Kettő az egyben konferenciát tartott Vlagyimir Putyin két megszokott, év végi rendezvény helyett csütörtökön. Az orosz elnök több mint négy órát beszélt, helyi civilek, hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszolva. Szó volt:
- az orosz gazdaságról, amely Putyin szerint csak erősödött az Ukrajna ellen indított háború óta meghirdetett nemzetközi szankciók közepette;
- Szíriáról, ahol az orosz támogatással megtartott, ám novemberben napok alatt összeomlott Aszad-rezsim végét Putyin nem tartja Moszkva kudarcának;
- Ukrajnáról, ahol a hatalom a Kreml szerint nem legitim, de az ország kapitulációjáról Putyin kész tárgyalni;
- az atomfegyver esetleges bevetéséről akár atomfegyverrel nem rendelkező országokkal szemben is;
- Ukrajna kurszki betöréséről, amelynek felszámolására Putyin nem tudott időpontot mondani.
- Elmondta azt is, mai fejjel mit csinált volna másképp 2022. február 24-én.
- Beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok elnöke kegyelmet adott saját fiának. Joe Biden döntését erkölcsi szempontból Sztálinéval állította szembe, de elnéző volt a távozó elnökkel.
- Felidézte Orbán tűzszüneti javaslatát, és elmondta, miért nem lett belőle semmi.
Az orosz elnök általában külön tart nemzetközi sajtótájékoztatót és külön beszél a civilekkel, idén azonban – bár erre 2020-ban és tavaly is volt példa – a két rendezvényt összevonták. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az orosz elnök elfoglaltságai miatt döntöttek ismét így. Az újságírókon túl Putyin az egyenes adásban a koreográfia szerint a bejelentkező állampolgárokkal is beszél. A civilek – esetleg cégeket képviselő munkahelyi csoportok – az ország különböző pontjain gyűlnek össze és tesznek fel a szervezőkkel részben egyeztetett kérdéseket az elnöknek, aki meghallgatva problémáikat, olykor közbe is avatkozik egy-egy lokális probléma megoldása érdekében, legyen szó aszfaltozásról, csatornázásról vagy egyéb, az államfő feladatkörébe szorosan nem tartozó ügyről.
A tavalyi műsor csaknem négy órán át tartott, az elnök 67 kérdésre válaszolt a beküldött hárommillióból – emlékeztetett a Vedomosztyi. A lap szerint idén kétmillió kérdés érkezett, amelynek feldolgozásába az elnök által létrehozott Népfront aktivistáit és a mesterséges intelligenciára épülő programokat is bevontak. Ezúttal viszont részt vettek ebben a munkában az Ukrajna ellen indított háborúban – a hivatalos orosz zsargon szerint a különleges katonai műveletben – szolgáló veteránok is.
Az elnök a konferencián jellemzően az év eseményeit foglalva össze ad értékelést, kül- és belpolitikai kérdésekben. A tavalyiról – ahol a Magyarországra szánt kőolaj- és földgázexportról külön is beszélt – itt olvashatja beszámolónkat.
A stúdióban Putyin felett Oroszország térképe látható, itt az ország részeként ábrázolják a 2014-ben annektált Krímet, Donyeck és Luhanszk megyéket, valamint a 2022. február 24-én indított támadás óta elfoglalt Herszon és Zaporizzsja megyéket, azokkal a részekkel együtt, amelyeket az orosz erők nem vontak ellenőrzésük alá. Oroszország formális, egyoldalú népszavazást tartott a megszállt területeken, ennek alapján sajátjának tekinti a négy megye teljes területét és a Krím félszigetet.
Putyin szerint minden rendben van
Az első kérdés rögtön jelezte, milyen jellegű műsorra lehet számítani. A műsorvezető bevezetésként arról beszélt, hogy „nehéz helyzetben van a világgazdaság”, ennek ellenére „hogyan képes Oroszország nem csak szinten maradni, de növekedni is?”
„Ha minden stabil, akkor unalmasnak érezzük a helyzetet. Olyankor pangás van, mi pedig lendületet várunk el” – kezdte a szokásosnál lassabb tempóban válaszát Putyin. „Sajnos most golyók is süvítenek”, „ilyenkor félünk”. „Ez szörnyű, szörnyű. De mindent végül a gazdaságon keresztül lehet mérni. Minden ezen múlik. Ettől függ az emberek életminősége, a stabilitás, a védelmi képesség A gazdasággal, nálunk alapvetően minden rendben van, tekintet nélkül bármilyen külső fenyegetésére. 3,6 százalék volt tavaly a gazdasági növekedés, idén 3,9, akár 4 százalék is lehet” – mondta az elnök, megjegyezve, hogy Németországban a növekedés stagnál, az EU-ban is csupán egy százalék, és az Egyesült Államokban sem éri el a 3 százalékot. (Igaz, az amerikai gazdaság több mint tízszeresen, az EU egésze pedig nagyjából kilencszer haladja meg Oroszország gazdaságát nominális értéken.)
