Látszott, hogy milyen komoly gondot tud okozni Kijevnek az amerikai hírszerzési információk hiánya
Donald Trump közel-keleti küldötte, Steve Witkoff szerint az ásványkincsekről szóló tervezett megállapodásról és a hírszerzési információk megosztásáról is szó lesz, amikor kedden egy magas rangú ukrán küldöttség az Egyesült Államok delegációjával találkozik Szaúd-Arábiában. A tárgyalásokat azután tartják, hogy Trump kormánya felfüggesztette a katonai segélyek átadását Ukrajnának, valamint részben szüneteltette a hírszerzési együttműködést is az országgal.
A Fehér Házban február legvégén Trump és alelnöke, J.D. Vance, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között kamerák előtti, sosem látott szóváltás alakult ki, ami az ukrán delegáció Fehér Házból való kiebrudalásával végződött. Azóta Trump fokozta a nyomást Zelenszkijen, hogy fogadja el a követeléseit egy relatíve gyors tűzszünet érdekében, ugyanakkor esetleges amerikai biztonsági garanciákról továbbra sem tudni.
Az amerikai hírszerzési információk hiány miatt az orosz erők korábban nem látott előrenyomulást tudtak végrehajtani az oroszországi kurszki régióban, ahol az ukránok tavaly nyár végén foglaltak el több települést, amiket eddig sikeresen tudtak tartani. Witkoff azt mondta, hogy védelmi típusú információk megosztását nem állították le, de a hírszerzési együttműködés részleges felfüggesztése egybeesett azzal is, hogy Oroszország fokozta az Ukrajna elleni légicsapásokat.
Orosz támadáshullám
Zelenszkij szerint az oroszok több száz támadást hajtottak végre az ukránok ellen az előző héten: nagyjából 1200 bombát, közel 870 támadó drónt valamint több mint nyolcvan, különböző típusú rakétát vetettek be. Az orosz támadások pénteken és a hétvégén erősödtek fel, ezekben legalább 24 ember halt meg az ország több részén. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának közlése szerint a pénteki nap egyike volt leghalálosabb napoknak idén az ukrán civilek számára.
Péntek éjszaka az ukrán elnök jellemzése szerint Oroszország a háború egyik legbrutálisabb légicsapását hajtotta végre a Donyecki területen található Dobropilja városa ellen. A településen 11 ember halt meg, köztük három gyerek, amikor rakétatámadások értek egy négyemeletes lakóházat, majd amikor megérkeztek a mentők, újabb rakéták csapódtak be.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország péntek este 145, szombat este pedig 119 drónt indított Ukrajna ellen. Azok többségét lelőtték, illetve repülés közben célt tévesztettek, és nem okoztak károkat.
A BBC szerint Trump az intenzív orosz offenzívát látva újabb szankciókat és vámokat is kilátásba helyezett Oroszországgal szemben, amíg meg nem születik a végleges békemegállapodás. Utána viszont az orosz légitámadásokra reagálva közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csak azt csinálja, amit „bárki tenne” egy ilyen helyzetben. Az amerikai elnök ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy Putyin szerinte kihasználja-e az amerikai katonai segély felfüggesztését az Ukrajna elleni támadásokra.
A hírszerzési együttműködés felfüggesztéséről szerdán számolt be az amerikai sajtónak a CIA igazgatója, John Ratcliffe, valamint Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója. A lépést azután tették, hogy heves veszekedéssé fajult Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozója a Fehér Házban. Az egész világon, de főleg Európában döbbenetet okozó megbeszélés felborítani látszott az egész ukrán békefolyamatot, és már rögtön utána felmerült, hogy a Fehér Ház fel fogja függeszteni az Ukrajnának adott katonai segélyek folyósítását.
Azt egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy mekkora szerepet játszott a hírszerzési együttműködés felfüggesztése az orosz légitámadásokban. Az NBC Newsnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő, valamint egy amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy nincsen semmilyen arra utaló jel, hogy annak közvetlen hatása lett volna az orosz támadásokra, amiket szerintük feltehetően már korábban elterveztek.
