A Fico mögül előbújt Insta-politikus legyűrheti a nyugatos karrierdiplomatát Szlovákiában

Az alig fél éve tartott parlamenti választáshoz képest kevésbé kiélezett hangulatban választanak köztársasági elnököt Szlovákiában, de a tét most is nagy, mivel két, számos kérdésről, például az orosz–ukrán háborúról is gyökeresen mást gondoló politikus áll szemben egymással. A Robert Fico volt és jelenlegi miniszterelnök köpönyegéből előbújt, majd saját pártot alapító Peter Pellegrini egykori kormányfő és a nyugatos volt külügyminiszter Ivan Korčok az esélyes arra, hogy az élen végezzen a szombati első fordulóban.

Az Új Szó szerdán idézte az AKO közvélemény-kutató JOJ TV megbízásából készített felmérését: ez alapján Pellegrini az első fordulóban 40,4 százalékot szerezne, Korčokra a választók 38,6 százaléka szavazna. A harmadik helyre a nacionalista Štefan Harabin férne be 10,3 százalékkal, valamint van még a 0-3 százalékos tartományban további féltucat jelölt, köztük a magyar Forró Krisztián. Ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot, akkor az első kettő jut tovább az április 6-i második fordulóba. A felmérés szerint a második körben 52,9 százalékkal nyerne Pellegrini, míg Korčok 47,1 százalékot szerezhet.

Ugyan az elmúlt hetekben akadtak felmérések, amik Korčokot hozták ki győztesnek, de összességében a Fico mellett a magyar kormány által is pártolt Pellegrini számít az esélyesnek arra, hogy az újabb ciklusra nem pályázó Zuzana Čaputová leköszönő államfő utódja legyen.

Pellegrini, az államtitkárból lett miniszterből lett házelnökből lett elnökjelölt

A szlovákiai magyar lap, a Bumm még 2018-ban írt portrét a most 48 éves Pellegriniről, miután a Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása utáni botrányba belebukott Robert Fico. Az új miniszterelnök Pellegrini lett, akinek a neve nem véletlenül olaszos hangzású, egyik őse, Leopold Pellegrini a Monarchia idején Garamszentkereszten telepedett le.

Peter Pellegrini a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen és a kassai Műszaki Egyetemen tanult, angolul, németül és valamelyest oroszul beszél. A magánszférában dolgozott közgazdászként 2002-ig, ekkor lett egy parlamenti képviselő asszisztense, négy évre rá pedig már maga is képviselő lett. 2012-ben már Fico akkori kormányában is pozíciót szerzett: a pénzügyminisztérium államtitkára lett, ezt követően 2014-ben oktatási miniszterré nevezték ki, de ez rövid ideig tartott, még abban az évben házelnökké választották. Csillaga nem halványult, 2016-ban miniszterelnök-helyettes lett, mindenki Fico Smer pártjának jövőjeként beszélt róla.

Fico lemondása után Pellegrini lett Szlovákia kormányfője, ezt a pozíciót az elbukott 2020-as választásokig töltötte be. Az akkori választási vereség után ellenzékben politizált, kilépett a névleg szociáldemokrata Smerből, azaz Irányból, és megalapította a szintén szocdem billoggal rendelkező Hlast (magyarul: Hang). A Hlast a Smerrel szembeni, bár hasonló politikai célokkal rendelkező pártként határozta meg.

A 2023. októberi előrehozott választáson a Hlas a harmadik helyen futott be, és a győztes Smerrel, valamint a régen még erősen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal a kormánykoalíció tagja lett (emiatt az európai szocdem pártcsaládban felfüggesztették a Smert és a Hlast is). Pellegrinit aztán 2023 októberében másodszor is házelnökké választották.

Az egykor az egyik legszexibb szlovák politikusnak választott, a természetet és a síelést is szerető Pellegrini most azzal az ígérettel vágott neki az elnökválasztásnak, hogy dacára annak, hogy pártpolitikai múltja miatt merre hajlik, pártok felett álló, kormánytól és ellenzéktől egyenlő távolságot megtartó elnök lenne belőle.

Korčok, az européer karrierdiplomata

A beszterceiek csatája lesz az elnökválasztás, ugyanis Pellegrini fő kihívója a liberális oldalról a szintén besztercebányai születésű Ivan Korčok diplomata. A most 60 éves Korčok a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Comenius Egyetemen szerezte diplomáit, már 1992-től karrierdiplomataként építgette magát.

Első fontos pozíciója a külügyi és Európa-ügyi helyettes államtitkári volt, amit 2002 és 2005 között töltött be, majd berlini nagykövet lett 2005-ben. Innen Brüsszelbe tette át székhelyét 2009-ben, amikor Szlovákia EU-s nagykövete lett. 2015-18 között ismét a fenti államtitkári pozíciót látta el, majd 2018-20 között washingtoni követ lett. A legutolsó fontos pozíciója a külügyminiszteri volt, amit egy pár napos hiátust beiktatva 2020 tavaszától 2022 kora őszéig látott el előbb Igor Matovič, majd Eduard Heger miniszterelnöksége alatt.

