem sokat tett, ahogyan Magyarország sem, olyannyira, hogy idén márciusban Fico épp erre hivatkozva vetette be korábban a vétó lehetőségét az EU újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagjaira márciusban, majd júniusban is. A közös nyilatkozatokat azonban végül zsinórban háromszor egyedül Orbán vétózta meg, így csak a 26-ok nyilatkozatának szintjén tudtak kiállni Ukrajna mellett az EU egésze helyett.
Fico ugyanis elállt a vétótól, miután Ursula von der Leyentől ígéretet csikart ki arra, hogy az Európai Bizottság anyagi segítséget ad az orosz energiáról való leváláshoz. Az Európai Bizottság elnöke azonban ehhez sem konkrét összeget, sem időpontot nem adott meg.
Fegyvert nem, de mégis
Van azonban még egy terület, ahol a szlovák–ukrán kapcsolatok egészen másképp festenek, mint a magyar–ukránok. Fico ugyan a nyilatkozatok szintjén ellenzi, hogy bármilyen szlovák fegyverszállítmány Ukrajnába jusson, valójában azonban volt ilyen jellegű kapcsolat. Szlovákia Fico kormányának első évében is százmillió euró feletti értékben exportált Ukrajnába fegyvereket – folytatásaként a korábbi kormányok szállításainak –, töltények, gépkarabélyok és a Zuzana önjáró lövegek formájában.
Ennek fenntartásához Fico az engedélyek kiadását a védelmi minisztériumhoz helyezte át. A szlovák fegyverexport tavaly már elérte az 1,1 milliárd eurót, Szlovákia GDP-jének 0,9 százalékát, megtízszerezve az ágazat kivitelét – miközben Fico a háború támogatásával vádolta a korábbi kormányokat a hasonló gyakorlatért.
