„Manapság csak temetéseken gyűlünk össze, ritka a keresztelő” – végérvényes elnéptelenedéshez közelítenek a görög falvak
2024. május 5. – 15:35
Minden európai ország a születési ráta romlásával küzd, ezen belül pedig Görögországban az egyik legalacsonyabb az éves születésszám. A probléma gyökerei még a kétezres évek gazdasági válságáig nyúlnak vissza.
De hiába vészelték át a krízist, és telt el több mint tizenöt év, a görögök körében még mindig nagyon alacsony a gyerekvállalási kedv, noha a kormány is igyekszik ösztönözni a párokat. Közben a falvak egyre inkább elnéptelenednek, bizonyos helyeken már egy gyereket se látni az utcán – ezt az állapotot mutatja be a Reuters fotósorozata.
Hrísztosz Janakídisz, a görög hadsereg őrmestere és felesége épp gyermektervezésben voltak, amikor igazán begyűrűzött a görögök életébe az adósságválság. Janakídisznek már volt egy kisfia, és szerettek volna neki testvért, de a válság miatt olyan anyagi helyzetbe kerültek, hogy hamar elszállt a család bővítésének reménye.
Végül nem vállaltak több gyereket, de Janakídisznek még az egyetlen fia felnevelése is komoly költség. Különösen Északkelet-Görögország távoli sarkában, ahol a gyermekek száma az elmúlt években jelentősen csökkent. A férfi naponta 50 kilométert fuvarozza a 13 éves Nikólaoszt, hogy az focizhasson. A régióban ugyanis olyan kevés a gyerek, hogy csak nagy területről lehet összehozni egy focicsapatot. Ha pedig gyerekorvosra van szükség, még messzebbre kell utazni Nikólaosszal.
„Manapság ahhoz, hogy családot tarts fenn, hősnek kell lenned. Ahhoz pedig, hogy második gyereket vállalhass, több pénzre van szükség a háztartásban” – mondta Janakídisz a futballedzésen a pálya szélén.
Görögország termékenységi rátája az egyik legalacsonyabb Európában. Egyes falvakban évek óta nem született egyetlen gyermek sem. Ahogy Janakídisz példájából is látszik, az adósságválság miatt évekig tartó megszorítások, kivándorláshoz és a fiatalok megváltozott hozzáálláshoz vezettek. Közel félmillió ember hagyta el Görögországot 2010 és 2015 között, amikor a munkanélküliségi ráta rekordokat döntött. Sokan közülük fiatal szakemberek voltak, akik Európa virágzóbb részein, az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában telepedtek le.
De a gyerekvállalási kedv valójában már a gazdasági válság előtt is alacsony volt. A születendő gyerekek száma alacsonyabb volt, mint az elhalálozóké, vagyis az ország népessége már ekkor csökkenőben volt. A válság miatti megszorítások aztán a nagyvárosoktól távolabb eső területeken okozták a legnagyobb kárt. Vidéken a nők egy része elbizonytalanodott, mivel az egészségügyi ellátás nagyon alacsony színvonalú volt. Egy, a Guardiannek nyilatkozó nőgyógyász szerint ekkoriban megnőtt a halvaszületések száma, mert sok nő kimaradt a létfontosságú terhesgondozási vizsgálatokból.
A kihívás része az adósságválság okozta trauma leküzdése. De ez igen nehéz feladat, amikor a fiatalok munkanélkülisége 25 százalék körül van. Ráadásul azok, akik maradtak, az infláció és az emelkedő bérleti díjak miatt gyakran kiszorulnak az ingatlanpiacról. Sokan még a 30-as éveikben is a szüleikkel élnek.
Az előrejelzések szerint Görögország 10,7 milliós lakossága a következő három évtizedben harmadával csökkenhet, ha nem fordul meg a születésszám. Az Eurostat szerint a jelenlegi ütem mellett 2050-re a lakosság 36 százaléka 65 év feletti lesz. Összehasonlításképpen: 1970-ben a görög lakosságnak mindössze 7 százaléka tartozott ebbe a korosztályba. A társadalom rohamos elöregedése súlyos következményekkel járhat a munkaerőpiacra és a már most is problémákkal küzdő társadalombiztosítási rendszerre.
Görögország gazdasága az elmúlt években fellendült, de a csökkenő születési arányszámok Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint „nemzeti fenyegetést” és a nyugdíjak szempontjából „ketyegő időzített bombát” jelentenek.
„Ez az egyik legsúlyosabb probléma, amellyel nemcsak Görögországban, hanem az egész EU-ban szembe kell néznünk. Ez az első feladatunk... bármi áron” – mondta Kosztísz Hadzidákisz pénzügyminiszter a Reutersnek.
Jellemzően az egész kontinensen alacsony a gyermekvállalási kedv. Franciaország, Olaszország, Norvégia és Spanyolország több milliárd eurót költött gyermekbarát intézkedésekre, kevés eredménnyel. Az elmúlt években a görög kormányok a magyar kormányhoz hasonlóan próbálták pénzzel ösztönözni a gyermekvállalást.
2020-ban például kétezer eurós egyszeri támogatást járt minden születendő gyermek után. Emellett adókedvezményt vezettek be a babaholmikra, és kiterjesztették a magánszektorban nyújtott anyasági támogatást. Ám a jelek szerint a rendszer nem vált be, a legfrissebb adatok szerint 92 éve nem született olyan kevés gyerek Görögországban, mint 2022-ben. Az előzetes, nem hivatalos adatok szerint 2023-ban tovább csökken a születésszám.