Korčok értelemszerűen máshogy áll Ficóhoz, mint Pellegrini, ezt jelzi többek közt az a Ficót bíráló nyilatkozata is, amit a március eleji prágai V4-es csúcs előtt tett. Azt mondta, Szlovákia Ukrajnához való viszonya az új kormány alatt a „klinikai halál állapotába” taszította a visegrádi együttműködést, amiben a cseh–lengyel és a magyar–szlovák kettősök egész másképp állnak a háborúhoz. Korčok szerint viszont Szlovákiának folytatnia kéne a fegyverszállítást Ukrajnába, hisz Oroszország jelenti a fő biztonsági veszélyt.

Viszony a déli szomszéddal

A volt külügyminiszter decemberben a Magyarországhoz való viszonyáról is beszélt, szerinte nem kéne csendben maradni a magyar kormány szlovákiai tevékenységével kapcsolatban (ilyen lehet akár a Magyar7 sajtótermék kiadójának juttatott 1,5 milliárd forint vagy a Bethlen Gábor Alap támogatásai is). Korčok szerint a két ország közös történelmét is rendesen el kéne magyarázni végre, tekintettel a mindkét oldalon jelen lévő sértettségre. Ennek része, hogy „nem lehet a szomszédra, mint elszakított területre tekinteni”.

Pellegrini ugyan nagy kampányt nem folytatott a magyarlakta területeken, de a magyar kormányzattal jó a viszonya. Ezt mutatja a VSquare kedden megjelent oknyomozó anyaga, miszerint Pellegrini Orbán Viktoron és Szijjártó Péteren keresztül tudta kijárni a 2020-as szlovákiai választások előtt, hogy Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök fogadja Moszkvában. Gyimesi György szlovákiai magyar politikus pedig Pellegrini nagy bírálójából nagy barátja lett, egy Ipoly-híd átadásán tárgyaltak is. Sőt, a Körkép szerint

Gyimesi többször is kifejtette, az elnökválasztás második fordulójában „a soviniszta, magyargyűlölő” Ivan Korčokkal szemben Peter Pellegrinit támogatja.

Pellegrini jól áll tartalékokkal

Szalay Zoltán, a szlovákiai Napunk (a Denník N magyar kiadása) vezető szerkesztője beszélt a Telexnek az elnökválasztás első fordulója előtti helyzetről. Szerinte a felmérések és a hangulat alapján kizártnak tekinthető, hogy az első körben eldőljön az elnökválasztás, de Szlovákia történetében egyébként sem fordult még elő, hogy az egyik jelölt már az első körben 50 százalékot szerezzen. A felmérések alapján a második fordulóba tehát Pellegrini és Korčok jutnak tovább, az még nyitott, hogy az első fordulóban melyikük végez az élen. Szalay szerint Korčok akár meglepetést is okozhat, egy-két százaléknyi a különbség most köztük a felmérésekben.

Viszont a második fordulóban már „jelentős lehet Pellegrini előnye” Szalay szerint, és a történelmi tapasztalatok alapján nem fordult még elő, hogy valaki fordítani tudott volna jelentős hátrányból.

Az első fordulóban kiesett jelöltek általában támogatnak valakit, a mostani választáson ez lehet a döntő. Szalay azt mondta, hogy a harmadik helyen álló Štefan Harabin „szélsőjobbos figura, volt bíró, a legfelsőbb bíróság egykori elnöke és igazságügyi miniszter”, mostanra pedig „álhírguru lett”. Harabin oroszpárti, oltásellenes, így tartja a 10 százalék körüli népszerűséget. Ő Pellegrinivel szemben határozza meg magát, progresszív liberálisnak állítja be a volt kormányfőt, holott Pellegrini nehezen nevezhető annak. Harabin el is mondta többször, nem fogja ajánlani választóinak, hogy a második körben Pellegrinire szavazzanak, de

Harabin szavazóinak háromnegyede így is a Hlas-alapítót támogatná. Szalay szerint ezek a szavazók nyerhetik meg neki a választást.

Van még néhány kisebb jelölt a porondon, akiknek a szavazói szintén Pellegrini mögé állhatnak be. A Szlovák Nemzeti Pártból Andrej Danko visszalépett Harabin javára, akinek szavazói – ahogy említettük – Pellegrinit erősíthetik majd a második körben. A Mi Szlovákiánk Néppártot vezető Marian Kotleba szélsőjobbos szavazói is ugyanide vándorolhatnak. Ivan Korčok viszont „kimerítette a tartalékait, nem látni, honnan tudnának még nagyobb számban szavazók jönni hozzá”. A mostani államfő Čaputová egyébként semleges pozíciót vett fel, de tábora Korčok mögött áll.