Az elnök szerint az orosz gazdaság sokat erősödött, épp annak köszönhetően, sok nyugati cég kivonult az orosz piacokról. „Következésképpen a mi vállalkozóink maguk kezdték előállítani ezeket a termékeket. Ez a technológiai szuverenitás megerősítéséhez vezetett” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy szuverenitás többféle van, katonai, technológiai, kulturális, ezekben Oroszország saját érdekeit képviseli.
Putyin elismerte, hogy az infláció terhet jelent a társadalomnak, ennek azonban Putyin szerint elsősorban külső, objektív okai vannak, általános a drágulás, ezenkívül – az elnök szerint hangsúlyozottan kisebb mértékben, de – szerepet játszanak az Oroszország elleni szankciók is.
Belső okokat is megjelölt, bár ezt gyorsan eltávolította a kormánytól – ahogyan a szankciókat sem kötötte az Oroszország által indított háborúhoz –, és felelősként a kormánytól formálisan független Központi Bankot jelölte meg, amely a Putyin által hivatkozott szakértők szerint előbb is leállíthatta volna az alapkamat emelését. „De sok egyéb eszköze van a központi banknak ezekkel most nincs értelme terhelni a hallgatóságot.”
Az elsők között az orosz állami hírügynökség, a szovjet nevére visszanevezett TASZSZ képviselője kérdezett, bár előtte hosszasan köszönetet mondott. „Szeretném kollégáim nevében köszönetemet kinyilvánítani, miután ön augusztusban kitüntette az egész kollektívát, ami fontos visszajelzés a munkánkról.” A kérdés azután általánosságban arról szólt, hogyan értékeli az elnök „a lassan három éve tartó rendkívüli katonai hadműveletet, közelebb került-e a győzelem.” A közeli győzelemről Putyin nem beszélt, viszont megköszönte a kérdést, mert így képet adhat arról, milyen keményen harcolnak a fiúk a fronton.
Putyin szerint értelmetlen az ukránok kurszki akciója
Azután egy Kurszk megyei asszony telefonált be, aki beszámolt az őket érintő, területükön is zajló háború okozta nehézségekről, azt kérdezve, mikor szorítják végre ki az ország területéről az ukrán erőket.
„A srácok harcolnak most is. Komoly harcokat vívnak. Nincs egyébként semmilyen értelme az ukrán erőknek behatolniuk” Kurszk megyébe – próbálta az elnök kisebbíteni a presztízsveszteséget jelentő ukrán betörést, amely augusztus óta tart a térségben, nagyjából ezer négyzetkilométeren. „Biztosan kiszorítjuk őket. De pontos dátumot most nem adhatok, vannak persze tervek, de pontos dátumot mondani, ez nem így működik. (…) De biztosan mindent helyreállítunk” – ígérte a betelefonálónak az elnök, aki nem vesztegetett szót arra, hogyan lehetséges, hogy Oroszország augusztus eleje óta nem tudja felszámolni a területén zajló ukrán betörést.
„Tudom, hogy az emberek nagy veszteséget szenvednek el, kellemetlenségeik vannak, de mindent megteszünk, mindent helyreállítunk, mindenkinek, akinek otthonra van szüksége, kielégítjük az igényeit.”
Az atomfegyver bevetésének jogát fenntartjuk
Putyin nem adott választ a kérdésre, hogy a nyugat meghallotta-e üzeneteit, arról viszont beszélt, hogy vannak a fegyveres konfliktus elmélyítése felé mutató nyugati lépések, így a rakétaelhárító rendszerek megjelenése, valamint az, hogy Ukrajna segítséget kap nyugati országoktól. Putyin szerint az atomfegyverrel rendelkező országok támogatásával a segítségnyújtásban részt vevő, atomfegyverrel nem rendelkező országokkal szemben is fenntartja a jogát Oroszország, hogy szükség esetén atomfegyvert vessen be, ha fenyegetést érez. A védelemnek ezt a szintjét kiterjesztette a szövetséges Belaruszra is.
