Nyerhet Trump vagy Harris, de baráti kongresszus nélkül kútba eshet a terveik egy jelentős része
2024. november 5. – 22:33
A fél világ arra figyel az amerikai elnökválasztás idején, hogy vajon a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump költözhet-e majd be négy évre a Fehér Házba, holott az elnöki hatalom nem mindenható. A fékek és ellensúlyok közt az egyik legfontosabb a törvényhozás, azaz a kongresszus szerepe. A kongresszusnak két kamarája van, a felsőház szerepét betöltő szenátus, valamint az alsóházét betöltő képviselőház. Kedden a teljes, 435 fős képviselőházat újraválasztják, a 100 szenátornak pedig a harmadáról döntenek.
A kongresszus két kamarájának az a lényege, hogy az összes tagállamnak súlya lehessen. Mindegyiknek két szenátora van, így a legalacsonyabb népességű Wyoming ugyanolyan súllyal esik itt latba, mint a legnépesebb Kalifornia. A szenátorokat ráadásul hatéves ciklusokra választják meg. Ezzel szemben a képviselőház tagjai kétévente kampányolni kényszerülnek az újraválasztásért. Ebben a kamarában a tagállamok lakosságarányosan kapnak képviselői helyeket, így a fenti példánál maradva míg Wyomingot 1, addig Kaliforniát 52 fő képviseli.
Nagyon nem mindegy, hogy egy regnáló elnöknek megvan-e az őt indító párt törvényhozási többsége. Egy törvénytervezetnek ugyanis hosszú utat kell bejárnia: el kell fogadnia a képviselőháznak és a szenátusnak is (illetve először azok vonatkozó bizottságainak), majd az elnök elé kerülhet aláírásra, aki esetleg visszadobhatja. Ha akár csak az egyik kamarában kisebbségbe kerül az elnök pártja, kénytelen lenne kompromisszumokkal, kétpárti megállapodásokkal kormányozni. Szenátusi támogatás nélkül pedig például nem tudnak új legfelsőbb bírákat sem áttolni a rendszeren.
A másik opció, amivel Trump előszeretettel élt is első elnöksége alatt, hogy fajsúlyos kérdésekben a törvényhozást megkerülő elnöki rendeleteket hozott, azonban ezeket ugyanolyan könnyen visszavonhatja egy következő elnök, ahogy az történt például a párizsi klímaegyezményből való kilépéssel is. Ezzel az obstrukciót, azaz azt is ki tudná kerülni, hogy egy törvény elfogadását végeláthatatlanná nyújtott szenátusi vitával akadályozzák meg. De persze ott a másik véglet is: az elnök és pártja elérhetik azt is, hogy az elnöki, szenátusi és képviselőházi hatalom is egy oldal kezében összpontosul.
Mindenesetre az elnök mozgásterét alapvetően meghatározza, hogy az őt támogató vagy gáncsoló kongresszus alakul-e meg a választások után. Azonban az előrejelzések alapján az elnöki versenyhez hasonlóan szorosnak ígérkeznek a kongresszusi választások is. Lássuk előbb a szenátusi, majd a képviselőházi verseny alakulását!
Szenátus: a bűvös 51-es szám
Mivel a szenátorokat hat évre választják, egy-egy szenátori helyről értelemszerűen hol az elnökválasztással egyidőben, hol a köztes időben félúton tartott félidős választásokon döntenek. Mind az 50 államnak 2-2 szenátora van, tehát a szenátus összesen 100 tagú, de nem minden tagállam minden szenátorát ugyanakkor szokták megválasztani.
Jelenleg a demokratáknak a velük szavazó függetlenekkel együtt hajszálnyi, 51–49-es többségük van a szenátusban. Most a 100-ból 34 szenátusi helyről kell szavazni. Az újraválasztásáért küzdő szenátorok közül 14 demokratát és 9 republikánust biztosan újra fognak választani, és nincsen valódi verseny.
Így 11 szenátori helyért folyó küzdelem fogja eldönteni, hogy melyik pártnak lesz többsége a szenátusban. Ezek többségében a demokratáknak kell küzdeni azért, hogy megtartsák a széküket.
