Nem ájultak el a magyar uniós elnökségtől az európai pártvezetők
2024. november 28. – 07:03
A Baloldal társelnöke Strasbourgban egy üres papírlap felmutatásával kommentálta a magyar uniós elnökség eddigi tevékenységét, kifejezve, hogy szerinte nem történt érdemi előrelépés – írja a Hvg.hu. Az EUrologus kérdésére az Európai Néppárt, a Renew Europe és az Európai Baloldal pártcsaládja is kritizálta Magyarország elnökségét, és a Zöldek képviselője egy interjúban szintén elmarasztalta a magyar kormány szereplését. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a héten úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök „visszaélt státuszával”, és csupán újabb platformot biztosított saját propagandájának.
Az Eurologus emlékeztetett rá, hogy a magyar elnökség július 1-től december 31-ig tartott, és az EU politikai menetrendjének végrehajtására triókba rendeződve dolgoznak az országok. Magyarország a spanyol–belga–magyar trió harmadik tagja volt, és a várakozások szerint az elnökségnek a jogi kérdések lezárásában, különösen az Európai Bizottság új kollégiumának megválasztásában kellett volna fontos szerepet játszania. Azonban az elnökség gyakorlatában nem volt képes komoly előrelépést elérni.
A magyar elnökséget bírálók szerint egy erős kezdést követően (amikor Orbán Viktor különböző világpolitikai vezetőkkel tárgyalt) nem tudta megvalósítani az EU versenyképességének növelésére, a védelempolitika erősítésére és más fontos célokra vonatkozó prioritásait. A Zöldek képviselője, Tienke Strik szerint az elnökség szimbolikus politikai lépéseken kívül nem nyújtott érdemi eredményeket, és Orbán személyes politikai érdekeit szolgálta inkább.
Tele volt szimbolizmussal – kommentálta Tienke Strik, a Zöldek képviselője az EUrologusnak. A politikus hozzátette, a magyar elnökség csak az Orbán számára fontos prioritásokat vette napirendre, és dominanciaharcra használta fel a pozíciót. Szerbia EU-csatlakozásának elősegítése is provokatív lépésnek tűnt Strik szerint, mivel az országot súlyos politikai és médiabeli problémák sújtják, például a választási manipuláció és a sajtószabadság megsértése. Orbán ugyanakkor a Balkán stabilitása érdekében fontosnak tartotta Szerbia csatlakozását.
A Renew Europe képviselője, Valérie Hayer szerint a magyar elnökség gyenge, provokatív és személyes motivációktól vezérelt döntéseket hozott.
A kritikák szerint a novemberi budapesti informális csúcstalálkozón a Budapesti nyilatkozat elfogadása nem hozott új eredményeket, mivel az EU már előzőleg is prioritásként kezelte a versenyképességet. Ugyancsak Orbán szemére vetik, hogy a magyar kormányfő a saját politikai elképzeléseit (például a migrációval kapcsolatos elképzeléseit) az EU érdekei ellenében próbálta érvényesíteni, amit az Európai Parlament képviselői már korábban is kritikusan szemlélték.
A Magyarországról szóló kritikák azóta sem enyhültek, és a Baloldal, valamint a Zöldek képviselői továbbra is úgy vélik, hogy Orbán túllépte az elnökségi poszt kompetenciáját.
Már csak hat hét van hátra a magyar elnökségből. Manon Aubry, az Európai Parlamenti Baloldal társelnöke pedig egyszerűen üres papírlappal reagált, jelezve, hogy nem tartja értékesnek a magyar elnökség munkáját.