Ez alapvetően mond ellent az atomfegyver bevetésére vonatkozó kölcsönösen elfogadott elvnek – amely szerint csak atomfegyverrel indított támadásra adott ellencsapásként indítható atomfegyver –, igaz, Putyin már korábban is beszélt hasonlóról, ám szakértők szerint továbbra is valószínűtlen, hogy bármilyen, akár kisebb mértékben pusztító, taktikai atomfegyver bevetésére sor kerülne, mert az a Kreml számára is totálisan kiszámíthatatlan helyzetet teremtene, és egyébként is, egy atomháborúnak valószínűleg senki sem lehet nyertese – erről ebben az interjúnkban olvashat bővebben.
Állunk a párbaj elébe
Az elnök megemlítette az 5500 kilométer hatótávolságú Oresnyik ballisztikus rakéta bevetését az ukrajnai Dnyipro ellen. Ez nukleáris töltet hordozására is alkalmas, a Putyin által háborús körülmények közötti tesztnek nevezett novemberi bevetéskor enélkül csapódott be a rakéta – állítólag erről Moszkva előre értesítette Washingtont.
„Ezeket a rakétákat esélytelen leszedni” – mondta a novemberben Putyin szerint sorozatgyártásra került Oresnyikről. „De ha a nyugati szakértők szerint igen, akkor kezdjünk bele a 21. század magas haditechnikával folytatott párbajába. Jelöljenek ki egy célpontot (…), mondjuk Kijevben. Összpontosítsák oda minden légvédelmüket, mi meg útnak indítjuk az Oresnyiket. És megnézzük, mi lesz.”
Az NBC is kérdezett, Putyin „tisztelt kollégának” nevezte az amerikai újságírót, megjegyezve, hogy Amerikában ugyan üldözik az orosz újságírókat, Oroszország azonban engedi dolgozni az amerikaiakat. A kérdés Donald Trumppal való találkozóra vonatkozott.
„A halálomra vonatkozó hírek erősen eltúlzottak” – idézte Putyin név nélkül Mark Twaint, utalva az NBC kérdésében megemlített gyengeségre, amely miatt Oroszország is eljuthat oda, hogy valamilyen kompromisszumot kínáljon fel Ukrajnában, ha már Kijevtől ezt követeli a Kreml. (Putyin máskor is idézte már ezt a mondatot nemzetközi fórumon.)
Putyin nem tudja, mikor találkozik Trumppal
„Oroszország az elmúlt két-három évben sokkal erősebb lett. Valóban szuverénné váltunk, kevesektől függünk, képesek vagyunk önállóan fejlődni. (…) Erősítjük védelmi erőnket, a haderő harckészültsége most a legmagasabb a világon” – válaszolta Putyin. Az elnök szerint a hadiipar is egyre erősebb, gyors ütemben növekszik, gyorsabban, mint az ellenfeleké, azaz a nyugati országoké. „Lényegében a NATO minden országa harcol ellenünk” – a versenyt azonban szerinte nem bírják Nyugaton, mert az árak gyorsan nőnek – példaképp 155 milliméteres lövedékeket említett, amelyek ára 2-ről 8 ezer euróra nőtt –, így a NATO-tagoknak „nem csak a gazdaságukhoz mért 2 százalékos védelmi kiadás nem lesz elég – amit Trump is követel –, de 3 százalék sem.”
„Csak a saját nemzeti érdekünket tartjuk szem előtt, Oroszország valóban szuverén országgá vált” – mondta az elnök, sokadszor említve a konferencia kulcsszavát, a szuverenitást.
Kompromisszumos javaslatot Ukrajnával kapcsolatban Putyin nem említett – csak általánosságban jegyezte meg, hogy ez része a diplomáciának –, és kerülte a konkrétumot az újonnan megválasztott republikánus elnökkel való találkozót illetően is. „Nem tudom, mikor találkozunk, erről ő még nem mondott semmit. Én több mint négy éve nem is beszéltem vele, de készen állok a találkozóra, ha ő erre hajlandó.”
