Sosem gyógyuló sebek, utcai harcok és üzengetések: a Balkán miatt fortyogott a foci-Eb
2024. június 26. – 14:34
A futball Európa-bajnokságok sajnálatos velejárói szoktak lenni a szurkolói balhék, incidensek, összecsapások a stadionokban vagy a vendéglátó városok utcáin, és bizonyos csapatok táborai kifejezetten hírhedtek e téren. Európa egyik legkeményebb szurkolói „kultúrájával” rendelkező régiója a Balkán, ahol látszólag sosem gyógyuló történelmi sebek súlyosbítják a drukkerhelyzetet. A mostani Eb-re ráadásul az egymást kifejezetten rühellő szerb, albán és horvát csapatok is kijutottak, így borítékolható volt, hogy ezt megsínyli a torna nyugalma és közbiztonsága.
Már előre féltek a szervezők a szerb–angol Eb-csoportmeccstől, ami igazán nagy durvulások nélkül lement, és a gelsenkircheni rendőrségnek sem kellett méretes utcai csatározásokba belemennie. Azért a vesztfáliai város rendőrségének akadt dolga június 16-án: az angolok mellett albán drukkerekkel is kisebb összetűzésbe keveredtek a szerbek, egy steakhouse teraszán dobálták egymást székekkel, poharakkal, meg ami a kezükbe akadt. A Sky News riportere szerint ennek egyik oka az volt, hogy a közeli Dortmundban vívott előtte meccset Albánia Olaszországgal (bár itt békés volt a hangulat, csak egy marék spagetti sérült meg), ha már ott voltak az albán drukkerek, átjöttek szerbeket idegesíteni.
A szerbek első meccsére koszovói stábok, újságírók is kimentek, egyikük, Arlind Sadikut a szerb tábor elől jelentkezett be, majd miután percekig ordítoztak felé a szerbek, egy albán sast mintázott a kezével. Ezt a kontinens fociszövetsége, az UEFA szándékos provokációnak vette, Sadikut kitiltotta az Eb-ről. Ő egyébként háborús traumáira hivatkozott, amikor magyarázta tettét. Az első meccsek után az UEFA mind a szerb, mind az albán futballszövetséget pénzbírsággal sújtotta, mert drukkereik „sporteseményhez nem illő, provokatív üzenetet közvetítő” transzparenst helyeztek ki, vagy épp skandáltak.
Abból is botrány lett, hogy az albánok a szerbekkel szintén hagyományosan rossz viszonyban lévő horvát szurkolókkal együtt kiáltozták: „Ubi, ubi, ubi Srbina!” (Öljétek meg a szerbeket!) A szerb szövetség ezért az albán és a horvát megbüntetését kérte június 20-án az UEFA-tól, különben otthagyja a tornát (ez így is lett, bár azért, mert kiestek).
Az albán szövetséget meg is büntették pár nappal később, mert az albán–horvát meccs után a csatáruk, Mirlind Daku szerb- és macedónellenes szlogeneket kántált egy megafonba a szurkolókkal együtt (az Eb-n nem részt vevő Észak-Macedóniában jelentős albán kisebbség él, a macedón futballszövetség tiltakozott is Daku akciója miatt). Az azóta elnézést kért, koszovói származású Dakut el is tiltotta az UEFA két meccsre, így nem játszhatott az albánok utolsó csoportmeccsén sem, amivel ki is estek az Eb-ről. Az Euronews szerint a horvátok tetteit is vizsgálja a sportszövetség.
Szerb–albán hadakozás a pályán is
Koszovó függetlenedése óta szinte nem telt el úgy év, hogy ne tört volna ki valami botrány, összecsapás, ribillió, tüntetés, ami összefüggésben állt a szerbekkel való viszonnyal. A zömmel ortodox szerbek és többségben muzulmán albánok történelmileg gyűlölik egymást, amit az 1998-99-es koszovói háború, majd a már említett függetlenség emelt tizedik hatványra.
A sporteseményekre is kihat a szerb–albán (–koszovói) ellentét. Érdemes felidézni, hogy hosszú évek óta az a protokoll, hogy a szemtől szemben, két sportoló vagy két csapat között zajló versenyeken, ahol lehetséges, nem sorsolják össze a szerbeket az albánokkal.
