Mindenki szinte csak kapkodja a fejét, annyi minden történt Szlovákiában ezen a télen: gázellátási gondok, vita Ukrajnával, kibertámadások, tüntetések, bizalmatlansági indítvány és koalíciós válság, amihez még hozzájött 855 pszichológus nyílt levele. Robert Fico hárompárti koalíciós kormányzása nem ígérkezik könnyűnek, a tavaly tavaszi merénylet ellenére sem zárt össze a társadalom és a politika a miniszterelnök mögött, aki olykor sértett, olykor kemény szavakkal kritizálja ellenfeleit vagy éppen a Nyugatot. Szalay Zoltánnal, a Napunk szlovákiai magyar hírportál vezető szerkesztőjével elemeztük a szlovákiai eseményeket.
Üzengetés a gáz felett
Külpolitikailag az egyik legkeményebb dió az volt Ficónak, hogy Ukrajna a nem akart tovább részt venni tranzitországként – a háborús gépezetet részben finanszírozó – orosz gázszállításban. A Testvériség vezeték leállítása jókora gyomros volt Szlovákiának. Fico azzal reagált, hogy Szlovákia meg fogja torolni, ha Ukrajna leállítja a gáztranzitot, akár nem szállít több áramot keletre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Fico ezzel „második energiafrontot” nyitott Ukrajna ellen. Fico válaszul közölte, csak az Egyesült Államoknak lesz nyeresége a gáztranzit leállításából – ami Szlovákiának komoly bevételkiesés.
Eleinte „elakadt ez a folyamat ott, hogy egymásnak kezdtek üzengetni”, egyik fél álláspontja sem közeledett jó ideig Szalay szerint. Fico karácsony előtt Moszkvában is járt tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, amin „eléggé felháborodtak az ukrán oldalon”. Szalay hozzátette: „Fico az ukránokkal azóta sem indított párbeszédet a kérdésről”, bár Zelenszkij jelezte, hogy kész tárgyalni. Fico a davosi világgazdasági csúcson hívta találkozóra Zelenszkijt, aki ebbe viszont nem ment bele. „Egymás közötti pingpong alakult ki”: Fico kiosztotta Zelenszkijt, mondván elege van, hogy az ukrán elnök koldul és követelőzik.
A szlovák miniszterelnök a múlt héten találkozott Orbán Viktorral, hogy megegyezzenek arról, hogy a Török Áramlaton és Magyarországon keresztül jöjjön gáz Szlovákiába. Szalay megemlítette, a csehek is felajánlottak gázt Ficónak, de erre nem reagált Pozsony. Fico pedig Orbánnal való tárgyalása előtt Törökországban is járt egyeztetni a szállításokról. Erre már Kijev is másképp reagált: már nem zárkóznak el az azeri gáz tranzitjától, így körvonalazódik valami megoldás.
Bizalmatlanságvesztés
Január 14-én a szlovák ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a parlamentben, amit aztán visszavontak egy furcsa titkosszolgálati jelentés és az erre hivatkozó zárt ülés elrendelése után. Szalay Zoltán szerint „váratlan húzás volt”, hogy kizárták a nyilvánosságot a bizalmi szavazásról. A titkosszolgálat jelentése szerint államcsíny készülhetett Szlovákiában, olyan „közvetlen veszélyről volt szó”, ami veszélyeztette az állam stabilitását (ezt Fico megismételte az Orbánnal való sajtótájékoztatón is).
A jelentés szerint aktivisták kormányépületeket akartak elfoglalni, blokkolni a közlekedést, ellehetetleníteni a kormány munkáját. Kiderült, hogy a szolgálatok elfogtak egy emailt, amit a hétvégén lezajlott tüntetéseket tervező civilek küldözgettek egymás közt. Ez arról szól, hogyan növeljék a nyomást a kormányon, hogy milyen forgatókönyvek lehetnek, mindezt ráadásul a ChatGPT írta meg. Szalay hozzátette, gyakran elhangzó kormánypárti narratíva, hogy külföldről szervezik a régóta zajló tüntetéseket, újabban az Ukrajnát is támogató Grúz Nemzeti Légiót vádolják ezzel, vezetőjét, Mamuka Mamulasvilit ki is utasították az országból.
Az ellenzék végül a zárt, titkos ülés miatt vonta vissza a bizalmatlansági indítványt. Közölték, folytatni fogják, lesz új indítvány.