Kína egyre nagyobb testvér
A kínai állam hírügynökség kérdésére Putyin elmondta, hogy a két ország kapcsolata minden korábbinál magasabb szintre jutott az elmúlt tíz évben, az áruforgalom gyors mértékben növekszik, elérve a 240 milliárd dollárt. Idén ez nagyjából 130-110 milliárd dollár, egyelőre Moszkva javára, de a kínai kivitel tavaly 40 százalékkal nőtt, míg az oroszé csak 12 százalékkal – ez döntően energiahordozók kivitelét jelenti, ráadásul egy részét Kína már korábban kifizette. Az is árnyalja a helyzetet, hogy az orosz kivitel növekedése kisebb, mint a Nyugatra tartó orosz export visszaesésének mértéke. Ráadásul Oroszország egyre kiszolgáltatottabb a kínai behozatallal szemben, miközben Kína számára Oroszország a külső piacok kis szeletét teszi ki. Kína exportja az Egyesült Államok felé több mint 660 milliárd dollár.
„Semmit nem teszünk, ami ellentmondana a mi érdekeinknek, és nagyon sok olyat teszünk, ami mindkét ország érdekét szolgálja” – mondta Putyin, megjegyezve azt is, hogy több mint 200 milliárd dollárt tesz ki a közös beruházások értéke. „Ez a jövő biztosítéka.”
Az elnök szerint Kína és Oroszország korábban is egy oldalon álltak – nem tért ki arra, hogy a ’60-as években a területi viták fegyveres konfliktusig fajultak a Szovjetunió és Kína között –, lépéseiket jelenleg is összehangolják nemzetközi porondon. A szuverenitást hangoztató Putyin nem tért ki arra, hogy Kína kulcsszerepet játszik abban, hogy Oroszország a nemzetközi szankciók idején se szigetelődjön el teljesen. Bizonyos az is, hogy Peking jóváhagyása nélkül Oroszország nem mélyíthette volna el katonai együttműködését Észak-Koreával, ahonnan az orosz hadsereg jelentős mennyiségű lövedékhez is jut, és mostanra orosz területen már észak-koreai katonák is érkeztek, szerepet vállalva az orosz területek védelmében, lényegében közvetlenül és részt véve Oroszország oldalán az Ukrajna elleni háborúban.
Putyin komájától is jött kérdés
Galina Merkulova „ukránok millióinak képviseletében” kérdezett, megjegyezve, hogy ez azokra is vonatkozik, akik Ukrajnában „sajnos még Kijev ellenőrzése alatt álló területeken” élnek. A Másik Ukrajna mozgalom mellesleg nem máshoz kötődik, mint a milliárdos ukrajnai politikus-vállalkozóhoz, Medvedcsukhoz, akit a Kreml ukrán hadifoglyok, köztük az Azovsztal védőinek tucatjait tudott elhozni ukrajnai őrizetéből. Ez még Oroszországban is meglepő üzletnek tűnt, amit leginkább az magyarázott, hogy Putyin Medvedcsuk lányának keresztapja és az orosz elnök sokáig az üzletemberben látta azt az embert, akinek a kezébe át lehet egyszer játszani Ukrajna vezetését. Ez a terv a 2022 februárjában elindított háborúval végleg lehetetlenné vált.
A Kreml-párti mozgalom képviselője azt kérdezte Putyintól, kivel és milyen feltételekkel kész Moszkva tárgyalni Ukrajnával, ahol a vezetést „jogtalanul képviseli a hatalmat bitorló” Zelenszkij.
Putyin elmondta, hogy az ukrán elnök nem legitim, ugyanis az ukrán alkotmány szerint az elnök mandátuma háború esetén sem hosszabbítható meg – márpedig 2024-ben az elnökválasztás erre hivatkozva elmaradt. Legitim vezetés az orosz elnök szerint kizárólag az ukrán parlament, és annak elnöke, mivel a törvényhozás mandátuma háborúra hivatkozva meghosszabbítható. (Putyin hivatkozása az ukrán alkotmányra váratlan, hiszen az ukrán törvények alapján az Oroszország által megszállt területeken tartott népszavazások megszervezése és a területek elcsatolása is törvénytelen.)
Az elnök szerint Oroszország bármiféle előfeltétel nélkül kész Ukrajnával tárgyalni, de megállapodást csak a parlament legitim képviselőjével, a házelnökkel írhatnak alá. Igaz, az, hogy Moszkva kész az előfeltétel nélküli tárgyalásra, nem érdemi ajánlat Kijev számára, mivel ezzel együtt a területek elcsatolását, részben az el sem foglalt megyerészek átadását, az ország védelmi erejének csaknem teljes leszerelését, az euroatlanti integrációról való teljes lemondást írná elő. A megállapodás alapjául kizárólag a 2022-as isztambuli tárgyalásokkor tető alá hozott dokumentum szolgálhat, mondta Putyin, megjegyezve, hogy azt az ukrán delegáció is elfogadta – igaz, a tárgyalások végül megszakadtak, részben azután, hogy az orosz hadsereg által 2022 márciusában civilek ellen végrehajtott bucsai mészárlás ismertté vált.
