Szijjártó Péter a szövetségeseit szidta, Oroszországra egy rossz szót sem szólt az orosz propagandamédiának adott interjújában

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több mint fél órás exkluzív interjút adott az RT (korábbi nevén Russia Today) tévécsatornának, mely nyíltan az orosz állami propagandagépezet részét képezi. Az interjút szombaton tette közzé az orosz csatorna, szó esett benne

• az európai gazdaságot tönkre tevő, értelmetlen és nevetséges oroszellenes szankciókról,
• az amerikai pénzek megvonása miatt „sikoltozó” szervezetekről,
• a háborúpárti, patriótaellenes és kettős mércét alkalmazó liberális európai vezetőkről is.

„Az Európai Unió gyakorlatilag szíven szúrta az európai gazdaságot az Oroszország elleni szankciókkal” – jelentette ki Szijjártó az interjúban. Szerinte az eddigi tizenhat szankciós csomagnak „nem volt semmi értelme”, ugyanis nem sikerült térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot.

Szijjártó emellett „nagyon veszélyesnek” nevezte azt, hogy az EU-s vezetők további fegyvertámogatást akarnak nyújtani Ukrajnának, mivel szerinte az csak a háború elnyújtásához fog vezetni.

Az pedig egyenesen „nevetséges” a magyar külügyminiszter szerint, hogy az EU mások mellett a CSZKA Moszkva focicsapatát vagy Kirill pátriárkát akarja újra és újra szankciós listára tenni. Szijjártónak legutóbb februárban sikerült megakadályoznia, hogy szankcionálják őket.

Az RT riportere az interjú során felhozta, hogy az orosz propagandacsatorna újságírói nyugati támadásoknak vannak kitéve és szankciókkal sújtják őket. (Ha olvasóink kíváncsiak arra, milyen is a műsoruk, ajánljuk ezt a beszámolót arról, amikor kollégánk az orosz-ukrán háború kitörése után egy hónappal reggeltől estig nézte az RT adását). Szijjártó szerint az RT szankcionálása tipikus kettős mérce az Európai Unió részéről, és arra panaszkodott, hogy szerinte „Európa liberális felében csak az jelenti a sajtószabadságot, ha a média 99,9 százaléka szélsőségesen liberális.”

A külügyminiszter szerint „európai mércével nézve amiatt nincs Magyarországon sajtószabadság, mert a szélsőségesen liberális sajtótermékek aránya kevesebb, mint 99 százalék.” 50 százalékot tesznek ki ugyanis a „patrióta” sajtótermékek Magyarországon, magyarázta Szijjártó.

A magyar külügyminiszter szerint ráadásul „óriási problémát” jelent, hogy mennyi külföldi finanszírozást kaptak ellenzéki pártok, szervezetek és sajtótermékek az elmúlt években, ami szerinte „nagyon-nagyon jelentős beavatkozás” a magyar belügyekbe, úgyhogy muszáj kivizsgálni.

Ez a vizsgálat azonban sokkal könnyebb lesz Szijjártó szerint, mint gondolták, hiszen csak azt kell megnézni, hogy kik sikoltoznak.

„Nagyon sokatmondó, ha megnézzük, hogy kik sikítoznak, kik panaszkodnak a pénzek megvonása miatt. Érti, azok, akik sikítoznak, azokat külső forrásból finanszírozták”

– magyarázta a külügyminiszter.

Az európai politikusok a saját bőrüket próbálják menteni a háború elnyújtásával

Az interjú elején Szijjártó kijelentette, hogy a magyar kormány álláspontja nem változott az orosz-ukrán háború kirobbanása óta: szerintük a konfliktust nem lehet lezárni a csatatéren, hanem csakis a tárgyalóasztalnál.

A magyar külügyminiszter szerint egészen pontosan nem egy ukrán-orosz vagy egy európai-orosz, hanem egy amerikai-orosz megállapodásra van szükség a háború lezárásához. Szijjártó üdvözölte, hogy míg az előző amerikai kormányzat „háborúpárti” volt, addig Trump „békepárti” álláspontot képvisel.

„Ez óriási különbség. És mi igazán nagyra értékeljük az Egyesült Államok és Oroszország között folyó tárgyalásokat. Reméljük, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek” – fogalmazott a külügyminiszter. Hozzátette, hogy szerinte „mióta Trump elnök hivatalba lépett, a világ sokkal biztonságosabb hely lett.”

Arra, hogy a „liberális európai vezetők” miért képviselik továbbra is a „háborúpárti” álláspontot, Szijjártónak az az elmélete, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor a szavazóik felelősségre fogják majd vonni ezeket a politikusokat a „sok kárt okozó” stratégiájuk miatt. Ezek a vezetők pedig azzal próbálják elodázni a felelősségre vonást, hogy a lehető legtovább húzzák a háború lezárását.

A külügyminiszter arra is utalást tett, hogy a patrióta kormányokra (mint a magyar és a szlovák) rossz szemmel néző Brüsszel politikailag támadta Robert Fico szlovák miniszterelnököt, akit ezután fizikai támadás is ért. Szijjártó úgy fogalmazott, hogy nem biztos abban, hogy az elmúlt években Ficót ért politikai támadások teljesen függetlenek lennének a 2024. májusi merényletkísérlettől.

Szijjártó arra is kitért, hogy nincs semmi előrelépés a kárpátaljai magyar kisebbség jogait illetően. Elmondása szerint már a negyedik ukrán külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. „Annyi szép szót kaptam tőlük, rengeteget, de semmi valódi előrelépés nem történt” – fogalmazott.

A külügyminiszter azt is nyomatékosította, hogy amíg Magyarország ellenzi Ukrajna felvételét az Európai Unióba, addig biztosan nem is fognak tudni csatlakozni, mivel ahhoz az összes tagállam hozzájárulására van szükség.

Szijjártó szombaton telefonon egyeztetett Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszterrel, és neki is kijelentette, hogy amíg az ukrajnai magyar közösségek nem kapják vissza jogaikat, addig „szó sem lehet semmifajta előrehaladásról Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai kapcsán.”

A teljes, angol nyelvű interjút itt nézhetik meg.