A mostani futball Európa-bajnokság előtti selejtezőkre 2022. október 9-én sorsolt az UEFA, aminek eleve voltak politikai vonzatai. Ilyen volt, hogy az akkor még csak pár hónapja tartó ukrajnai agresszió miatt Oroszország nem vehetett részt már a selejtezőkön sem. A másik politikai jellegű megkötés, hogy bizonyos országok nem kerülhettek egy selejtezőcsoportba.
A következő tiltott párosítások voltak:
- Örményország vs. Azerbajdzsán,
- Belarusz vs. Ukrajna,
- Gibraltár vs. Spanyolország,
- Koszovó vs. Szerbia,
- Koszovó vs. Bosznia-Hercegovina.
Az első két párosítás háborúk miatt volt lehetetlen, a harmadik azért, mert a spanyol kormány régóta követeli magának vissza a brit korona alá tartozó Gibraltárt (vagyis annak jelentős részét, itt elolvasható a spanyol álláspont angolul). A spanyolhoz hasonló helyzet a szerbeké is, akik szakadár régiójuknak tartják Koszovót – az alkotmányuk szerint Koszovó és Metohija Autonóm Tartományt. Érdekesség, hogy Spanyolország is azon öt EU-tagállam közé tartozik, ami nem fogadja el Koszovó szuverenitását. Visszatérve a párosításokra, fontos megemlíteni, hogy Bosznia-Hercegovina sem ismeri el Koszovót, és mivel az egyik államalkotó entitása a Banja Luka központú boszniai Szerb Köztársaság, az UEFA inkább az ő válogatottjukat sem sorsolja össze Koszovóval.
Albánia viszont nem tartozik az UEFA-kivételek közé. Emlékezetes is volt, amikor a 2016-os Eb selejtezőin egy csoportba került a két ország, ami eleve feszült meccseket vetített előre mind Tiranában, mint Belgrádban. Az utóbbi vált végül igazán felejthetetlenné 2014 októberében. A két ország futballszövetségei azt a megállapodást kötötték, hogy egyik fővárosba sem érkeznek vendégszurkolók, a belgrádi összecsapáson az albánok ezt egy drónnal játszották ki. A mérkőzés egy pontján egy Nagy-Albániát (Albánia+Koszovó+a környező országok albán lakta területei) ábrázoló molinóval szállt le egy drón a pályára, amit a szerb játékos Stefan Mitrović elkapott. Addigra a düh elszabadult a stadionban, az albán játékosokat atrocitások érték, a meccs félbeszakadt 0-0-s állásnál, a két csapat levonult a pályáról, a bíró lefújta a mérkőzést.
Az UEFA mindkét csapatot pénzbírsággal sújtotta, a meccset a szerbeknek adta 3-0-val, egyúttal a győzelemért járó három pontot le is vonta tőlük. A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) végül szerb fellebbezés után mégis Albániának ítélte a győzelmet, az ilyenkor szokásos 3-0-s hivatalos eredménnyel, bár a 100 ezer eurós pénzbírságot így is be kellett fizetniük. Végül egyébként az albánok – történetük során először – kijutottak a 2016-os Eb-re, a szerbek viszont nem, hiába győztek 2-0-ra a tiranai visszavágón.
A Guardian nagyobb elmélkedő cikket szentelt a kérdésnek, és végső soron arra jutott, semmilyen nemzetközi sportszövetség nem fogja feloldani ezeket a történelmi ellentéteket. Ugyan azok zöme, akik a nacionalista szólamokat gajdolják a lelátókon, még nem éltek vagy kisgyerekek voltak a koszovói háború idején, megörökölték annak (kollektív) emlékezetét, a rossz gazdasági helyzetet és a vacak kormányzatokat. Nehéz emiatt bármilyen sportági szakszövetség dolga, hogy mely ponton húzza meg a határt, mit engedhetnek meg maguknak az érintett államok sportolói, drukkerei, újságírói.
Az Eb-szervezők mindenesetre megúszták a nagyobb balhét, ráadásul az érintett balkáni országok közül Bosznia-Hercegovina ki se jutott az Eb-re, Horvátország, Albánia és Szerbia pedig kiestek. És a remény Csokonai óta ismert tulajdonsága, hogy borzasztóan makacs: Szerbia és Albánia közösen megpályázta a 2027-es U21-es Eb rendezését.
