Az ukránok 60 százaléka szerint Putyin nem állna meg, célja az ukrán nemzet elpusztítása
2024. június 13. – 19:59
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök köszönti a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján a díszvendég Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt 2024. június 13-án Fotó: Ludovic Marin / AFP
Hiába született vasárnap nagyarányú „békepárti” győzelem, hiába erősödtek meg Európa-szerte a „békepárti” erők, az örömhír valahogy nem jutott el az ukrán frontra, ahol a harcok a vasárnapi választás után sem álltak meg. Katonai-diplomáciai hírösszefoglalónk az orosz–ukrán háború pénteki napjáról.
- Joe Biden és Volodimir Zelenszkij a G7-ek olaszországi találkozóján aláírta az Egyesült Államok és Ukrajna közti biztonsági megállapodást, ami tíz évre szól. A jól hangzó egyezmény azonban az Egyesült Államokat nem kötelezi partnere megvédésére, ráadásul egy esetleg jövőre hivatalba lépő második Trump-kabinet minden további nélkül fel is mondhatja. Ukrajna egyébként Japánnal is aláírt egy hasonló biztonsági megállapodást.
- G7 csoport tagjai csütörtökön megállapodtak abban, hogy az év végéig hitelt nyújtanak Ukrajnának körülbelül 50 milliárd dollár értékben, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedeznek.
- A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május végén készített, de pénteken publikált felmérése szerint az ukránok alig 7 százaléka hiszi el Oroszországnak, hogy beéri az eddig elfoglalt ukrán területekkel, és nem tart igényt Ukrajna egészére vagy nagy részére; a megkérdezettek 60 százaléka viszont egyenesen úgy gondolja, hogy Oroszország az ukrán nemzet elpusztítására törekszik, illetve népirtást hajt végre az országban. A KMISZ szerint az ukránok 6 százaléka véli úgy, hogy Moszkva Ukrajna teljes leigázására törekszik, de valamennyi kulturális autonómiát hajlandó lenne meghagyni, 12 százaléka szerint a Kreml az ukrajnai politikai vezetés megváltoztatására és egy olyan bábállam létrehozására törekszik, amely mindenben engedelmeskedik neki. Érdekes, hogy a lakosság 5 százaléka csaknem 30 hónappal az invázió után is elhiszi, hogy Oroszországnak a háborúval kizárólag a „nácítlanítás és a demilitarizálás” a célja, és nem akarja megsérteni Ukrajna függetlenségét (melyből jókora területet már annektált).
- Miután az Egyesült Államok feloldotta az amerikai csapásmérő fegyverek ukrán határon túli bevetésének tilalmát, folytatódtak a front mögötti orosz légvédelmi rendszerek elleni ukrán rakétacsapások, melyek több SZ–300-as és SZ–400-as eszközt is megsemmisítettek; az ukrán különleges erők egy igen korszerű és ritkán bevetett, R-416GM típusú orosz digitális rádióközvetítő állomást is elpusztítottak.
- Az orosz előrenyomulás azonban a sikeres csapások ellenére is folytatódott Vovcsanszk, Sziverszk, Avgyijivka térségében és Zaporizzsja kormányzóság nyugati részén.
- Az orosz Északi Flotta megérkezett Havannába, a tervek szerint öt napon keresztül fog horgonyozni Kubában.
- Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Kanada azzal vádolja Oroszországot, hogy be akar avatkozni az október 20-án esedékes moldovai uniós népszavazásba, illetve az ezzel egy időben tartott elnökválasztásba, melyen Maia Sandu Nyugat-barát elnök újraválasztását akarja megakadályozni.
(MTI, Guardian, Institute for the Study of War)