Miközben Fico elhárította az ellenzéki próbálkozást, saját háza táján is rossz a helyzet, hisz „eleve törékeny volt a kormánykoalíció”. 76 képviselő minimum kell a többséghez, a Fico-féle Smer, az államfő Peter Pellegrinihez köthető Hlas és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 79-cel rendelkezett a 2023 szeptemberi választások után. Tavaly az SNS három képviselője kivált, ők külön követeléseket fogalmaztak meg. Voltak parlamenti szavazások, ahol később támogatták a koalíciót, voltak, amiken nem. A szakadárok közt akadt olyan, aki korábban miniszterjelölt volt, de még Zuzana Čaputová előző államfő elutasította kinevezését.
A kormány helyzetét az is bonyolítja, hogy felbukkant négy Hlas-képviselő, akik elkezdték bírálni a koalíciót, akadtak szavazások, ahol tartózkodtak vagy nem szavaztak. Ha ők is kiválnának, Szalay szerint elveszne a kormánytöbbség. Hétvégén a Hlas zárt kongresszust tartott, ahol a négy rebellisből kettőt kizártak a pártból. Egyikük, Samuel Migaľ adott egy interjút, amiben nyíltan beszélt róla, hogy a tavaly áprilisban államfővé választott, tehát főszabály szerint a pártpolitika felett álló Pellegrini irányítja az oktatási miniszteren keresztül korábbi pártját. Azt is állította, hogy titkosszolgálati eszközöket vetettek be ellenük. A Hlas lázongó négyese nyitva hagyta a lehetőséget, ha esetleg Fico kínál nekik valamit, támogatni fogják a koalíciót. Azonban így is bizonytalan, hogy visszatérnek-e.
Ha nem sikerült volna Ficónak semmit elérni, akkor ez a négy ember az ellenzékkel együtt megszavazhatta volna a bizalmatlansági indítványt a kormány bukását okozva.
A vészhelyzet azonban egyelőre elhárult, a rebellis Hlas-képviselők (tehát akiket nem zártak ki), és az SNS különutas hármasa is azt nyilatkozta, a hétfőn kezdődő parlamenti ülésen a kormánnyal fognak szavazni. „A pálfordulás okairól csak találgatni lehet” – mondta Szalay. Hozzátette: „Ez azt jelentheti, hogy Fico 77 képviselővel stabilizálhatja a koalíciót, de azt nem tudjuk, ez mennyire lesz hosszú távú.”
„Fico előre is menekülhet, előrehozott választásokat is kezdeményezhet”, Szalay szerint ezt az ellenzék támogatná. Fico erről reális lehetőségként beszélt, bár jelezte, hogy nem tartja jó megoldásnak. Ezzel ráadásul nagy kockázatot vállalna, hisz a közvélemény-kutatásokban a liberális Progresszív Szlovákia vezet. A fő kormánypárt Smernek a Hlasszal és a szélsőjobboldali Republikával lehetne meg a többsége egy új választás esetén. az SNS pedig valószínűleg nem jutna be a törvényhozásba.
Tüntetéshullám
A politikai kavarodások mellett nagyobb tüntetések is zajlottak országszerte január 24-én, múlt pénteken. Már tavalyelőtt elkezdődött a tüntetéssorozat, de változott, mi ellen és ki szervezi – mondta Szalay. A mostani demonstráció volt egyértelműen a legnagyobb. „Pozsonyban a megbízható becslések 35-45 ezer közé tették a részvételt” a tüntetésen, országosan pedig 100 ezer ember körül mozgott a részvétel.
A tiltakozásokat zömmel civilek szervezték, de kisebb városokban pártok is beszálltak. A mostaniakat a Béke Ukrajnáért nevű csoport hozta létre, ami mögött a korábbi tüntetéseket szervező civilek állnak. Azért aktivizálódtak, mert Fico, majd pedig később egy népes parlamenti delegáció elment Moszkvába, az pedig felerősítette az elégedetlenséget, hogy „Tibor Gašpar parlamenti alelnök tett egy nyilatkozatot, hogy nyitva kell hagyni a lehetőséget Szlovákia EU- és NATO-tagságának felülvizsgálatára”. Fico szerint viszont ez most nem is téma, jelezte, Szlovákiának az EU-ban a helye.
