„Láttam, ahogy a katonáink meghalnak, elrejtőztem egy lövészárokban” – mondta az egyik elfogott észak-koreai katona

- Tudja, hol van épp most?
- Nem...
- Ukrajnában van. (Rázza a fejét.) Tudta, hogy egy Ukrajna elleni háborúban harcolt?
- Nem.

Ez egy részlet az ukránok által a kurszki betörés során elfoglalt területnél foglyul ejtett egyik észak-koreai katona kihallgatásáról. Nyár óta az ukrajnai háború egyik forró témája az észak-koreai katonák részvétele a konfliktusban. A világ egyik legelzártabb diktatúrája konkrét háborús konfliktusban nem vett részt az 1953-as panmindzsoni fegyverszünettel lezárt koreai háború óta. Azonban az Oroszországgal megkötött, jelentős részben biztonsági jellegű nemzetközi egyezménnyel megnyílt az út egyfajta expedíciós haderő küldésére, miután már hosszú ideje szállítottak többek közt tüzérségi lőszert is az oroszoknak.

Észak-Korea arra gondosan ügyelt, hogy katonái ha lehet, ne lépjenek harmadik ország területére, mert az nemzetközi jogilag már rizikós lehet. Így kézenfekvő volt, hogy Oroszország kurszki területén vetik be őket. Kurszk városától délre augusztusban indult meglepetésszerű ukrán betörés, és a világháború óta először fordult elő, hogy egy idegen hatalom orosz területet foglalt el. Az orosz hadigépezet köhögését jól jelzi, hogy azóta sem sikerült ezt a kiszögellést teljesen visszafoglalni, az ukránok szívósan védekeznek, miközben az oroszok nem akartak komolyabb erőket átirányítani ide az ukrajnai frontról.

Sokatmondó a tény, hogy Oroszország a hírek szerint közel 11 ezer koreai katona bevonására kényszerült. Az észak-koreai katonák bevetésére azért lehetett szükség, mert az orosz hadsereg a donyecki régióban is csak irtózatos vérveszteségek árán képes rendkívül lassan előrehaladni. A kurszki régiónál is borítékolható volt, hogy az elfoglalt területeket az ukránok nem fogják egykönnyen feladni, miközben az orosz hadsereg utánpótlását is egyre nehezebb megoldani, a moszkvai vezetésnek pedig egyre nehezebb elszámolnia a koporsóban vagy rokkantan hazaérkező orosz állampolgárok tömegeivel. Az észak-koreai veszteségek pedig sokkal kevésbé látszanak.

A koreai veszteségekről se Phenjan, se Moszkva nem kommunikál, dél-koreai, ukrán, amerikai és további nyugati hírszerzési forrásokból lehet következtetni a mértékükre vagy legalábbis megbecsülni őket. Az ukránok szerint október óta közel 3000 koreai katona halt meg vagy sebesült meg, Washington decemberben ezerfős koreai veszteségről beszélt. Li Sziongkveun dél-koreai képviselő pedig hírszerzési adatokra támaszkodva 2700 sérültet és 300 halottat említett hétfőn.

Eddig nem igazán sikerült elfogni élve észak-koreai katonákat. December 26-án számoltak be arról először, hogy az ukránok Kurszkban elfogtak egy észak-koreai katonát, aki azonban másnap belehalt a súlyos sérüléseibe.

Az AP azt írta, észak-koreai katonáknál talált feljegyzések szerint tilos megadniuk magukat, pláne fogságba esniük, inkább öngyilkosságot kell elkövetniük (mindez emlékeztet a második világháborúban a japán katonák eljárására). Sokan pedig az otthon maradt családtagjaikat is féltik Kim Dzsongun rezsimének bosszújától. Fel is idéznek egy esetet, amikor egy fogságba esés küszöbén álló koreai katona megpróbált felrobbantani egy kézigránátot, miközben azt kiabálta, hogy „Kim Dzsongun tábornok”, de inkább agyonlőtték őt.

Az elfogott páros

Január 11-én jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy két észak-koreait mégis sikerült elfogni Kurszk térségében. Egyikük a különleges erők, másikuk az ejtőernyősök fogságába került. Mindketten sérültek voltak, és a hadifoglyokkal való bánásmódot is szabályozó genfi konvenciónak megfelelően orvosi ellátást kaptak az ukránoktól – írja a New York Times.

Miután a december végi észak-koreai hadifoglyuk belehalt sérüléseibe, a mostani az első eset, ami az ukrán belbiztonsági szolgálat, az SZBU szerint „vitathatatlan bizonyítéka Észak-Korea részvételének Oroszország országunk ellen indított háborújában”. Ezt azért is lényeges kiemelni, mert Oroszország és Észak-Korea a mai napig nem ismerik el hivatalosan az észak-koreai katonák jelenlétét az orosz–ukrán konfliktusban. Arról itt írtunk korábban, hogy mit lehet tudni különböző forrásokból az észak-koreaiak bevetéséről.