A 11 szenátori választásból háromban (Arizona, Nevada és Maryland) inkább a demokrata, négyben (Montana, Nebraska, Texas és Florida) pedig inkább a republikánus jelöltnek van esélye a győzelemre, négyben viszont olyan szoros a verseny, hogy nem lehet előre megjósolni, hogy ki nyer. Ezek Michigan, Ohio, Wisconsin és Pennsylvania.
A szenátusi többségért folyó harcnak idén a republikánusok vágnak neki jobb esélyekkel, főleg, hogy Nyugat-Virginiában a májusban demokratából függetlenné vált, de jellemzően a demokratákkal szavazó Joe Manchin szenátor ezúttal nem indul, és helyét biztosan egy republikánus fogja elnyerni. A Cook Political Report független elemzése 51–54 közötti szenátori hellyel republikánus többséget jósol a felsőházban, a FiveThirtyEight 92 százalék esélyt ad arra, hogy végül a republikánusok kerülnek többségbe.
Nagy meglepetés, hogy Floridában és Texasban nem teljesen egyértelmű a verseny. Mindkét helyen országosan ismert republikánus szenátorok készülnek újraválasztásra. Hasonló a helyzet Marylandben, ahol azonban a demokraták izgulhatnak, hogy meg tudják-e tartani szenátori helyüket. De nézzünk egyenként is néhány érdekesebb államot!
Floridában az államot 2019-ig nyolc éven át kormányzóként irányító, azóta szenátorként dolgozó Rick Scott demokrata ellenfele, Debbie Mucarsel-Powell egykori képviselő a hajrára megközelítette az újraválasztására készülő republikánus politikust, és a két jelölt a nagyszámú, még bizonytalan szavazó voksaiért küzd. Mucarsel-Powell leginkább abban bízik, hogy egy abortuszról szóló népszavazás miatt a felé hajló választók elmennek szavazni, és egyben rá is adnak egy voksot.
A szintén erősen republikánusnak tartott Texasban a veterán Ted Cruz kényszerül utóvédharcokra a nyakára feljött volt amerikai focista, a demokrata kongresszusi képviselő Colin Allred ellen – akinek a kampányát még a Beyoncéval fellépő Kamala Harris is megtolta Houstonban. Texas drákói terhességmegszakítási szabályozást vezetett be, a NY Mag szerint ennek is köszönhető, hogy Allred 3,4 százalékpontra hozta fel magát. Allred azzal is támadja Cruzt, hogy a Texast térdre kényszerítő, 2021-es téli vihar idején Mexikóban üdülgetett.
A megbízhatóan demokrata Marylandben sem kéne, hogy kérdéses legyen a választás kimenetele, ahol egy nyugdíjba vonult demokrata szenátor helyéért folyik a verseny. A republikánusok azonban a népszerű, mérsékelt republikánus korábbi kormányzót, Larry Hogant indították Angela Alsobrooks egykori államügyész ellen, aki az első fekete nő lehet a tagállamból a szenátusban.
Nebraskában meglepő helyről érkezett a regnáló szenátor, a republikánus Deb Fischer kihívója. Nem egy demokrata, hanem egy független jelölt, a Trumptól sem teljesen elzárkózó, győzelme esetén egyik pártfrakcióhoz sem csatlakozó Dan Osborn hasít a felmérésekben. Egy októberi New York Times-Siena közös felmérés mutatta meg igazán, mennyire szoros ez a verseny, a regisztrált szavazóknál Osborn vezetett. Márpedig ő reménykedik, hogy ha megválasztják, független jelölti bummot tud beindítani az Egyesült Államokban, rácáfolva a kétpártrendszerre. Rá is ment a Republikánus Párt pénzzel-paripával a kampányolásra, bár ilyen Osborn-videók mellett keményen kell dolgozniuk:
Rendkívül érdekes és nagy kampánypénzeket megmozgató harc alakult ki Montanában, ahol a harmadik ciklusát taposó farmer, a demokrata Jon Tester próbálja megtartani székét az amúgy stabilan vörös államban. Ebben segíthet neki, hogy a republikánus Tim Sheehy egy szeptember elején kiszivárgott felvételen olyasmiket mondott az őslakos crow népről, minthogy reggel nyolckor már be vannak rúgva, és hogy ha valaki nem szimpatikus nekik, megdobálják sörösdobozokkal. Emiatt őslakos vezetők bocsánatkérést is követeltek tőle. A tíz éve az államban élő, politikai tapasztalat nélküli egykori haditengerész, Sheehy gyakran dolgozik együtt a montanai indiánokkal, például hajtások idején. Fontos megemlíteni, hogy Montana lakosságának mintegy 7 százaléka őslakos, és ugyan elkötelezett demokraták, a republikánusok az utóbbi években igyekeztek megkörnyékezni törzsi vezetőiket. Mindenesetre Sheehy még így is 5,3 százalékpontos előnyben van a FiveThirtyEight átlaga szerint.
