Még ki se tört az igazi nyár, de már elevenen fő meg a Föld északi féltekéje
2024. június 21. – 09:08
Sorra halnak meg az emberek az irtózatos hőségben a világ több pontján, ahogy a nyár megkezdi első ostromát a bolygó északi féltekéje ellen. Egyre-másra érkeznek a hírek az 50 foknál is forróbb időt elviselni képtelen mekkai zarándokokról, a kánikulával küszködő indiai szubkontinensről, és persze saját szomszédságunkból, Délkelet-Európából.
Európa: tűzforró Mediterráneum
Kontinensünk mediterrán része szokás szerint nem ússza meg a pusztító hőséget: az Euronews cikke szerint Törökország, Görögország, Ciprus és Olaszország is megszenvedi a kutya meleget. A hőhullám miatt iskolákat zárnak be, az athéni Akropoliszt becsukták a turisták előtt, de az elmúlt hetekben így is öt turista vesztette életét az időjárás miatt, hárman pedig eltűntek. Egy hollandot egy Korfu melletti szigeten, egy amerikait Számoszon találtak holtan, de bejárta a híreket az ismert brit tévédoktor, a hőségben túrázni induló Michael Mosley halála is. Pedig ez a tevékenység az, amit a legmelegebb órákban abszolút nem ajánlanak se a szakemberek, se a józan ész. Ahogy egy számoszi hegyimentő fogalmazott az Independentnek:
„Tegnap láttunk egy párt, amint az ösvényen gyalogoltak 41 fokban, kalap nélkül. Ez szembemegy minden logikával.”
Athénban a múlt héten 42 fokot mértek, a Peloponnészosz-félszigeten 43,9, Krétán 44,5 fokot észleltek. Görögországban tavaly egyébként rekorddöntő hőhullám tombolt júliusban, akkor 16 napon át volt extrém magas a hőmérséklet. A görögök most sosem tapasztalt forró nyárra készülnek. A BBC arról írt, hogy egészen szokatlan volt június 19 előtt a hőhullám (amit most egy Észak-Afrikából érkező forró légtömeg okozott). A hőség végre enyhült ezen a héten, most az ilyenkor szokásos 31-33 fok körüli hőmérsékletet mérnek az országban.
Mindenesetre Athén és a város ötmilliós agglomerációja arra készülhet, hogy a jelenlegi trendek alapján két fokot fog emelkedni az átlaghőmérséklet 2050-re. Emellé egyre durvább erdőtüzek is várhatók – tavaly 20 ezer turistát kellett a szigetekről kimenekíteni a nyári szezonban tüzek miatt, és 1,8 milliárd euró kár keletkezett. Mivel idén hamarabb kiszáradt a táj, és várhatóan tovább tart majd a hőség, több és nagyobb tűzvészre van esély.
Ciprus is alaposan megszenvedi a hőséget. A szigetországban nemrég még 45 fokot is mértek, két idős ember szervezete fel is adta a küzdelmet, többek életéért kórházban küzdenek még. Ahogy Görögországban, úgy Cipruson is szokatlanul korán jött az első idei nagy meleg. Itt szárazsággal is társul mindez, az utóbbi 123 év tizedik legaszályosabbika eddig az idei, ami erdőtüzeket is okoz.
Törökországban 8-12 fokkal az ilyenkor megszokott felett alakult az utóbbi napokban a hőmérséklet, ami erdőtüzeket okozott hét tartományban. A törökök most éppen fellélegezhetnek kicsit, 30 fok körül alakul a napokban a hőmérséklet.
Olaszországban viszont még csak most jön a neheze, a hét második felére 39-40 fokot jósolnak a szárazföldre, 42-44 fokot a két nagy szigetre, Szicíliára és Szardíniára. Ahogy a Meteoalarm riasztási előrejelzésén látható, a Balkánon és Dél-Európában sok helyen sokféle riasztás és figyelmeztetés van érvényben az extrém meleg miatt (az Ibériai-félszigeten pedig ezzel párhuzamosan a sok eső okoz gondot):
Amerika: hőkupola és tűzvész
A BBC videója is jól mutatja, hogy az amerikai Nagy-tavak környékén ritkán látott hőség tombol, amit a lakosság egy része még élvez, de akiknek nincs otthon légkondijuk, azok megszenvedik a kánikulát. Észak-Amerika keleti részén több mint 70 millió ember van jelenleg valamilyen fokozatú hőségriasztás alatt, ez az északkeleti Egyesült Államokat és a vele szomszédos kanadai tartományokat is érinti.
