Egyedül nem vétózható módszert javasolt az Európai Bizottság, hogy kiszúrjon grúz tisztviselőkkel

Az Európai Bizottság pénteken javasolta, hogy részlegesen függesszék fel az Európai Unió és Grúzia közti vízumkönnyítési egyezményt a testület közleménye szerint. Ha a tagállamok elfogadják a javaslatot, a grúz diplomatáknak, tisztviselőknek és családtagjaiknak, akiknek például diplomataútlevelük van, vízumot kellene kérniük, ha rövid időre az EU-ba akarnának utazni. Más vízumkönnyítéseket sem kapnának meg, mint például a gyorsabb elbírálást. A döntés nem vonatkozna a szokványos útlevelek tulajdonosaira, így az átlagpolgárokat nem érintené, hangsúlyozza a közlemény.

A döntést kimondottan a grúz hatóságok tüntetők elleni erőszakos fellépése miatt, valamint egyes, uniós értékekkel összeegyeztethetetlen jogszabályok miatt kezdeményezték.

A lépést már néhány nappal korábban, a külügyminiszterek tanácskozása után belengette Kaja Kallas. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő arra utalt, hogy a javaslat elfogadása mögött meg is lehet a szükséges többség. Az Euractiv szerint ilyenkor elég az általában használt minősített többség, azaz egy blokkoló kisebbséghez vagy minimum négy olyan ellenző/tartózkodó ország kell, amely az uniós lakosság több mint 35 százalékát képviseli, vagy 13 tagállam.

Az ülésen azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ő és szlovák kollégája vétózta, hogy szankciós listára tegyenek rendőri vezetőket. „Ez az első magyar vétóm, de garantálhatom, hogy nem az utolsó” – mondta erre Kallas. Szijjártó már korábban jelezte: Magyarország szükség esetén megvétózza a grúziai tisztviselők elleni EU-s szankciókat.

Egy nappal a javaslat megjelenése előtt az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor egyhangúlag elítélték a békés grúz tüntetők elleni erőszakot.