Négy államban bármi megtörténhet a szenátusi választáson. Szoros versenyt ígér a demokrata Elissa Slotkin és a republikánus Mike Rogers összecsapása Michiganben, míg Pennsylvaniában a demokrata Bob Casey és a republikánus Dave McCormick közti meccs, vagy épp Wisconsinban az első meleg szenátorként ismert demokrata Tammy Baldwin és a milliomos republikánus Eric Hovde közti küzdelem. Ohio az ország legdrágább csatatere lett a szenátusi választáson, ahol a demokrata Sherrod Brownt a republikánus Bernie Moreno igyekszik kiütni a székből. A BBC szerint Morenónak hátrányt jelenthetett az az elszólása, miszerint „kissé őrült”, hogy a korosabb nők törődnek az abortuszjogokkal.
Bárki is kerül többségbe a szenátusban, egy olyan fontos kérdésben is döntenie kell majd, mint az új legfelsőbb bírák kiválasztása. Emlékezetes, hogy Trump 2016–2020 közötti elnöksége idején kihasználta szenátusi többségét, és három konzervatív bírát is jelölt, majd elfogadtatott, nem kis vitákat kiváltva. Mivel több bíró már idősebb, akár a lemondásukra is számítani lehet, a következő vezetés pedig megpróbálhat módosítani a konzervatív és progresszív bírák jelenlegi 6–3-as arányán.
Képviselőház: a demokraták reménye
A 435 fős képviselőházban jelenleg a republikánusoknak szűk többségük van, és a demokraták nagyon reménykednek, hogy ezt meg tudják fordítani. A választási reklámköltségeket figyelő AdImpact adatai szerint szeptember óta egymilliárd dollárt költöttek el a pártok a képviselőházi kampányokra, ennek 57 százalékát a demokraták.
A szenátusi választásoktól eltérően a keddi választáson az összes képviselőt újraválasztják. A New York Times adatai szerint 175 választási körzetben biztosan demokrata, 191-ben pedig biztosan republikánus nyertes lesz, 17-ben valószínűleg a demokrata, 9-ben pedig valószínűleg a republikánus jelölt győz. Így a képviselőház sorsa 43 körzetben dőlhet el.
Mivel sok szoros körzet a nyugati parton található, ahol később kezdődik a szavazatszámlálás, magyar idő szerint akár még szerda délelőtt se tudhatjuk meg, melyik párt kerül többségbe a képviselőházban.
A szoros képviselői körzetek nagyjából fedik azokat a területeket, ahol a szenátusi versenyben is öldöklő harc megy. Pennsylvaniában, Arizonában, Michiganben és Észak-Karolinában is találni ilyeneket, de az egyik legmeglepőbb a NY Mag szerint, hogy az amúgy demokrata fellegvárnak számító Kalifornia egyes vidékies-republikánus körzeteiben is jönnek fel a demokraták, akár öt körzetben is fordíthatnak, amik egy részében egyébként 2020-ban Biden is nyerni tudott az elnökválasztáson. New York államban is akadnak ilyen körzetek. Ha ezeket a 2022-es félidős választásokon megszerzett körzeteket mégis sikerül megvédenie a Republikánus Pártnak, meglehet nekik a képviselőházi többség is, emiatt ezekre a küzdelmekre rengeteg pénzt öntöttek a demokraták. Az sem volt véletlen, hogy Trump is kampányolt New Yorkban.
