Kínai-orosz-észak-koreai atomcsapásokkal is számol Amerika új védelmi terve

Joe Biden elnök elfogadott egy olyan, szigorúan titkos tervet márciusban, ami teljesen újraorientálja az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját – írja a New York Times. Mindez amiatt történik, mert a Pentagon szerint Kínának már az amerikaiakéval és oroszokéval egyenrangú atomarzenálja van. A dokumentum azzal is számol, hogy Amerikának egyszerre kéne nukleáris kihívásokkal szembenéznie Oroszország, Kína és Észak-Korea felől.

A Fehér Ház nem közölte, elfogadott-e az új stratégia, amit egyébként négyévente szoktak felülvizsgálni. Jellemző rá, hogy nincs is digitális másolata, csak papíron létezik, abból is csak pár példányban. Két magasrangú amerikai tisztviselő mondatai azonban betekintést engednek a lap szerint a megváltozott doktrínába.

Vipin Narang, a korábban a Pentagonban dolgozó nukleáris szakértő azt közölte nemrég: „Az elnök a közelmúltban frissített nukleáris fegyverekkel kapcsolatos foglalkoztatási iránymutatást adott ki, hogy figyelembe vegye a több, nukleáris fegyverrel rendelkező ellenfelet.” Ez az iránymutatás kitért Kína atomfegyverei jelentős növekedésére, mind mennyiségben, mind diverzitásban.

Júniusban pedig Pranay Vaddi, a Nemzetbiztonsági Tanács fegyverzetellenőrzési igazgatója utalt a dokumentumra, miközben arról értekezett, hogy Amerika készen áll válaszolni egy olyan krízisre, amit nukleáris és hagyományos fegyverekkel is vívnak (vagy akár több krízisre egyszerre).

Vaddi szerint az új stratégiának egyszerre kell elrettentenie Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot.

A New York Times arról ír, Washington gondolkodását az orosz-kínai közeledés, valamint Irán és Észak-Korea oroszországi fegyverexportja változtatta meg. Az oroszok és kínaiak közösen gyakorlatoznak, és egyes hírszerzési források szerint az oroszok segítik az iráni és észak-koreai rakétaprogramokat.

Felidézi a cikk 2022 októberét, amikor az orosz-ukrán háborúban valószínűnek tűnt atomfegyver bevetése orosz részről, de végül a nagyhatalmak enyhítettek a krízisen (Kína és India is jelezte, hogy elfogadhatatlan lenne a bevetése). Eközben Kína a korábbi minimális elrettentő erő fenntartásáról átállt arra, hogy rivalizáljon az orosz és amerikai atomarzenál méretével. Kim Dzsongunt se sikerült rávenni, hogy visszavegyen, Észak-Koreának már 60-nál is több nukleáris fegyvere lehet.

Ez már elég nagy arzenál, eléri Pakisztánét vagy Izraelét, és koordinálva Kínával és Oroszországgal növeli a fenyegetettséget.

Mindez egy teljesen új nukleáris környezetet teremt az USA-nak. Joe Biden annyit már elhintett, hogy keresik a módját, hogy beavatkozzanak a bimbózó kínai-orosz kapcsolatokba. A cikk megemlíti, hogy Kínának 2030-ra 1000, 2035-re 1500 nukleáris robbanófeje lehet. Eközben Kína új atomsilókat is épített, ahova atomfegyvereket költöztet. Peking ráadásul leállított egy olyan együttműködést Washingtonnal, hogy tájékoztatják egymást a rakétakísérleteikről, illetve kommunikációs csatornákat tartanak fenn, nehogy egy véletlen incidens atomháborúvá fajuljon.

Tavaly ősszel ugyan találkozott Joe Biden és Hszi Csinping Kaliforniában, de ennek nem lett folytatása, részben az Egyesült Államok tajvani fegyvereladásai miatt befagytak a megbeszélések. Kína ezért már abban a kommunikációban sem vesz részt Amerikával, ami a fegyverzetkorlátozásról és a veszélyes félreértések elkerüléséről szól.