Két véres múltú család acsarkodása ejtette rabul a Fülöp-szigeteket

„Öljétek meg ezt a személyt, mert ha nem teszitek, én foglak most megölni titeket”

– mondta saját bevallása szerint Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek volt államfője még elnöksége előtt, Davao város polgármestereként. A 2016 és 2022 között a délkelet-ázsiai szigetországot véres kézzel irányító elnök ugyanis egy kilencórásra nyúlt hétfői szenátusi meghallgatáson elismerte, hogy polgármesterként halálosztagokat tartott fenn a drogkereskedők likvidálására.

A meghallgatás világszerte nagy figyelmet kapott, mert új lendületet adhat az exelnök elszámoltatásának azokkal a vádakkal kapcsolatban, amik már a hatalma idején is felmerültek vele szemben, de akkor még lesöpörte azokat. Emellett azonban a Duterte ügyében folyó meghallgatások szerepet kaphatnak a fülöp-szigeteki belpolitikában is, amit két nagy hatalmú család, a Duterték és a Marcosok egyre elfajuló csatározása határoz meg. A jelenlegi elnök ugyanis a néhai diktátor, Ferdinand Marcos fia, Ferdinand (becenevén Bongbong) R. Marcos Jr., az alelnöke viszont Rodrigo Duterte lánya, Sara Duterte, a kettejük viszonya pedig egyre élesebb ellenségeskedésbe csap át.

Halálosztag és véres leszámolások

Duterte 2016 előtt azzal szerzett magának kétes hírnevet, hogy már az 1,8 milliós Davao polgármestereként is könyörtelen háborút viselt a drogbandák ellen, gyakran törvényen kívüli módszereket alkalmazva. Ez a gyakorlat aztán szintet lépett, miután Duterte a kőkemény rendcsinálás ígéretével kampányolt, és nagyon simán elnökké választották. Országos szintre emelte, hogy a rendfenntartó szervek szinte büntetlenül vadászhattak a bandatagoknak vélt emberekre, ami ezrek halálát okozta.

A 79 éves exelnök a meghallgatásán elmondta: polgármesterként azt tanácsolta a rendőröknek, hogy provokálják ki a gyanúsítottak ellenállását, és akkor igazolást nyer a megölésük. Sok jogvédő és újságíró szerint azonban olyanokat is lelőttek, akik megadták magukat. Duterte mindezt hazafias tettnek értékelte: „Ne kérdőjelezzék meg a politikámat, mert nem kérek bocsánatot, nem keresek kifogásokat. Megtettem, amit tennem kellett, és akár hiszik, akár nem... a hazámért tettem.”

Hozzátette, gyűlöli a kábítószert, ez volt az indítéka. Ő figyelmeztette az országot elnökként, most pedig polgárként, hogy „a drogok tönkreteszik a filippínókat, tönkreteszik az országomat, és nem fogom ezt megengedni”. Duterte szerint a drogfüggőket ő mindig segítségre szoruló áldozatnak tartotta, de a kereskedőkhöz máshogy állt. Az elnöksége elején azt ígérte, hogy három–hat hónap alatt felszámolja a drogproblémát, de aztán hamar beismerte, hogy sokkal nagyobb a gond ennél.

Duterte a meghallgatáson tagadta, hogy a gyanúsítottak megölésére biztatta volna a rendőri vezetőket, polgármestersége idején inkább „gengszterekből” álló „halálosztagokat” bízott meg a feladattal. Ezzel önmagával is többször ellentmondásba került, mert korábban elismerte, hogy rendőrök is voltak az osztagban, majd visszavonta ezt az állítását. Így fogalmazott: „Ha akarják, most megtehetem a vallomást. Volt egy hétfős halálosztagom, de ők nem rendőrök voltak, hanem gengszterek.” Duterte szerint a hatalomból való távozása után több bűnöző folytatta illegális tevékenységét, meg is fenyegette őket, hogy ha kap még egy esélyt, eltörli őket a föld színéről.

Sokan vártak erre a meghallgatásra

A davaói polgármestersége két évtizede alatt 1400 emberrel végezhettek Duterte halálosztói. Elnöksége hat éve alatt pedig a filippínó kormány hivatalos adatai szerint 6252 embert lőttek agyon a drogellenes háború során, az úgynevezett Tokhang-műveletben, de jogvédő szervezetek akár 30 ezerre is teszik az áldozatok számát. A drogellenes háború masszív nemzetközi kritikát váltott ki, de sokan támogatták is a Fülöp-szigeteken, ahol milliók használnak szereket, a legelterjedtebb a shabu becenevű metamfetamin.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Duterte retorikáját sok rendőri vezető úgy értelmezte, hogy azzal feljogosítja őket az emberölésre. A rendőrség utólag azt állította, sok bűnözővel lövöldözésekben végeztek, de hozzátartozók szerint sokan egyszerűen rosszkor voltak rossz helyen.