Fiona Hill, aki Donald Trump első elnöksége alatt a nemzetbiztonsági tanács európai és orosz ügyekkel foglalkozó tagja volt, a CBS Newsnak azonban azt mondta, hogy a segélyek felfüggesztése arra bátorította Moszkvát, hogy fokozzák a támadásaikat, miközben Trump „félig megvakította Ukrajnát”.
A CBS Newsnak és az NBC Newsnak is azt mondták amerikai tisztségviselők, hogy az Egyesült Államok továbbra is megoszt az ukránokkal olyan hírszerzési információkat, amik segítik a védekezést, és figyelmeztetik őket, ha az oroszok támadásra készülnek. Olyan adatokat azonban nem adtak át, amivel ukrán támadásokat segíthetnek. Ugyanakkor a New York Times értesülései szerint az együttműködés felfüggesztése érintette az orosz drón- és rakétatámadásokról szóló hírszerzési információkat is.
Ukrán dróntámadások orosz olajlétesítmények ellen
Az amerikai hírszerzői segítség szüneteltetése ellenére az ukrán erők a hétvégén több dróntámadást is végrehajtottak oroszországi olajfinomítók ellen. Hétfőre virradó éjszaka a Volga folyó partján, Szamara város közelében található Novokujbisevszkben a Rosznyeft egyik olajfinomítóját támadták – írta a Kyiv Independent angol nyelvű ukrán lap, az ukrán katonai hírszerzésen belüli forrásra hivatkozva.
A támadás a lap értesülései szerint helyi idő szerint hajnali két órakor történt, a helyi lakosok robbanásokat hallottak, és a finomítóban tűz ütött ki. A károkról nincsenek információk. A finomító nagyjából kilencszáz kilométernyire található az ukrán frontvonaltól, és egy évvel korábban már legalább kétszer megtámadták.
Emellett a hétvégén ukrán drónok támadtak olajdepót a Volga mellett fekvő, csuvasföldi Csebokszári városában, és egy olajfinomítót a Moszkvától nagyjából 150 kilométernyire délre található Rjazany városában. Támadás érte a második legnagyobb orosz olajfinomítót is a Szentpétervártól nagyjából kilencven kilométernyire délkeletre lévő Kirisiban. A Szurgutnyeftyegaz telepén a Reuters értesülései szerint egy lelőtt drón roncsai okoztak károkat egy tartályban, de tűz nem keletkezett.
Kurszkban érezték leginkább az amerikai hírszerzés hiányát
A New York Times értesülései szerint a hírszerzési együttműködés leállítása miatt azonban az ukránok nehezebben tudtak orosz parancsnoki központokat, logisztikai létesítményeket és a frontvonal mögött lévő orosz katonákat támadni. A lépés különösen az Ukrajna által elfoglalt orosz Kurszk régióban nehezítette meg az ukránok dolgát. Erről a területen állomásozó ukrán katonák számoltak be a lapnak.
Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő a Timesnak azt mondta, hogy a hírszerzési adatok visszatartása miatt az ukránok nehezebben tudják észlelni és megtámadni a Kurszkban lévő orosz erőket, és kiválasztani a fontosabb célpontokat.
Az oroszországi területen nagyjából ezer négyzetkilométert augusztus óta ellenőrzésük alatt tartó ukrán erőknek az eddigieknél nagyobb orosz ellentámadással kell szembenézniük. A Reuters arról számolt be a hétvégén, hogy az orosz erők tízezer, Kurszkban harcoló ukrán katona bekerítésére készülnek. Az orosz hadsereget a térségben segítik az Észak-Koreából odaküldött katonák is, akik egy tavalyi államközi megállapodás nyomán kerültek az orosz területen folyó harcokba.
Ahogy azt a hétvégén írtuk, a felderítési, hírszerzési információk híján az ukrán erők nem látnak be 30-50 kilométer mélyen az orosz vonalak mögé, ami nélkül kevésbé hatékonyan tudnak felkészülni az orosz csapatmozgásokra. Az elmúlt napok alapján valóban megfosztották az ukránokat az ilyen jellegű adatok egy részétől, így a légvédelmük és drónjaik csapásmérő képessége is gyengült. Erre a veszélyre korábban figyelmeztetett Rácz András katonai szakértő.