Ebben az isztambuli megállapodásban Ukrajna delegációja – a háborúnak abban a szakaszában, amikor Kijev orosz bevétele sem tűnt lehetetlennek – tudomásul vette az orosz igényeket a területek részleges átadásáról, a harmadik országokkal való katonai együttműködésről való lemondásról.
Putyinnak nem tetszik Izrael szíriai nyomulása
Török újságíró kérdésére az orosz elnök megemlítette, hogy Izrael olyan területekre nyomult be a Golán-fennsíkon Bassar el-Aszad rendszerének összeomlása után, amelyen a szíriaiak egykor szovjet segítséggel hoztak létre erődítéseket. „Reméljük, Izrael kivonul Szíriából, de most oda újabb erőkkel vonul be, nem úgy tűnik, hogy eljönnének” – mondta Putyin, majd árnyalva Izraelt kritizáló megjegyzését hozzátette, hogy az ország saját biztonsági kérdésének megoldásán dolgozik. Ugyanakkor elutasította, hogy Izrael egyoldalúan csatolja magához a Golán-fennsík egészét, hangsúlyozva a népek önrendelkezési jogának és az országok határainak fontosságát – igaz, ezeken az elveken Ukrajnában épp Oroszország lépett át.
Ahogy Izrael Szíria déli részén, úgy Törökország az ország északi részén von ellenőrzése alá területeket, Putyin itt is egyensúlyozva foglalt állást, egyrészt elismerve az ország biztonsági szempontjait, másrészt kiállva a 35 millió kurd ügyének rendezése mellett, mondván, a kurd harcosok „komoly srácok”. Törökországban csaknem 18 millió kurd él, a többiek a környező országokban, a legszélesebb autonómiát Irak északi részén élveznek, amit Törökország fenyegetésnek tekint, tartva attól, hogy a kváziállam létrejötte veszélyezteti Törökország területi egységét. Putyin ezért elmondta, hogy a török elnökkel folyamatos kapcsolatban áll, egyeztetve a lépéseket. Arról nem tett említést, hogy milyen súlyos konfliktusban volt a két ország a Kreml szíriai beavatkozása miatt, 2015-ben a törökök egy orosz vadászbombázót is lelőttek, a felek csak a következő évben békültek ki. Ankara el akarta mozdítani Bassár Aszadot, akinek rendszere akkor az orosz beavatkozásnak és Irán támogatásnak köszönhetően nem omlott össze, erre most 2024 végén került sor, akkor, amikor Moszkva saját ukrajnai háborúja miatt már nem tudott érdemben beavatkozni.
Putyin egyébként Oroszország szíriai beavatkozását Aszad elmenekülése után sem tartja kudarcnak: elmondása szerint megakadályozták, hogy terrorista bázis legyen Szíriából, egyébként sem voltak az országban szárazföldi erőik, csak légierő Hemimimben és a flotta Tartuszban, és úgy látja, hogy a két bázis akár fenn is maradhat, ez nincs a Szíriában szerepet vállaló országok ellenére, de Putyin szerint nem biztos, hogy Oroszország a két bázist fenn akarja tartani. (A két katonai bázis fennmaradása valójában kérdéses, lehetséges, hogy Putyin inkább előremenekült azzal, hogy esetleges megszűnésüket úgy tálalta, mintha az kizárólag orosz döntés lenne.)
Megjegyezte azt is, hogy Hmeimimen keresztül az orosz légierő négyezer iráni fegyverest szállított haza Teheránba.
Van, amit másképp tenne mai fejjel Ukrajnával szemben
Meglepő választ adott egy hazai újságíró kérdésére, hogy mai fejjel másképp döntene-e, mint ahogyan döntött 2022 februárjában, azaz az Ukrajnával szembeni háború megindításakor. „Annak ismeretében, ami most zajlik, azt gondolom, hogy a döntést, amelyet 2022-ben meghoztunk, előbb kellett volna meghoznunk.” Putyin szerint 2014-ben a Krím elcsatolásáig vezető folyamat is spontánul indult, és tulajdonképpen komolyabb előkészületek nélkül indult meg az invázió 2022. február 24-én is. (Valójában előtte 2021 tavaszán és novemberében is volt jelentős orosz csapatösszevonás, 2022 elején szintén, és két nappal az invázió előtt Putyin elismerte önálló államoknak a szakadár donyecki és luganszki „népköztársaságokat”. Igaz, Kijev is az utolsó pillanatig pszichológiai nyomásgyakorlásnak tartotta a katonai mozgásokat.)