Azt Szalay szerint nem tudni, mennyire csak az ellenzéki pártok hívei tüntettek. A kormánykoalíció szavazói között is vannak olyanok (pl. a Hlas-szavazók), akik a nyugati értékeket támogatják. A párt vezetőjéből lett államfő, Peter Pellegrini kiállt az EU és a NATO mellett. Pellegrini egyébként több közéleti történést kommentált, Fico orosz útját azonban elbagatellizálta, nem ítélte el.
Furcsa, de nem szokatlan fordulat volt, hogy pszichológusok és pszichiáterek nyílt levélben álltak ki: azt kérték Ficótól, hogy távozzon a közéletből, mert félnek, miatta veszélybe kerülhet a demokrácia Szlovákiában. Szalay Zoltán szerint ennek „Szlovákiában van némi múltja”, ugyanis 1998-ban is volt egy hasonló kezdeményezés, amikor a lélekgyógyász szakemberek megfogalmaztak egy ilyen nyilatkozatot országos kongresszusukon a Vladimír Mečiar-kormány ellen. Ennek előzménye az volt, hogy Mečiar politikája miatt nem hívták meg az országot az uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokra. A mostani nyílt levél megfogalmazói közül többen már az 1998-asban részt vettek.
A nyilatkozathoz megjelenése után egyre többen csatlakoztak, hétfőn már 855-nél tartott az aláírók száma.
A kormány részéről többen elítélték a nyílt levelet, a pszichológusok szakmai kvalitásait megkérdőjelezték, pedig „a szakma színe-java ott van az aláírók között”. Szakmán belülről érkező kritikákat viszont nem tapasztaltak.
A hullámra mások is felültek, Szalay szerint újabban több mint 400 civil szervezet bírálta keményen a kormányt, köztük először szólaltak meg magyar szervezetek is, mint a cserkészek, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium (amit az Orbán-kormány is támogat) vagy a Diákhálózat.
Meghekkeltek
Szlovákiában az utóbbi hetekben két nagy kibertámadás okozott még felfordulást. Január 24-én kiderült, az egészségbiztosítási rendszer ellen intéztek ismeretlenek hekkertámadást, amiről keveset tudni. Szalay szerint Fico épp akkor jött elő ezzel a hírrel, amikor a tüntetések zajlottak. Arról magyarázott, hogy az ország támadásnak van kitéve. Nem közölt részletes információkat arról, mi állt a háttérben, bár valószínűleg phishing jellegű támadás történt. Olyan hírek is voltak, hogy orosz nyom is kimutatható volt, hatóságilag azonban ezt nem erősítették meg. Noha az egészségbiztosítás elleni támadás nem volt annyira kiterjedt, „Fico ennek azért nagyobb súlyt adott azzal, hogy ő maga kommunikált róla”.
„A kataszteri rendszer elleni támadás sokkal súlyosabb volt, a következményei máig tartanak” Szalay Zoltán szerint. Ugyan mára nagyrészt használhatók újra a szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal szolgáltatásai, de több funkció még nem működik. Ukrán gyanúról beszéltek, de erre nincs bizonyíték. Szakértők szerint valószínűtlen, hogy politikai motiváció lenne az egész mögött, ugyanis az elkövetők váltságdíjat kértek. „Gyéren kommunikál erről a kormány és a hatóságok”, de Szalay szerint az is gond, hogy kimutatták, nagyon sérülékenyek a rendszerek.
„A kormány számlájára írták, hogy rosszul kezelték a helyzetet”, az első három napban be se akarták ismerni, hogy kibertámadás zajlik, a helyreállítás is nehézkes volt, kevés volt az információ, mindez együtt növelte a lakossági elégedetlenséget. Eközben a kormányfő külföldi összeesküvésről és puccskísérletről beszélt bizonyíték nélkül. Év elején egy másik esetben az e-receptek lettek hozzáférhetetlenek, az egyértelműen állami baki miatt történt.
Mindeközben a magyarokat érintő, ősszel kisebb riadalmat keltő nyelvtörvény jegelve lett, nem is kommunikál róla a kulturális minisztérium, azt sem tudni, a kisebbségi kormánybiztos észrevételeit beépítik-e. „Bizonytalan, hogy februárban lesz-e rendes parlamenti ülés”, még a kormány elé se került a nyelvtörvény – mondta Szalay Zoltán. Szerinte ha nem is dől meg a kormány, hónapokat fog csúszni a jogszabály elfogadása. Ráadásul előbb a közmédiáról és a parlamenti házelnöki posztról kéne megegyezni. Pellegrini elnökké választása óta nincs házelnök. Az pedig nem most történt, hanem 2024 áprilisában.