Fotókat is megosztottak a két hadifogolyról, az egyiknek az állkapcsán, a másiknak mindkét kézfején volt kötés – igaz, a New York Times szerint a genfi konvenciónak nem felel meg a felvételek mutogatása a foglyokról. A katonákat ki is hallgatták az ukránok a dél-koreai titkosszolgálat tolmácsolásával. Ebből többek közt kiderült, hogy

egyikük azt hitte, csak kiképzésre mennek Oroszországba, nem harcolni. Őt egy lövészárokban fogták el.

Az egyik férfinél valaki más nevére szóló orosz papírok is voltak. Az ukránok szerint gyakori, hogy hamis dokumentumok segítségével a koreaiakat úgy állítják be, mintha azok Oroszország valamilyen etnikumok lakta tagköztársaságából származnának.

A BBC arról írt, hogy az egyik férfi állítása szerint 2005-ben született, 2021-től szolgál az észak-koreai hadseregben lövészként, a másik 1999-es születésű és 2016 óta felderítő mesterlövész. Videót is kiadtak a kihallgatásuk egyes részéről, ahol a két, láthatóan megtört férfi beszél, illetve az egyik az állkapocstörése miatt csak a fejét rázza vagy bólogat.

Részlet a beszélni tudó észak-koreai katona kihallgatásáról:
- Mit mondtak a parancsnokai, amikor a háborúba küldték magát?
- Azt mondták, ez csak kiképzés.
- Mióta volt a frontvonalban?
- Január 3-án volt egy támadás. Láttam, ahogy a katonáink meghalnak. Elrejtőztem – egy lövészárokban. Január 5-én találtak rám.
- Vissza akar térni Észak-Koreába?
- Ukrajnában akarok élni.
- Értjük, hogy ön nincs birtokában minden információnak, szóval kész vagyunk segíteni.
- Azt fogom tenni, amit mondanak. Ha vissza kell térni, visszamegyek. Ha adnak nekem esélyt, itt maradok.

A másik, beszélni nem tudó katona az Észak-Koreába való visszatérésről szóló kérdésre bólint, igennel felel.

Zelenszkij felvetette a fogolycserét

Vasárnap a CNN szerint Zelenszkij elnök már jelezte az X-en, hogy Ukrajna hajlandó orosz kézen lévő ukrán hadifoglyokért elcserélni a koreaiakat. Zelenszkij később már azt mondta, az egyik koreai katona maradna Ukrajnában. Arról is beszélt, hogy a jövőben várhatóan még több észak-koreai katonát terveznek foglyul ejteni, és hogy annak is örülnek, ha saját nyelvükön terjesztik az igazságot a háborúról. Így fogalmazott:

„Ha Kim Dzsongun egyáltalán emlékszik ezekre a polgáraira, és képes megszervezni az Oroszországban fogva tartott harcosaink cseréjét, készek vagyunk ilyen katonák átadására. Kétségtelenül még több hadifogoly lesz Észak-Koreából.”

Az AP arról írt a dél-koreai hírszerzés információi alapján, hogy egyik elfogott észak-koreai katona sem akar Dél-Koreába dezertálni. Azt is elismerte a titkosszolgálat, hogy részt vettek Kijevben az elfogott katonák kihallgatásában. Közölték, ha valamelyik észak-koreai mégis délre akarna költözni, egyeztetnének Ukrajnával a továbbiakról. Az AP megjegyezte, hogy a kilencvenes évek vége óta közel 34 ezer észak-koreai menekült délre.

Az esetleges fogolycseréről Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta: minden potenciális fogolycsere érdekli Oroszországot, de a fenti esetben nem tudják, mi igaz és mi nem, ki mit kínált kinek. Hozzátette, „a folyamat nem egyszerű”, de számukra minden katonájuk élete értékes.

Dél-Korea is óvatos. Kú Bjungszam egyesítési minisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, alkotmányos értelemben az észak-koreai katonák Dél-Korea polgárai is, így azt teszik, amit akarnak. Ha Dél-Koreába akarnak átállni, Oroszországgal és Ukrajnával való konzultáció után azt is lehetővé teszik nekik – írja a Guardian.

Mindenesetre szakértők szerint az biztos, hogy Észak-Korea nem fogja visszakérni katonáit, hisz azt sem ismeri el, hogy a háborús térségben vannak.

Így az reálisabb, hogy az ukránok elcserélik őket Oroszországgal, és majd az oroszok küldik haza a két férfit. Persze a szabadságért és demokráciáért küzdő Ukrajna szempontjából rossz üzenete lenne a két katona visszaküldésének egy diktatúrába, ahol feltehetően kínzás és halál várhat rájuk. Dél-Korea szempontjából két észak-koreai katona átállása viszont nagy propagandagyőzelem lenne, és talán a két katonának ez a túlélésre a legnagyobb esélye – olvasható a Guardian cikkében.