Az előkészület hiánya azonban lényegében egy hiba beismerése, hiszen az invázió láthatóan rövid konfliktussal zárult, amihez az ukrajnai védelmi képességet, társadalmi hangulatot és az orosz erők felkészültségét is rosszul mérte fel Moszkva.
Putyin szerint előbb kellett volna készülni az invázióra, felismerni, hogy Kijev nem akarja betartani a minszki megállapodásokat.
Igaz, ez előtt Moszkva már elfoglalta a Krímet, bár kétségtelen, hogy a minszki megállapodások Kelet-Ukrajnát érintették. A megállapodás betartásához azonban hiányzott az is, hogy a Kreml lehetővé tegye a szeparatista Kelet-Ukrajna határainak ellenőrzését, hogy Kijev fennhatósága mellett tarthassa meg Ukrajna a választásokat.
Remélem, Viktor nem sértődik meg
Putyin általában Kijevtől hallható érvet mondott arra, miért kockázatos tűzszünetről beszélni. Az orosz elnök szerint „nem tűzszünetre van szükség, hanem stabil békére, olyan biztonsági garanciákkal”, amelyek Oroszország szempontjait figyelembe veszik. (Ukrajna pont ezt követeli saját biztonsági szempontjára hivatkozva, attól tartva, hogy a tűzszünet csak az orosz pozíciók megerősítését szolgálják, Putyin szerint egy sima tűzszünet alatt ugyanezt tennék az ukránok.)
„Ami a rövid távú tűzszünetet illeti, ezzel a kérdéssel fordult hozzám Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor. Nekem azt mondta – remélem, Viktor nem haragszik meg rám, ha a beszélgetésünknek ezt a részét felidézem –, ugyan mit árthat egy-két napnyi húsvéti, elnézést, karácsonyi tűzszünet. Hiszen ennyi idő alatt az ellenfél nem tud lépni semmit. Mondtam, ez igaz, de kérdezzék meg az ukránokat.”
Putyin közölte, ő nem utasította el sem a tűzszünetet, sem a fogolycserét, ám Orbán felvetésére másnap az ukrán fél közölte: sem tűzszünet, sem fogolycsere nem lesz. „Hát, így” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy korábban pont így járt a török elnök is, aki szintén közvetített, és elmondása szerint az a kezdeményezés is Kijevben futott zátonyra. Nem mellékes azonban a tény, hogy Oroszország Ukrajna területének ötödét tartja megszállás alatt, az elfoglalt területeket sajátjának tekinti, így Kijev attól tart, hogy a tűzszünet a frontvonalak kvázi határrá válását jelentik, amibe a jelenlegi helyzetben nem akar belemenni. Igaz, újabban Zelenszkij is többször beszélt arról, hogy 2025-ben diplomáciai eszközök kellenek a háború igazságos lezárásához.
Putyin Sztálint hozta példaként, de elnéző volt Bidennel
A negyedik óra végén a Putyinról könyvet is író, az elnök útjait közvetlen közelről hosszú éveken át követő Andrej Kolesznyikov a Kommerszant napilaptól arról kérdezte, az elnököt, mit szól ahhoz, hogy Joe Biden kegyelmet adott saját fiának, Hunter Bidennek.
Putyin a választ orosz történelmi példákkal kezdte, a fiát a hagyomány szerint megölő Rettegett Ivánnal, Nagy Péterrel, aki hazaárulásért halálra ítélt fiát Alekszejt nem mentette ki a börtönből, majd egy hatásszünet után Sztálint említette meg, aki a német fogságba esett fiát, Jakovot nem cserélte ki Von Paulusra. „Közlegényt nem cserélünk marsallra” – mondta állítólag Sztálin. Fia meghalt a német fogságban, Paulus felelt Nürnbergben, majd szabadulása után az NDK-ban élt és oktatott.
„Ami Bident illeti, tudja, ő politikus, de aztán felmerül a kérdés, kiben mi a több, a politikus vagy az ember. Nos, Bidenben több volt az ember, nem ítélem el őt ezért” – mondta a két ország kapcsolatának ismeretében váratlan megengedéssel Putyin a sajtótájékoztató negyedik órájának végén.