Kathy Hochul, New York állam kormányzója még a Nemzeti Gárdát is készenlétbe helyezte, hogy segítsen a lakosságnak a hőséggel kapcsolatos helyzeteken. Szerte az országban hűsölőközpontokat nyitottak, és persze mindenkit arra kérnek, ha csak teheti, tartózkodjon hűvösebb helyen és igyon sok vizet.
Az amerikai Nemzeti Időjárási Szolgálat (NWS) szerint sok helyen évtizedek óta nem volt ilyen hosszan, kitartóan tomboló hőség. Ennek oka a hőkupola nevű jelenség kialakulása. Ilyenkor erőteljes, magas légnyomás uralkodik egy térségben, ami gyakorlatilag csapdába ejti a meleg levegőt. A hőkupolába nem tud behatolni hűvösebb levegő, így a hőmérséklet tartósan magas marad.
Nemcsak keleten okoz bajt a dög meleg, hanem a nyugatabbi USA-ban is: Új-Mexikóban tűzvész pusztít, Ruidoso városának 7000 lakosát evakuációra szólították fel a hatóságok. Dél-Kaliforniában Gorman városka 1200 lakosát kellett kimenekíteni egy másik tűz elől. A tüzek és a hőség együtt Amerika-szerte rossz levegőminőséget is okoznak.
India: Delhi megfő
Nehéz a hőhelyzet Indiában is, főleg az ország központi és északnyugati részén. Annyira megnőtt a kereslet az áram iránt – nyilván a légkondicionálók miatt –, hogy a kormányzat már bejelentette, a csúcsra járatott energiatermelés miatt intézkedéseket fog bevezetni. A Reuters kormányzati adatokat idézve arról ír, az eddigi hőhullám alatt mintegy 25 ezer hőgutagyanús esetet jegyeztek fel, és 56 halálesetet kötöttek össze a kibírhatatlan meleggel.
Delhiben, a fővárosi régióban vasárnap 44,9, hétfőn 44 Celsius-fokot mértek, de a valós hőérzet 49,2 fok lehetett.
A városban május 12 óta mindennap 40 fok fölé ment a hőmérséklet, és előreláthatólag június 26-ig így marad, csütörtökön jöhet minimális enyhülés pár zivatarral. Az Independent szerint vörös riasztás van érvényben a városban, ahol olykor éjjel se hűl a levegő 33 fok alá. Mindez hat fokkal van az ilyenkor szokásos, átlagos hőmérséklet felett.
Delhi mellett Uttar Pradesh állam is megszenvedi a kánikulát, itt több városban 46 fok fölötti értéket mutattak a hőmérők. Prayagraj (Prájágrádzs) városában 47,2 fokot mértek, ami az aznapi legmagasabb hőmérséklet lett egész Indiában. Az ország történetének egyik legkíméletlenebb hőhullámába már százak haltak bele. Azonban a hivatalos adatoknál is durvább lehet a helyzet, Sunil Kumar Aledia aktivista szerint csak Delhi utcáin négyszázan haltak meg a hőség miatt március óta.
A tragédia mellett a humort is megtalálta sok indiai, miután észlelték, hogy a britek a náluk várható 26 fokos meleg miatt szintén hőségfigyelmeztetést adtak ki. Az X-en mémek kezdtek terjedni, Parveen Kaswan indiai külügyi tisztviselő pedig közölte: a 26 fok csak két fokkal több, mint amennyire az indiaiak a légkondijukat szokták állítani. Az Indian Express egy olyan posztot is megosztott, amiben egy indiai azt kérdezi, ha a briteknek már a 26 fok is meleg, „hogy sikerült ezeknek az embereknek Indiába jönni és uralni minket ebben az időjárásban?”
