Kallas: Európában senki nem akar az ukránoknál kevésbé háborút

Európában senki sem akarja a háború folytatását, és az ukránoknál kevésbé senki sem akar háborút, ők békét akarnak a saját területükön, jelentette ki Kaja Kallas. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülése után emlékeztetett rá: az EU megígérte, hogy Ukrajna mögött áll, és így is tesz, ezért fogadták el a 16. szankciócsomagot. (Ahogy eddig, úgy most is egyhangúlag, azaz magyar beleegyezéssel.)

Egy új katonai segélycsomagról is tárgyaltak, ami „széles támogatást” kapott. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már előre jelezte, hogy ellenzi ezt, de Magyarország valószínűleg kimaradhat az önkéntes felajánlásokból.) A részletekről és a pontos számokról majd az uniós állam- és kormányfők jövő heti rendkívüli csúcstalálkozóján döntenek Kallas szerint, „Ukrajnát erős helyzetbe kell hoznunk, hogy nemet tudjon mondani egy rossz alkura”. (Szijjártó emiatt értelmezte úgy az ülés végén a csomagot, hogy azt a háború meghosszabbítására költenék.) A főképviselő felemlegette, hogy a NATO egy 2024-es nyilatkozatában visszafordíthatatlannak nevezte Ukrajna útját a szervezetbe.

A NATO eddig mindkét irányba működött

Kallas szerint mindannyiukat aggasztják az Egyesült Államokból jövő nyilatkozatok a NATO-ról. Emlékeztetett rá, hogy az észak-atlanti szövetség közös védelemről szóló cikkéhez eddig csak egyszer nyúltak, épp az USA miatt (a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után). „Az enyémhez hasonló országok elmentek, hogy támogassák”, utalt a NATO afganisztáni missziójára, ahol Észtország kis országként is tucatnyi katonát veszített. „Reméljük, a transzatlanti szövetség működik, mert eddig mindkét irányba működött. Egyelőre nincs jele” az ellenkezőjének.

Kedden az Egyesült Államokba látogat, hogy másnap és csütörtökön egyeztessen Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint az USA kormányzatának más tagjaival. Az üzenete az lesz, hogy Ukrajna mögött állnak, semmi sincs Ukrajnáról Ukrajna nélkül és Európáról sem Európa nélkül. Szerinte egy rossz egyezség az Egyesült Államoknak is rossz lenne, a globális biztonság forogna kockán.

Kongói Demokratikus Köztársaság és Grúzia: Mély aggodalom és riasztó állapotok

A külügyminiszterek a hétfői ülésükön lazítottak a szíriai szankciókon: Kallas úgy látta, hogy ez segíti a polgárháború utáni újjáépítést, így a szíriaiak hazatérhetnek és elkezdhetik az ország rekonstrukcióját.

A területi egység ugyanúgy nem alku tárgya a Kongói Demokratikus Köztársaságban, mint Ukrajnában, figyelmeztetett a ruandai támogatású M23 szervezet vérengzései miatt. Az EU felfüggesztette a védelmi egyeztetéseket Ruandával, de ezenkívül hétfőn egy „mély aggodalmának hangot adó” és a felelősök elleni lépéseket belengető, tucatnyi EU-n kívüli európai ország által is támogatott nyilatkozatnál nem ment tovább.

Grúziáról még ennyi gyakorlati eredményt sem hozott az eszmecsere. Kallas az ülés végén úgy látta: a tüntetők elleni fellépés riasztó állapotromlást jelez a térségben. A bebörtönzött tiltakozókat szabadon kellene engedni, és világos, hogy Grúzia nem Európa felé lépked, utalt arra, hogy az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor tavaly egyhangúlag kimondták: a fejlemények gyakorlatilag leállítják az uniós csatlakozási folyamatot.

Szijjártó már korábban leszögezte, hogy vétóz bármiféle szankciót a grúz vezetés ellen, így januárban csak egy egyhangúságot nem igénylő, de a tagállamok által kikerülhető részleges vízummentességi felfüggesztésre futotta. A hétfői ülés után a magyar miniszter úgy vélte, az EU leleplezte magát: többszörösére emelte a támogatásokat a kormány kommunikációjával szemben, mert az „nem csattogtatja a bokáját”.