A New York Times felidézi Randy Delos Santos történetét, aki szintén vallomást tett a meghallgatáson: az ő 17 évesen, három rendőr által agyonlőtt unokaöccse ügyében már bűnösnek mondták ki a rendőröket, de semmilyen kárpótlást nem kapott a család a veszteségért. „Nekünk még mindig nem szolgáltattak teljesen igazságot” – fogalmazott a férfi. Risa Hontiveros szenátor meg is kérdezte Dutertét, érez-e felelősséget a 17 éves fiú halálában, amire a politikus nemmel felelt.

Hontiveros a meghallgatás alatt azt mondta, reméli, az igazságügyi minisztérium figyelte Duterte beszédét, ahogy beismert bűncselekményeket is. A volt elnök erre azzal reagált, hogy ő sem érti, miért nem indult még eljárás ellene, „hosszú ideje ölök embereket, és mostanáig nem indult per”. Ennek okával kapcsolatban a Bloomberg megkereste a tárcát, de nem kapott választ.

A 2022-ben véget ért drogháborúja óta először hallgatták meg Dutertét mindezzel összefüggésben. Most került először szemtől szembe áldozataival, például hangos kritikusával, Leila de Lima volt szenátorral, akit ártatlanul ítéltek hét év börtönre drogkereskedelemmel kapcsolatos, azóta ejtett vádpontok miatt. (Ebből hatot leült, júniusban szabadult, miután az ellene valló tanúk sorra visszavonták – állításuk szerint kikényszerített – vallomásukat.) „Elpusztíthatjuk, sőt szükséges elpusztítanunk a drogokat, de nem pusztíthatunk el életeket” – mondta a New York Times szerint a politikus.

Duterte a halálosztag állítólagos vezetőit is megnevezte, így a rendőrfőnöki, majd szenátori pozícióig emelkedett Ronaldo dela Rosát is, aki szintén jelen volt a meghallgatáson. Ő korábban fikciónak nevezte a halálosztagok létét, és állította, a hétfői meghallgatáson Duterte által elmondottakat csak viccként lehet értelmezni.

Duterte egyébként azt a stratégiát választotta a meghallgatáson, hogy teljes jogi és politikai felelősséget vállal a történtekért, és menteni próbálja a rendőröket. „Minden sikerért és hiányosságért én és egyedül én vállalom a teljes jogi felelősséget” – mondta a szenátus előtt, úgy folytatva, hogy nem a parancsot végrehajtó rendőröket, hanem őt magát ildomos bebörtönözni.

„Nem tud tovább csendben maradni most, hogy ezek a vádak egyre terjednek, és nem igazán foglalkozott velük” – mondta a New York Timesnak Sol Iglesias politikatudós a Fülöp-szigeteki Egyetemről. Hozzátette, ez Duterte politikai karrierének leggyengébb pillanata, és most jött el az az idő, amikor egy nagy hatalmú politikus vagy az erőszakban részt vevő rendszer nem tudja elnyomni a botrányt.

A volt elnök módszereit a Nemzetközi Büntetőbíróság is vizsgálja. Korábban egyébként a manilai kormány jelezte, hogy nem tervez együttműködni a hágai szervvel, de már beengedik a képviselőit az országba. Kristina Conti, több áldozat ügyvédje azt mondta, Duterte mostani vallomása már elég lehet a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az elfogatóparancs kiadásához. Ebből a szervezetből 2019-ben épp Duterte léptette ki az országot, ugyanakkor a bíróság a tagság ideje alatt elkövetett eseteket vizsgálhatja. A jelenlegi elnök egyes vélemények szerint hajlik rá, hogy újracsatlakozzon.

Duterték vs. Marcosok

Öt hónapja a – szenátussal ellentétben kevésbé barátságos – képviselőházban is indult egy vizsgálat a drogháború miatt, amiben akkor még nem volt együttműködő a volt elnök. Ezt azzal is indokolta, hogy a Duterte család, illetve a mostani elnök, Ferdinand Bongbong R. Marcos Jr. és családja közti üzengetős vita része ez is.

Duterte elnöksége végén azt ígérte, visszavonul a politizálástól. Korábban felreppent, hogy szenátorjelöltként is elindulna, de jelezte, hogy törékeny egészsége az országos kampányolást nem tenné lehetővé. De 79 éves kora ellenére még így is aktív: el akar indulni a 2025-ös félidős polgármester-választáson Davaóban – írja a Bangkok Post.

Dela Rosa szenátor, Duterte szövetségese azt mondta, a mostani kongresszusi vizsgálatok csak azt a célt szolgálják, hogy tönkretegyék a volt elnök és csapata esélyeit a 2025-ös és a 2028-as választásokon, ahol szenátorokat, képviselőket, regionális és helyi vezetőket is választhatnak a polgárok. Duterte még október 7-én nyújtotta be az induláshoz szükséges papírokat Davaóban, ahol most a fia, Sebastian a polgármester, aki apja helyetteseként tervezi folytatni győzelmük esetén.