Szaúd-Arábia: izzó zarándoklat
Több száz halottja lehet már a mekkai zarándoklatnak, mivel Szaúd-Arábia nyugati részét a fent felsoroltaknál is durvább hőség sújtja. A Guardian arról ír, hogy az egyiptomi kormány legalább 323 polgára haláláról tud, és mivel most szerte a világból érkeznek muzulmán hívők Mekkába, a hőgutában életüket vesztettek száma ennél sokkal magasabb lehet. A jordán diplomaták 60 jordán halottról tudnak, Tunézia 35, Indonézia 144 meghalt állampolgáráról, de Irán és Szenegál is jelentett Mekkában elhunytakat. Ez nem csoda, hétfőn a mekkai Nagymecsetnél árnyékban 51,8 fokot mértek.
Az AFP összesítése szerint már 577-en halhattak meg Mekkában a kánikulában. A szaúdi hatóságok vasárnap azt közölték, hogy kétezer embert láttak el hőguta gyanújával, és árulkodó, hogy azóta nem hoztak nyilvánosságra friss számokat. Tavaly egyébként 240 zarándok halt meg Mekkában hivatalosan, többségük indonéz volt.
Az iszlám tanok szerint minden muszlimnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. Emiatt minden évben zarándokok százezrei érkeznek Mekkába, sokan a hivatalos háddzs-vízum nélkül. Akinek nincs ilyenje, az nem veheti igénybe a légkondicionált létesítményeket a zarándoklat városi útvonalán (a háddzs előtti hónapban százezres számban kergettek el a városból vízum nélküli zarándokokat a hatóságok). Gyaníthatóan a sok egyiptomi halott is vízum nélkül érkezett.
A kb. 1,8 millió zarándoknak hideg vizet és jégkrémet osztanak önkéntesek és a hatóságok, és azt ajánlják nekik, hogy a legforróbb órákban ne tegyék ki magukat közvetlen napsütésnek. A Reuters arról ír, hogy egy kutatás szerint Szaúd-Arábiában annyira nő a hőmérséklet az általános felmelegedés miatt, hogy extrém veszélynek lesznek kitéve a jövőben a zarándokok.
Globális felmelegedés, turbó fokozat
A Climate Central klímakutató intézet által kifejlesztett mutató, a Klímaváltozási Index (CSI) kiválóan megmutatja a helyzet fonákságát. Az index gyakorlatilag annak különbségét jelzi, hány fok van most, és hány fok lenne az emberi tevékenység klímabefolyásoló hatása nélkül. Szaúd-Arábiánál és Görögországnál például 5-ös CSI-t mértek, ami azt jelenti, hogy az adott napi átlaghőmérséklet ötször valószínűbben alakulhatott ki, mintha nem lenne ember okozta klímaváltozás.
Európa eleve rosszul jön ki a klímaváltozásból, a mérések szerint ez a leggyorsabban melegedő földrész a bolygón (Magyarországon nem is kell ezt különösebben bizonygatni, a rendre elmaradó telek vagy a 2022-es nagy nyári aszály után). Az ENSZ és az EU közös áprilisi jelentése rámutatott, hogy Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. A Meteorológiai Világszervezet mérései szerint az 1950 óta eltelt időben a 30 legdurvább európai hőhullámból 23 esett 2000 utánra, sőt az öt legkomolyabb az utóbbi három évben történt – írja a Skift.
Az európai városok nincsenek felkészülve a súlyos hőhullámokra, jellemzően akkor cselekszenek csak, amikor már vészhelyzet van. Jó ellenpélda Barcelona, ami a városban 350 klimatizált helyiséget akar létrehozni, ami menedék lehet a forró napokon.
A környéken se rózsás a helyzet, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a vízstressz egyre rosszabb, sűrűbbek a szárazságok, fogynak a vízkészletek, ami miatt előbb-utóbb milliók kelhetnek útra, elhagyva otthonukat.
Mindez egy nagyobb jelenség része: az északi Atlanti-óceán felszíni hőmérséklete magasabb, mint az elmúlt 40 évben bármikor, ráadásul a világ túl van 11 rekorddöntő hónapon hőmérsékleti szempontból. Fontos megemlíteni, hogy a világ épp az El Niño és a La Niña időjárási jelenségek váltásánál tart, valahol kettő közti semleges átmenetben (az előbbi melegebb, az utóbbi hidegebb tengerfelszín-hőmérsékleteket jelent a Csendes-óceánon, ezek a jelenségek az egész bolygó éghajlatát befolyásolják) – írja az Euronews.