Érdekes dolgok egy közlegény naplójában

Dél-koreai hírszerzési források szerint kapkodva küldték ki az északiakat az orosz–ukrán frontra, csak az alapvető katonai zsargont tanították meg nekik oroszul, így viszont elég nehéz őket integrálni az orosz hadigépezetbe. A koreaiaknak félelmetes újdonságként hat a drónháború és a modern hadviselés, ráadásul az orosz parancsnokok sokszor tüzérségi támogatás nélkül küldik rohamra őket. Mun Sziongmuk dél-koreai nyugalmazott dandártábornok azt mondta, a kurszki nyílt terep sem fekszik a hegyvidékhez szokott koreai katonáknak.

Egy már meghalt észak-koreai közlegény, Gjeong Hongdzsong naplóját is megszerezték az ukránok, amiből érdekes dolgokat olvastak ki. Gjeong arról írt, ezt-azt néha elcsent az oroszoktól, és eladta a tárgyakat, de egyszer rajtakapták (a szankciókról nem tudni). Arról is írt, hogy „hősiesen” küzdött a fronton, és elpusztította az ellenséget. A Business Insider által idézett naplóban a közlegény Kim Dzsongunt is dicsérte, és az osztályharcról is elmélkedett.

Egy rajzot is közzétettek az ukránok a naplóból, amin azt ábrázolta a katona, hogyan kell semlegesíteni egy ellenséges drónt: pálcikafigurák láthatók rajta, ahogy rálőnek. Melléírta, hogy háromfős rajokra kell szakadni, a háromból egy fő a csali, meg kell várni a drón közeledését, és amikor a csalitól cirka 7 méterre van, a 10-12 méterre lévő társai precíz lövésekkel leszedhetik azt. A tüzérségi tűzre pedig a napló szerint úgy kell reagálni, hogy szintén kis csoportokra szélednek szét, valamint az előző becsapódás tölcsérébe húzódnak be abban a hitben, hogy kétszer ugyanoda nem lő az ellenség.

Így is félnek Dél-Koreában, hogy az északiak fontos harctéri tapasztalatokat szereznek. Kim Dzsongun rendszere pedig dollármilliárdos értékben kap katonáiért és lőszeréért orosz olajat, élelmet és fegyvertechnológiát.

A fent beillesztett, a két elfogottról rögzített videó megmutatja, „Kim Dzsongun nem tudott módot találni rá, hogy igazolja népének az országa részvételét az orosz–ukrán háborúban” – mondta Kang Dongvan, a dél-koreai Dong-A Egyetem Észak-Korea-szakértője a New York Timesnak. Kang szerint az is látszik, hogy „ágyútölteléknek” használják a koreaiakat, akiknek viszont akkor is veszélyben foroghat az életük, ha hazaküldik őket – főleg azé a katonáé, aki a videón nem zárkózott el az Ukrajnában maradástól.

Kurszkban eközben a felőrlő orosz műveletek lassan haladnak. Az Ukrajna által nyáron elfoglalt, közel ezer négyzetkilométernyi orosz terület 40 százalékát már visszavették az AP szerint. A New York Timesnak megszólaló ukrán katonák nem becsülik alá az észak-koreai katonák hatékonyságát. Tömegesen, szemből támadnak, megtalálják a gyenge pontokat, és áttörnek. Nem ismernek félelmet, fegyelmezettek, eltökéltek, akár aknamezőkön, tüzérségi tűz és/vagy dróntámadás közben is nyomulnak előre. Épp emiatt döntött úgy Ukrajna, hogy egy kis támadást maga is megkockáztat, az orosz Szudzsa városától nem messze vissza is tudták kissé nyomni a frontot az oroszok felé.

A kurszki frontra égető szüksége van a New York Times szerint Ukrajnának, hisz a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által belengetett fegyverszüneti és akár béketárgyalások során jobb alkupozíciót adhat a megszállt orosz terület. Az ukránok kezdetben abban reménykedtek, hogy az oroszoknak a szorongatott Kelet-Ukrajnából kell elvonniuk jelentős csapatokat Kurszk megvédésére – de az észak-koreai katonák érkezése kisegíthette őket.

Az orosz hadvezetést pedig változatlanul nem érdeklik a veszteségek. Ahogy Olekszandr, egy szakaszvezető a lapnak fogalmazott, felfoghatatlan, hogy egy-egy roham megállításakor hány embert kell lelőniük. Meg is mutatott egy fotót a mobilján a Times tudósítójának, amin egy csata következményei láthatók: annyi a halott a mezőn, hogy nem lehet őket megszámolni.