Szalay arról is beszélt, hogy a tévéviták is csak az utolsó héten kezdődtek, március 18-án tartották az elsőt, ahol Pellegrini és Korčok találkoztak. Mindketten a saját táboruk felé tudtak megfelelő üzenetet küldeni arról, miért szavazzanak rájuk. Kiegyenlített vita volt, Korčok nem tudott újabb szavazókat szerezni, „nem ért el áttörést”. Pellegrini hozzáállása annyiban érdekes, hogy eddig kerülte ezeket a nyílt vitákat, de végül csak elvállalta őket.

Merre hajlanak a magyarok?

Forró Krisztiánnak, a magyar kisebbségi jelöltnek nincs esélye a továbbjutásra, a célja Szalay szerint az, hogy „a júniusi EP-választás előtt mozgósítani tudja” a magyar szavazótábort. Hogy a felvidéki magyarság kire szavazna, arra csupán nem túl pontos részadatokból tudnak következtetni. A magyar szavazók inkább Pellegrini felé hajlanak. Eddig a nyugatos, liberálisabb, jobbközép jelölteket választották, így Čaputovát is támogatták öt éve. Szalay szerint alacsony lesz a magyarlakta területeken a részvétel, de a pár százalék magyar szavazat a mérleg nyelve is lehet.

Az első fordulóban 30-40 százalék szavazhat közülük Pellegrinire, kb. ugyanennyi Forróra, 20 százalék mehet Korčoknak. A második forduló még egyértelműbb lehet: Pellegrinire szavazna a magyarság háromnegyede.

Ezt azzal magyarázza a Napunk szerkesztője, hogy Korčoknak voltak olyan megnyilvánulásai, „amikkel a szlovákiai magyar szavazók nagy részét elidegenítette”: kritikus volt a magyar kormánnyal, nem támogatta a kettős állampolgárságot, a kisebbségi törvénytervezetet pedig az ő külügyminisztériuma torpedózta meg annak idején. A magyar politikusok – élükön a Válasz Online szerint üstökösként feltűnt populista Gyimesi Györggyel – kifejezett kampányt folytatnak Korčok ellen.

Emellett Pellegrinit „a magyar kormány kommunikációja úgy állítja be, hogy ő lehet a záloga a jó magyar–szlovák kapcsolatoknak”. Jelzés értékű, hogy Pellegrini Budapesten is járt a múlt héten, és házelnökként nemcsak Kövér László fogadta, hanem Orbán Viktor és Sulyok Tamás köztársasági elnök is. A szlovákiai magyarok 15 százaléka akkor a két nagy populista pártra szavazott, Fico és Pellegrini jól szerepeltek köztük. Pedig a kettős állampolgárság vagy a kisebbségi lét helyzete nem javult a jó szlovák–magyar kormányközi kapcsolatok ellenére sem.

Pellegrini egyszer sem járt elvileg kampányrendezvényen magyar többségű településen, bár akad magyar nyelvű kommunikációja a Facebookon és plakátokon is. Külön nem ígért semmit a magyaroknak, „inkább arra összpontosított, hogy a magyar kormánnyal való viszonyát megmutassa”. Korčok többször járt Dél-Szlovákiában, adott magyar sajtótermékeknek interjúkat, de különösebb ígérete neki sem volt.

Csendes kampány, csendes államfő?

Szalay szerint „nem annyira kiélezett a hangulat jelen pillanatban” az elnökválasztási kampányban, mint a tavalyi parlamenti esetében volt. Az akkori kampány kifárasztotta a szereplőket és a lakosságot is, de voltak azóta többezres tüntetések a különleges ügyészség megszüntetése, a bíróságok, a közmédia Ficóék által vágyott elfoglalása miatt. Korčok ellen volt azért lejárató kampány, álhírportálok „megpróbálták amerikai ügynöknek beállítani”. Szalay úgy látja, hogy Pellegrini „kampánya nagyon megúszós volt”, a népszerűségére épített, kerülni akarta a konfrontációt, miközben integráns személyiségnek próbálta feltüntetni magát.

A szlovák köztársasági elnöknek nincs kifejezetten nagyobb súlya a magyarhoz képest, de a fő különbség a közvetlen választás adta legitimáció, másfelől van egy olyan hagyomány, hogy respektálják a szlovák elnök megszólalásait. Volt már olyan elnöki beszéd, ami után bukott kormány. Évekkel ezelőtt Andrej Kiska elnök kiállása indította el a lavinát Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová megölése után is, „ő mondta ki, hogy vagy kormányátalakítás, vagy előrehozott választás” szükséges.