Vasárnap kiderült, hogy egy másfél méter széles gázvezetéken átmászva támadták hátba az orosz különleges erők egységei a kurszki régióban lévő ukrán katonákat.
Orosz katonai bloggerek beszámolója szerint az orosz katonák 16 kilométernyi távolságot tettek meg a gázvezetékben, ahol több napot is eltöltöttek, mielőtt meglepetésszerűen rátámadtak az ukrán katonákra. Az ukránok közlése szerint orosz „szabotőr alakulatok” a gázvezetéken keresztül próbálták meglepni őket, de állításuk szerint időben felfedezték, hogy mire készülnek, és rakétákkal és tüzérséggel támadták az orosz erőket, nagy veszteségeket okozva.
Oroszország a hétvégén arról számolt be, hogy sikerült visszafoglalniuk több falut is az ukránok által megszállt legnagyobb kurszki település, Szudzsa közelében. A települések a várostól északra, északnyugatra és keletre találhatók.
Hétfőn orosz katonai bloggerek arról számoltak be, hogy az orosz erők több irányból is előrenyomultak a kurszki területen, és ukrán katonák több helyen is be lettek kerítve. Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök azonban hétfő este a Reuters szerint azt mondta, nem fenyegeti erőiket a bekerítés veszélye az orosz offenzíva ellenére.
Csitulj el, kisember
A hírszerzési információkról szóló hírek után az Ukrajna-szerte műholdas internetrendszert biztosító hálózat, Elon Musk Starlinkje miatt is sokan aggódtak. Musk vasárnap követelt békét a közösségi oldalán megjelent egyik posztjában, megjegyezve, hogy az ukrán front azonnal összeomlana, ha lekapcsolná a Starlinket. Erre Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azzal válaszolt, hogy Varsó évi 50 millió dollárt fizet a Starlink ukrajnai használatáért, de szükség esetén más szolgáltatót keres az amerikai helyett.
Ez már pár nappal korábban is felmerült, ahogy megírtuk, tárgyalások folynak az európai vezetők és az Eutelsat között a Starlink lehetséges pótlásáról Ukrajnában. Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója a Bloomberg TV-nek adott interjúban azt mondta, hogy az európai vezetőkkel folytatott tárgyalások „intenzívebbé váltak” a Starlink lehetséges lecseréléséről Ukrajnában.
Musk végül azzal válaszolt Sikorski posztjára, hogy
„Csitulj el, kisember. Lengyelország a költségek töredékét fizeti. A Starlinket pedig nem lehet helyettesíteni”.
Majd megszólalt Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki az X-en kijelentette, hogy Sikorski „csak kitalál dolgokat”, senki nem fenyegette Ukrajnát a Starlink leállításával, és hozzátette azt is, hogy egyébként meg inkább legyenek hálásak a lengyelek a Starlinkért, mert enélkül az ukránok már rég elvesztették volna a háborút, és az oroszok ott lennének a lengyel határon.
Nyomásgyakorlás
Jóllehet az amerikai katonai segélyek, a lőszerellátás befagyasztása is rontja Ukrajna képességét az orosz megszállók elleni harcban, de mivel az ország most jelentős készletekkel rendelkezik, ezen a téren a hatások valószínűleg csak hónapok múlva lesznek igazán érezhetők. A létfontosságú hírszerzési információk elvesztése azonban negatív hatása lett az ukrán hadsereg akcióira. A New York Timesnak a Trump-kormányzat egy névtelenül nyilatkozó magas rangú tagja azt mondta, hogy Zelenszkijre nehezedő nyomásgyakorlásként függesztették fel a segélyeket.
Az Axios értesülései szerint a hírszerzési együttműködés felfüggesztése kulcsfontosságú oka volt annak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan sajnálkozásának adott hangot az Ovális Irodában történt találkozó miatt, és jelezte, hogy készen állnak a béketárgyalásokra.