A jelenlegi kormány ezért májusban új intézkedéseket tervez a születésszám növelésére – mondták el tisztviselők a Reutersnek. A kezdeményezés kidolgozói – köztük a családügyi miniszter – szerint a tervben szerepelnek a családoknak nyújtott pénzbeli juttatások, megfizethető lakhatás a fiatalok számára, pénzügyi ösztönzők a támogatott megtermékenyítésre, valamint a bevándorlók bevonása a munkaerőpiacra. Hogy ezen belül milyen széles körű lesz a terv, és hogy pontosan mennyibe is fog kerülni, azt a kormány egyelőre nem közölte.
Az elmúlt évtizedekben azonban más uniós országokban is kudarcot vallottak a hasonló intézkedések, és a demográfusok Görögország esetében sem számítanak másra. Még azok is kétségesnek tartják a sikert, akik a terveket kidolgozták.
„Ha azt mondanám, hogy bármelyik miniszter bármelyik minisztériumban meg tudja fordítani a tendenciát, az hazugság lenne” – mondta a Reutersnek Szofía Zaharáki, Görögország társadalmi kohézióért és családügyekért felelős minisztere. Zaharáki szerint azonban akkor is tovább kell próbálkozni, ha az első tervezet kudarcot vallana.
A falu, ahol a Janakídisz család él, jól mutatja a gyermektelenségi problémát. Orménio közigazgatásilag Oresztiáda településhez tartozik, és az ország egyik legszegényebb helyisége. A 300 fős falucska Törökországgal és Bulgáriával határos, a lakói pedig főként növénytermesztéssel foglalkoznak. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a népesség itt 2011 és 2021 között 16 százalékkal csökkent.
Bár a falu korábban tele volt gyerekekkel, most már a 300 lakó kétharmada 70 év feletti
– mondta Sztrátosz Vasziliádisz, a falu vezetője.
Az Orméniót beborító csendet időnként a templom harangjai törik meg. A vasárnapi misén a templom padjainak többsége üres. Körülötte csak bezárt üzletek és egy üres játszótér van. A kávézó körül idős férfiak mozgássérült robogói állnak. Ők ostáblajátékkal ütik el az idejüket. Az Orménión áthaladó vonatok régen látogatókat hoztak, ma azonban Ukrajnába tartó tankokat szállítanak.
Nikólaosz Janakídisz az egyetlen 13 éves a faluban. Mivel nincs kivel játszania, szabadidejének nagy részét videójátékozással tölti el. Az a terve, hogy ha betölti a 18. életévét, lelép a faluból. „Lehet, hogy elküldöm a nővéremhez Németországba tanulni” – mondta az apja a Reutersnek.
A faluban – bár közel fekszik a török és bolgár határhoz is – még csak migráns gyerekeket se látni. A konzervatív kormány szigorodó bevándorlási politikája miatt ugyanis nemrég meghosszabbították a határkerítést, hogy távol tartsák az illegális határátlépőket. Pedig egyes szakértők szerint Görögország kihasználhatná, hogy milyen népszerű célpont a bevándorlók számára, és az érkezőkkel felpumpálhatná a népességet.
„Esküvőkön, keresztelőkön szoktunk összegyűlni. Most temetéseken találkozunk” – mondta a 61 éves Hriszúla Joanídu. Születést nagyon ritkán ünnepelhet a közösség.
A falu vezetőjének, Vasziliádisznak a testvére, Thodorísz művészeti foglalkozásokat szervez a környező falvakból származó mintegy 20 gyereknek. A logopédus végzettségű nő szerint az elszigeteltség miatt a gyerekek szociális készségei elmaradnak a normálistól. Az egyik fiú dadogása rosszabbodott, mert nem voltak barátai, akikkel beszélgethetett volna, mondta. Egy másik gyerek egyedül biciklizget a falu üres utcáin.
Az Orménióhoz közel fekvő Oresztiáda szintén megsínylette a gazdasági válságot. A helyi cukorgyár, amely egykor több száz embernek adott munkát. bezárt. A gyár területét benőtte a gaz. A helyi üzlethelyiségek jó részében bezártak a boltok, az épületrészek bedeszkázva állnak.
Az Ormenióhoz legközelebbi általános iskola Díkaiában 17 falu gyerekeit fogadja, de még így is jól látszik, hogy egyre kevesebb a kisdiák. Az első osztály 2023-ban összesen négy gyerekkel indult el, jövőre azonban egyetlen elsős sem lesz.
„A jövő nem néz ki túl fényesen” – mondta Dimítrisz Roszídisz igazgató.
A 34 éves Nektaría Mouropoulu, az elsősök osztályfőnöke szeretne családot, de havi 1000 eurót – kb. 380 ezer forintot – keres, aminek egyharmada az aprócska lakása bérlésére megy el. Muropulu Törökországba jár át olcsóbb benzint tankolni, a számláit pedig csak az édesanyja segítségével tudja kifizetni.
„Amikor az ember 30 évesen 1000 eurót keres, természetesen elgondolkodik azon, hogy akar-e családot alapítani” – mondta. A fiatal nő szerint a politikusok nem értik a lényeget, amikor aprópénzzel próbálják serkenteni a gyermekvállalási kedvet.
„Az, hogy az első gyermek után 20 eurót adnak, vagy 50-et, netán 100-at, nem oldja meg a problémát.”