Ha Pellegrini nyeri az elnökválasztást, „elveszik egy az ellensúlyok közül” Szalay szerint. Visszatekintve látható, hogy a korrupcióellenes kampánya mentén megválasztott Čaputová többször működött már ellensúlyként, a büntető törvénykönyv módosítása után az alkotmánybíróságra küldte a törvényt, az Ab fel is függesztette a Btk. egyes részeinek hatályát. Szalay szerint Pellegrini esetén ez másképpen alakult volna, „ő nem fogja a törvényeket vétózni vagy az alkotmánybíróságra küldeni”.

Emiatt Ficóék magabiztosabb kormányzásban bízhatnak, az megerősíti a kormány stabilitását, ha az államfő nem fogja bírálni a kormányt.

„Korábban voltak olyan várakozások Pellegrinivel”, hogy nem fog lepaktálni Ficóval, önállóbb lesz, de az elmúlt öt hónapban koalíciós partnerként nem lépett fel ellene. Szalay úgy véli, Pellegrini két ciklusra, tíz évre tervez, ezért óvatos lesz államfőként. Keresztbe biztos nem fog tenni a kormánynak, viszont „a külföld felé pedig egy sokkal diplomatikusabb, kevésbé oroszbarát arcát fogja mutatni Szlovákiának”.

Korčok győzelme esetén folytatná Čaputová irányvonalát. Neki a nyugati szövetségesi rendszerekhez való hűség a fontos, a jó viszony ápolása, helyreállítása, kemény elhatárolódás Oroszországtól és az autokrata államoktól. „Nagyon komoly kritikusa lenne Ficóéknak”, gáncsolná sok törekvésük Szalay Zoltán szerint.

A szerkesztő arról is beszélt, hogy a szlovák államfőknek is szoktak fontos témáik lenni, ahogy a magyaroknak is. Čaputovának például a zöld ügyek, a nők helyzete, az elesettek melletti kiállás volt ilyen. Pellegrini „olyan típusú politikus, akinek meglehetősen kevés saját témája és ügye van”, ő inkább „Instagram-politikus”, karrierista, nincsenek saját témái. Szociáldemokrataként határozza meg magát, ki szokott állni a nyugdíjasok mellett, az élelmiszerárak csökkentéséről is beszélt korábban.

Karmelita és Kreml, avagy külpolitika

Ha Pellegrini lesz a köztársasági elnök, a magyar és a szlovák vezetés közti jó viszony államfői szinten is meglesz. Pellegrini „nem fogja bírálni Magyarországot semmilyen módon”, ráadásul az ukrajnai háború és a migráció ügyében ugyanazok a hangok a Duna mindkét oldalán. Szerinte Korčok sem fog túlságosan konfrontálódni, de nem fog kiállni a magyar kormány törekvései mellett sem. Az államfői kapcsolatok „problematikusabbak lesznek”, bizalmatlanabb légkör várható, ha győz. A visegrádi négyek közt bonyolultabbak lennének a viszonyok, elég belegondolni, hogy Andrzej Duda lengyel elnök is a populista vonalon mozog, de az orosz invázióval kapcsolatban gyökeresen eltérő az álláspontja, mint Budapestnek vagy Pozsonynak.

Szalay szerint „Pellegrini is békepárti”, ezt az első tévévitában is hangsúlyozta. Ellenzi a fegyverszállítást Kijevnek, pedig egy éve még más állásponton volt, akkor kitartott amellett, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez. Most már ott tart, hogy támogatta a szlovák külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott, sokat bírált találkozóját. Moszkvával sem keresné a konfrontációt, bár annyira nem nyitna a Kreml felé, mint a magyar kormány, Szlovákiában ugyanis még csak retorika szintjén működik ez az irány.

Rákérdeztünk a VSquare-en megjelent oknyomozó cikkre, amiből kiderült, Pellegrini még miniszterelnökként, a 2020-as parlamenti választások előtt kérte a magyar kormányt, segítsen összehozni egy találkozót az orosz vezetéssel Moszkvában. A cikk szerint Pellegrini abban reménykedett, ez plusz szavazatokat hozhat neki akkoriban. Mihail Misusztyin miniszterelnök fogadta is, de a Kuciak-gyilkosság utáni hangulatban ez nem hozott sok plusz voksot Pellegrininek.

„Semmiképp sem tud ártani Pellegrini kampányának” a VSquare cikkéből kiderült információ Szalay szerint, valószínűleg a szavazóihoz ez a sztori el se fog jutni. Szlovákiában is jelen van ugyanis a médiatér megosztása és a propaganda, a két legnagyobb bulvárlap pl. Fico és Pellegrini mellett áll. Így Pellegrini szavazóit ez a téma nem fogja se megtalálni, se felháborítani.