Egészen érdekes lesz Alaszka azon körzete, ahol 2022-ben Sarah Palint, a néhai John McCain alelnökjelöltjét győzte le a demokrata Mary Peltola. Ellene most Nick Begichet indítja a Republikánus Párt. Itt figyelemre méltó az is, hogy egy erős harmadik jelölt is labdába rúg: az Alaszkai Függetlenségi Párt színeiben John Wayne Howe. Iowában pedig több körzetben meglepően szoros meccseket jósol a pontos felméréseiről is ismert Des Moines Register (itt egyébként szintén az ő felmérésük szerint még Trump is szorulhat Harrisszel szemben).
Nebraskában egy nem túl Trump-barát, mérsékelt republikánust nem tudtak eddig sem a demokraták, sem Trump leváltani. Don Bacon már a negyedik ciklusát tapossa; a két évvel ezelőtti félidős választások előtti republikánus előválasztáson elverte Trump emberét, majd a választáson demokrata ellenfelét is. Ugyan az év eleji elnökjelölti előválasztáson Nikki Haley-t támogatta Trumppal szemben, a volt elnök így is támogatásáról biztosította. Azonban a BBC szerint ezúttal inkább a demokrata Tony Vargasnak van esélye ebben az urbánusabb körzetben.
A BBC megjegyzi, hogy a Blue Dogs, azaz kék kutyák nevű, a csúcsán 11 képviselőt számláló csapat lehet a demokraták nagy esélye: ők olyan, zömmel munkásosztályból származó demokrata képviselők, akik az elmúlt ciklusban sokszor nem az anyapárt fontos témái mellé álltak. Épp ezzel tudtak konszenzust építeni a két nagy párt között, például a határvédelem vagy az ukrajnai, illetve az izraeli katonai támogatások ügyében. Ők akár még segíthetnek azon is, hogy a jobbra forduló vidéki Amerikához is visszataláljon a Demokrata Párt.
Ha tehát a demokratáknak mindössze néhány helyet sikerül megfordítaniuk az egész országban, miközben nem buknak arányosan többet, az övék lehet a képviselőházi többség. Ezzel együtt frakcióvezetőjük, Hakeem Jeffries válhat az első fekete házelnökké az amerikai történelemben. Akit további képviselőházi csaták érdekelnek, érdemes átfutnia a New York Times vagy a CNN gyűjtését a legizgalmasabbakról.
Akié a ház, azé a vár
Összességében az AP szerint történelmi lehet, ha a republikánusoknak sikerül az egyfős demokrata többséget átfordítaniuk a szenátusban, illetve ha a demokraták eltüntetik a republikánusok többségét a képviselőházban.
Nagy a valószínűsége a vegyes forgatókönyvnek, ami folyamatos megegyezéskényszerbe hajszolhatja a két nagy pártot. Ebből olyan káosz is kisülhet, mint nem egyszer az elmúlt években, de előfordulhatnak olyan helyzetek is, hogy engedményekért cserébe az egyik párt enged majd a másiknak, mint például amikor az ukrán–izraeli védelmi csomag részeként az amerikai déli határ védelmére is jelentős összegeket tettek félre a republikánus követelésre.
A New York Times összegzésében arról ír, ha megosztott lesz a törvényhozás, akkor megválasztása esetén egyik elnökjelölt sem tudja majd végigvinni a legambiciózusabb terveit, mint Trump a nagy adócsökkentést vagy Harris az abortuszjogok törvénybe iktatását. A demokrata hármas győzelem esetén jöhetne a gazdagok megadóztatása, a középosztály adócsökkentése, a lakhatási támogatások, de még speciális esetben a főváros, Washington D.C. és Puerto Rico számára az állami státusz megadása is felvetődhetne.
A republikánus hármas győzelem esetén pedig az említett adócsökkentések mellett egy kemény bevándorlási törvény, az olaj- és gázkitermelés fokozása, a transzjogok korlátozása, az Ukrajnának nyújtott támogatás elapasztása is jöhetne. Azonban a jobbszél és a centrum között nagy repedések vannak a Republikánus Párton belül is, így sok javaslat valószínűleg nagy vitákat kavarna.
További adatokat, elemzéseket, híreket, cikkeket, podcastokat vonatkozó mellékletünkben találhat az amerikai elnökválasztás témájában. Térképünkön pedig az elnökválasztási előrejelzést nézheti meg:
