Láttuk a tüzet a hegy tetején. Aztán egy szempillantás alatt már ott volt előttünk

Nincs már Athén térségében aktív tűzeset – mondta a BBC-nek szerdán Vaszíliosz Vathrakojiánisz tűzoltószóvivő. Egy nő meghalt, legalább tizennyolcan megsérültek abban a tűzvészben, ami több mint 40 ezer hektáron pusztított a görög főváros, Athén körzetében az elmúlt napokban. A lángok miatt több ezer lakosnak kellett elhagynia otthonát.

A tűzoltók továbbra is jelen vannak a térségben, és a parázsló területeket locsolják-nedvesítik-hűtik. A kockázat még fennáll: a nappali csúcshőmérsékletek 30 fok felett alakulnak, és bármikor erőre kaphat az épp elcsitult szél. A hatóságok most felmérik a károkat, és előkészítik a kompenzációt. A belügyminisztérium 4,7 millió eurót (kb. 1,8 milliárd forintot) különített el erre a célra.

A tűz vasárnap kezdődött a Marathón-tónál, Athéntól 35 kilométerre északkeletre, majd a szikkadt fenyőerdőkben villámgyorsan terjedt a viharos északi szél miatt. A lángok beterítették a Pendéli-hegyet, majd elérték a főváros északi agglomerációját. Több üzletet és lakóházat is felperzseltek a 25 méter magasra is felcsapó lángok. „Egy ponton a tűz gyorsabban terjedt, mint ahogy az autók haladnak” – mondta a CNN-nek Vaszílisz Xipolitász, Kifisziá polgármestere.

A tűzoltók hétfőn arról beszéltek, hogy több kisebb-nagyobb tűzgóccal küzdöttek Marathón és Pendéli térségében (előbbi város egy híres görög–perzsa ütközet helyszíne volt i. e. 490-ben, a győzelem hírét Athénba vivő futár emlékére futnak a világ hosszútávfutói cirka 42 kilométereket). Végül alábbhagyott a szél, ami a tűzoltók munkája mellett kulcsfontosságú volt abban, hogy sikerült ellenőrzésük alá vonni a helyzetet. Az erdő- és bozóttüzek rendszeressé váltak Görögországban, de a CNN szerint a korábbiak értek el ilyen közel a hárommilliós fővároshoz.

A munkatársai kimenekültek, de egy nő bennégett

A görög Ekathimerini arról írt, hogy a tűzoltók a Vrilíszia nevű elővárosban, egy kiégett épületben találták meg a nő holttestét kedden. Az áldozatról úgy tudni, moldáv állampolgár volt, és 25 éve élt Athén környékén. A Keep Talking Greece híroldal idézte a műhely vezetőjét, akinek a 65 éves áldozat dolgozott, miszerint a tűz terjedése miatt mindenki elhagyta a munkahelyét, a nő viszont be akarta fejezni munkáját, mielőtt szabadságra ment volna. A főnöke szerint egy lángra kapó fenyőág szakadt az épületre, amitől az lángra kapott, és nagyon gyorsan leégett.

A Protothema című lapra hivatkozva arról írnak még, hogy munkatársai szerint a tűz keletkezésekor mind kimenekültek, a nő egy telefonhívásra hivatkozva azonban bennmaradt. A BBC pedig egy harmadik verziót is leírt: a lap tudomása szerint az épület tetejéről kellett volna leugrania a gyors menekülés reményében, de félt ezt megtenni, és ezért ragadt bent a lángoló épületben. A holttestét végül a műhely mosdójában találták meg, ahol menedéket keresett.

Vrilísziában egy kisebb vegyi üzem is kigyulladt, a tűz pedig méretes robbanásokat okozott a Greek Reporter szerint. A BBC pedig arról ír, egy iskola is leégett Néa Pendéliben. „Láttuk a tüzet a hegy tetején. Egy szempillantás alatt lényegében már ott volt előttünk” – mondta egy pendéli lakos a CNN-nek. Egy tűzgóc ráadásul egy nagy fatelepet is fenyegetett, ami mellett egy használaton kívüli benzinkút is van.

Segítség kell!

A helyzet az elmúlt napokban annyira rossz volt, hogy Görögország aktiválta a kölcsönös polgári védelmi mechanizmust, aminek keretében több ország tűzoltói igyekeztek délre (a magyar rendőrség is felhívta a figyelmet egy cseh tűzoltókonvoj áthaladására, Rajkától Nagylakig mentek 28 járművel kedden). Franciaország egy helikopterrel és kétszáz tűzoltóval segített, de a csehek, románok, szerbek, törökök, spanyolok, sőt a kanadaiak is felajánlottak eszközöket és embereket.

A görög tűzoltók közül 700-an vettek részt az oltásban, katonák is küzdöttek a lángokkal. Ehhez 190 járművet, 17 tűzoltórepülőt és 16 helikoptert vettek igénybe. A lakosok evakuációjába a veszélyeztetett területeken közel 400 rendőr is bekapcsolódott.

Níkosz Lavránosz szakszervezeti vezető szerint hónapok óta megfeszített munkával küzdenek a tűzoltók a tűzek ellen, emiatt borzasztóan ki vannak merülve. Vaszílisz Kikíliasz, a 2021-ben létrehozott klímaválság- és polgárivédelem-ügyi minisztérium vezetője azt mondta, „ez egy kivételesen veszélyes tűz” volt.

Fuldokló főváros

A főváros, Athén földöntúli, pokoli látvány nyújtott a közeli tűz miatt, a centrum felett már vasárnap sárgásbarna volt az ég, és füstfelhőket fújt a szél a híres Szintagma tér fölé. Athén életét többféleképp is befolyásolta a tűzvész. A központot is ellepte a tüzekből származó füst és hamu, miközben áramkimaradások voltak, emiatt több fontos csomópontban nem működtek a jelzőlámpák.

A térségben három kórházat – köztük egy gyermekkórházat –, két kolostort és egy gyermekotthont is kiürítettek hétfő délután. A környéken lakók legalább 30 pushüzenetet kaptak a telefonjaikra, hogy meneküljenek. Egy fontos, az Égei-tenger szigeteit kiszolgáló kompkikötő működését is felfüggesztették, a hajókat átirányították. Sportcsarnokokat és hoteleket alakítottak át evakuációs központokká, valamint a betegeket, időseket, gyerekeket, terhes nőket külön figyelmeztették a veszélyekre.

Többen a felszólítások ellenére sem hagyták el az otthonukat. Őket figyelmeztették, ha veszélybe kerülnek, a tűzoltók életét kockáztatják azzal, hogy utólag kell kimenteni őket.

Egy helybéli, Szpírosz Gorílasz a Dioni nevű elővárosból azt nyilatkozta, a szél összevissza fújt, a füst pedig fullasztó volt. „Nem láttunk. A szemünk könnyezett. Nem tudtunk lélegezni. Még a helikoptert, ami vizet dobott le, se láttuk, csak hallottuk” – magyarázta. Marina, Néa Pendéli egyik lakosa azt mondta, egy barátja elvesztette a házát, és minden értékét, ami benne volt. „És miközben mindez megtörtént, még az iskolánk is leégett. Minden emlékünk” – mondta szomorúan.

Athén tűz sújtotta elővárosaiban sűrűn lehetett hallani robbanásokat is, ahogy a lángok benzineskannákat vagy gázpalackokat értek el. Sztérjiosz Církasz marathóni polgármester „bibliai katasztrófát” emlegetett, majd azt mondta: „az egész városunkat elborítják a lángok, nehéz időket élünk meg”.

Az Ekathimerini arról is írt, hogy az európai meteorológiai műhold, a Meteosat–11 képei szerint 300 kilométerre elvitte a füstöt a szél. Természetesen a tűz miatt Athénban volt a legrosszabb a helyzet, a szálló por (PM2,5) értékei bőven meghaladták az egészségügyi határértéket. A domborzati viszonyok miatt pont a tűztől távolabbi, déli elővárosoknál érték el leghamarabb a kritikus, köbméterenkénti 200 mikrogramm/órás porkoncentrációt (miközben az egészségügyi határérték 20 mikrogramm/nap). A BBC szerint az athéniak maszkban jártak, hogy védjék magukat a fullasztó füsttől.

A tüzek miatt Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök kedd este 6-ra rendkívüli tanácskozást hívott össze – írja az Ekathimerini. Emiatt megszakította Krétán töltött szabadságát is.

Miért lángolt az erdő?

A tüzek okai közt szerepel a szokatlanul meleg télt követő rekordforró június és július, mindezek miatt idejekorán elkezdődött az erdőtűzszezon. A rekordmeleg nyár már júniusban megmutatta magát, a 40 fokot karcoló hőmérsékletek legalább tíz turista, többek közt az ismert brit tévés, Michael Mosley életét követelték.

Az éghajlatváltozással egyre forróbbak és szárazabbak a görög nyarak, egyre súlyosabbak a bozót- és erdőtüzek. 2018-ban már sújtotta durva tűz Athén peremét: Máti elővárosában akkor 104-en meghaltak, ahogy a tűz végigsöpört a településen. Sokan az autójukban fulladtak meg, miközben menekülni próbáltak, volt, aki a tengerbe vetette magát, és ott halt meg. 2023-ban húsz ember halt meg erdőtüzekben az országban. A tüzek egyébként a szomszédos Albániát és Észak-Macedóniát is sújtják, utóbbinak Magyarország is segített tűzoltókkal nemrég.

Hogy az éghajlatváltozás nem feltétlen csak forróságot, hanem inkább kiszámíthatatlanságot jelent, jól jelzi, hogy tavaly szeptemberben a Daniel névre keresztelt ciklon egyévnyi esőt zúdított le pár nap alatt Észak-Görögországra.

Az Euronews elemzésében kitér rá, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és ezen belül is különösen sebezhető pont a Kelet-Mediterráneum. Kósztasz Laguvárdosz, a tűz által szintén fenyegetett athéni Nemzeti Obszervatórium kutatója azt mondta, a felmelegedés rajtuk kívül különösen érinti Dél-Olaszországot, Ciprust, Törökországot és Észak-Afrikát. Csak Görögországban az elmúlt harminc-negyven évben 1,5 fokkal lett melegebb, ez az országon belül az északnyugati, belsőbb, nem tengerparti területeket különösen érinti.

Az obszervatórium a szélsőséges időjárási eseményeket is monitorozza: míg 2000 és 2009 között 60 ilyen, jelentős társadalmi és gazdasági hatással járó esemény történt, addig 2010-2019 között már 90.

A görög szigetvilág is egészen sérülékeny, már csak a szigetenként jellemző, nagyon egyedi élővilág miatt is. A rengeteg szigetnél ráadásul az elégtelen infrastruktúra miatt nehézségekbe ütközne az evakuálás egy katasztrófa esetén – mondta Hrísztosz Zerefósz, az Athéni Akadémia főtitkára.

A szelek se mindegy, merről fújnak. A nyár elején jellemző sirokkó Afrika felől hozza a forró, poros szaharai levegőt, ami kiszárítja a növényzetet. A nyár derekán már a meltemi szelek dominálnak észak felől, amik ugyan hűvösebb levegőt hoznak, de így is erősíthetik az erdőtüzeket.

Görögországban egy új törvény értelmében kötelezik az erdők esetén a biomassza eltakarítását (ilyenek például a tűlevelek, amik táptalajul szolgálhatnak tüzeknek). Emellett súlyos bűncselekménynek számít a tüzek akár gondatlan okozása is. A technikát, így drónokat is igénybe vesznek a lángok kialakulásának megelőzéséhez és a terjedésük lassításához. Tavaly már Micotákisz miniszterelnök is úgy fogalmazott: „Görögország háborúval néz szembe békeidőben. A klímaválság itt van, és arra kényszerít minket, hogy mindent másképp lássunk.”