És noha korábban számtalanszor köszönetet mondott az Egyesült Államok támogatásáért, kiemelten megköszönte Trump segítségét, ami J.D. Vance alelnök követelése volt a Fehér Házban tartott találkozó alatt. Zelenszkij később levelet is írt az amerikai elnöknek, közölve, vele, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásra annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a tartós békéhez
Mi lesz Szaúd-Arábiában?
A hírszerzési segítség egyike lesz azoknak a témáknak, amit az ukrán és amerikai tárgyalók érinteni fognak kedden, amikor Szaúd-Arábiában találkoznak. A Dzsidda városában tartandó megbeszélésen amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti követ lesz jelen.
Ukrán részről Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter vesz részt a tárgyaláson. Zelenszkij szintén Szaúd-Arábiába utazott, de nem vesz részt a keddi tárgyalásokon, hanem hétfőn Mohamed bin Szalmán trónörökössel, Szaúd-Arábia miniszterelnökével találkozott.
Egy magas rangú amerikai külügyminisztériumi tisztviselő névtelenséget kérve közölte riporterekkel az amerikai elnöki különgép fedélzetén, hogy az a tény, hogy az ukránok magas rangú delegációt küldenek, azt jelzi, hogy le akarnak ülni tárgyalni, és készek lépéseket tenni.
Az amerikai delegáció azt akarja felmérni, hogy Ukrajna készen áll-e arra, hogy engedményeket tegyenek Oroszországnak a háború lezárására – mondták névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők a Reutersnek. Valamint azt, hogy komolyan javítani akarják-e kapcsolataikat a Trump-kormányzattal a kudarcba fulladt fehér házi találkozó után. Az egyik tisztségviselő közölte, hogy úgy nem lehet békét kötni, hogy nem hajlandóak semmilyen kompromisszumra, a másik pedig arra utalt, hogy az ukránoknak területeket kell majd átadniuk az oroszoknak, közölve, hogy „ha csak a 2014-es vagy a 2022-es határok érdeklik őket, akkor az jelez valamit”.
Az AFP francia hírügynökséggel pedig egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztségviselő közölte, hogy a szaúdi tárgyalásokon Kijev a levegőt és a tengereket érintő tűzszünet bevezetését fogja javasolni, mert „azt könnyű bevezetni és ellenőrizni”.
Trump vasárnap az elnöki különgép fedélzetén újságíróknak nyilatkozva beszélt a hírszerzési együttműködésről, és azt mondta, már nagyon közel álltak ahhoz, hogy újrakezdjék a hírszerzési együttműködést Ukrajnával. A Downing Street egyik szóvivője is arra utalt, hogy nem írták még felül a felfüggesztést az amerikaiak. Keir Starmer brit kormányfő hétfőn beszélt telefonon Trumppal, és az erről nyilatkozó szóvivő szerint reményét fejezte ki, hogy a szaúdi tárgyalások pozitív eredményt hoznak, és az Egyesült Államok katonai támogatása és a hírszerzési információk megosztása újraindulhat.
Rubio úgy fogalmazott, hogy a katonai segély szüneteltetésénél kulcsfontosságú lesz, hogy mit érnek el kedden a tárgyalásokon. A New York Times közben arról írt, hogy a segély addig fel lesz függesztve, amíg az ukránok bele nem egyeznek a Fehér Ház közelebbről meg nem határozott követeléseibe.
Az NBC News értesülései szerint Trump magánbeszélgetésekben nyilvánvalóvá tette, hogy már nem csak az ukrán ásványkincsekről szóló megállapodás aláírását akarja Kijevtől. Az amerikai elnök azt is szeretné, hogy megváltozzon Zelenszkij hozzáállása a béketárgyalásokhoz, köztük azt, hogy hajlandó legyen területeket átadni az oroszoknak. Emellett azt, hogy tegyenek lépéseket választások megtartására, és ha lehet, Zelenszkij mondjon le az ország vezetéséről.