A Guardian elemzése szerint a két família összecsapásában a Duterték állnak rosszabbul, számukra ez a túlélésről szól. Az ifjabbik Ferdinand Marcos pedig a 2028-ig tartó elnöksége örökségét szeretné bebetonozni. A lap szerint Rodrigo Dutertének eleve sose tetszett az ötlet, hogy lánya, Sara Duterte nem elnökjelöltként, hanem alelnökjelöltként indult el 2022-ben, ráadásul egy Marcos oldalán.

Az elnökválasztás után már voltak kisebb oda-visszaszólogatások az elnök és alelnöke között. Aztán Sara Duterte tambaloslosnak, egy hatalmas szájú és péniszű, az embereket tévútra vezető mitikus torzszüleménynek nevezte Martin Romualdezt, Marcos elnök unokatestvérét, mellesleg a képviselőház elnökét, majd kiállt a gyermekabúzus és emberkereskedelem vádjával, óriási rendőri erők mozgósításával letartóztatott lelkipásztor, Apollo Quiboloy mellett. Quiboloy, akit milliók követnek, sokáig Rodrigo Duterte szövetségese volt, és a Guardian szerint fogva tartása dacára most is el akar indulni a szenátusi választáson. Ezen a választáson Sara Dutertéék minél többet el akarnak nyerni a szenátusi helyekből (a 24-ből 12-t választanak újra), ezzel akár bevédve Rodrigo Dutertét, nehogy a törvényhozás kiadja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

A hasadás mélypontján Sara Duterte júniusban távozott az alelnöki poszt mellett betöltött oktatási miniszteri székből, azóta még harsányabb kritikusa lett a néhai diktátor fiának.

Október 18-án az alelnök kétórás sajtótájékoztatón ostorozta az elnököt, aki szerinte inkompetens, és hiányoznak belőle a vezetői képességek. „A regnáló vezető nem tudja, hogyan váljon elnökké” – mondta, hozzátéve, hogy a világos kormányzati politika hiányából fakad az infláció és az élelmiszer-biztonság gondjai. Állította, szerinte Marcos sohasem vázolta neki, mit tenne kormányon.

Sara Duterte azt is felelevenítette, amikor egy fiatal ajándéknak kérte el Marcos elnök óráját, de az államfő megalázta, mondván, miért adná oda neki a karórát. Dutertét ez feldühítette, a sajtóértekezleten azt mondta, le akarta vágni ezért Marcos fejét, ezt egy kézmozdulattal nyomatékosította is. Hozzátette, kapcsolata az elnökkel már toxikussá vált. Marcos egyébként azzal vádolja Dutertét, hogy közpénzt sikkasztott, amit utóbbi tagad. A két fél egymást már drogfüggőséggel is meggyanúsította.

A Guardian arról ír, hogy Sara Duterte bizalmi indexe és népszerűsége csökkent az elmúlt hónapokban, de még mindig magasabb Marcosénál. De a Duterték még ezzel sem érezhetik magukat biztonságban, fellegvárukban, Davaóban például elindul ellenük a helyben ismert Nograles família több tagja is, komoly konkurenciát jelentve.

A szigetország alkotmánya alapján egy elnök csak egyetlen hatéves ciklust tölthet ki, nem újrázhat. Így nem meglepő, hogy a Reuters szerint az ifjabbik Duterte már saját imidzsét építi 2028-ra. A Marcosszal való vita részeként szeptember végén Martin Romualdez képviselőházi elnök bejelentette, hogy kétharmadával megnyesik az alelnöki hivatal 2025-re tervezett költségvetését. Duterte a tájékoztatón az ellene indított támadásokra azzal reagált, hogy a korábbi diktátor, a jelenlegi elnök apjának, idősebb Ferdinand Marcosnak a holttestét exhumáltatná a hősi temetőből (ahova Rodrigo Duterte helyeztette), majd a Dél-kínai-tengerbe vetné, ha nem hagyják békén.

Ha már a Dél-kínai-tengert említettük – amit Manila következetesen Nyugat-filippínó-tengernek nevez –, itt Kína és a Fülöp-szigetek területi vitában állnak néhány szirt és zátony miatt. Rodrigo Duterte idején ennek ellenére közeledett Hszi Csin-ping Kínájához és Vlagyimir Putyin Oroszországához. Ezzel ellentétben Ferdinand Marcos az utóbbi időszakban visszatalált az ország korábbi szövetségeséhez és egykori gyarmattartójához, az Egyesült Államokhoz, amivel Sara Duterte messze nem értett egyet. Ezután fel is éledtek a kínai őrhajókkal való tengeri csetepaték.