Még ha nem is a szó hagyományos értelmében, de tartogatott izgalmakat a szuperkedd, az amerikai előválasztási naptár legsűrűbb napja. Bár mindkét pártban lefutott a verseny az elnökjelöltségért, a március 5-i szavazások mindkét potenciális elnökjelölt, a regnáló elnök Joe Biden és régi-új riválisa, Donald Trump számára is tartogattak kellemetlen meglepetést. Biden a novemberi elnökválasztáson kulcsfontosságú északi ingaállamban, Minnesotában múlta alul a várakozásokat 70 százalék alatti eredményével, Donald Trumpnak meg nem sikerült a söprés, Vermontban vereséget szenvedett egyetlen talpon maradt riválisától, Nikki Haley-től.
Kisebb jelzéseken, választói froclikon túl nem történtek gigászi meglepetések az Egyesült Államokban tartott szuperkedden, azaz a napon, amikor több mint tucatnyi szövetségi államban eldöntötték a szavazók, kit indítanának a két nagy párt jelöltjeként a novemberi elnökválasztáson. (Bár a megelőző napon akadt meglepetés Kyrsten Sinema arizonai szenátor hátralépésével.)
Donald Trumpnak a republikánus oldalon nem volt túl sok aggódnivalója, a szuperkeddig a fővárost leszámítva minden államban simán nyerni tudott, nagyon hamar kiestek kihívói, Nikki Haley maradt csak talpon. Ő azonban ezen a kedden sem alkotott elegendően maradandót ahhoz, hogy reális esélye legyen a jelöltségre. A demokratáknál az újrázni készülő regnáló elnök, Joe Biden még ennyi belső ellenzékkel sem nézett szembe, ő Izrael-politikája miatt feszülhetett, ezt korábban Michiganben, most Minnesotában is a választók nem elhanyagolható tízezrei jelezték neki. De fussunk is neki a két oldal estéjének!
Republikánusok: Trump aratott, de nem tarolt
Az észak-dakotai kaukuszon aratott diadallal melegítő Donald Trump nem meglepő módon a konzervatívabb államokban erősen rajtolt, Arkansast, Észak-Karolinát, Oklahomát, Tennesseet, Texast simán hozta, de fenn, Új-Angliában is sikerült például Maine-t megnyernie magának. Akadtak azonban államok, ahol ha aránylag könnyedén nyert is Trump, azért jelentős számú szavazat érkezett Haley-re, sőt Vermontban igazán szoros állás alakult ki, sokáig fej fej mellett haladtak, végül arasznyival a volt ENSZ-nagykövet nyert. Könnyített a helyzetén, hogy itt nyílt szavazás volt, szóval nemcsak regisztrált republikánus szavazók ikszelhettek, hanem akár demokrata érzelműek is.
A választások szempontjából a republikánusoknak kevésbé fontos, demokrata felségterületnek számító, ún. kék államok közül Coloradóban Haley 30 százalék feletti eredménnyel végzett, ami ugyan sima Trump-győzelmet mutat, de sok protestszavazatot is. Massachusettsben is hasonlóan alakult az eredmény, ugyanakkor Új-Anglia egyik legkonzervatívabb államában, Maine-ben Trump azért meggyőzőbb, 70 százalék feletti szavazataránnyal zárt. Később kiderült, valószínűleg a sok delegálttal kecsegtető Kalifornia is Trump ölébe hullt. Utolsóként a legtávolabbi Alaszkából futottak be az eredmények, de meglepetés itt se volt, Trump a szavazatok 87,6 százalékával nyert.
A csöppnyi, a nagy választás szempontjából elhanyagolható méretű északkeleti Vermontban (demokrata fellegvár) Haley nyerni tudott.
A fontos ingaállamokban, azaz ahol az elnökválasztáson igazán el szoktak dőlni a dolgok, és hol jobbra, hol balra voksol az enyhe többség, Trump nem szerepelt rosszul, de azért van ok fejvakarásra. Minnesotában 70 százalék körül tart, míg Virginiában a 63 százalék körüli eredmény mellett ott van Haley majdnem 35 százaléknyi voksa. A kérdés persze az, hogy akik a republikánusok közül most nem akartak az exelnökre leszavazni, rá húzzák-e be az X-et ősszel.
Summázva a történteket, jelen állás szerint Trump a szuperkedden eddig 14 államban aratott győzelmet, Vermontot bukta. Illetve ma derült ki a március 4-i, hétfői észak-dakotai kaukusz eredménye is, ahol Trump fölényesen nyert.
Trump a Fox Newsnak tömören reagált is a „nagyszerű estére”. Elmondta, „megtiszteltetés képviselni nemcsak a Republikánus Pártot, hanem az országunkat is abban, hogy visszavezessem az egészségbe és jólétbe”. Floridai otthonában, Mar-a-Lagóban is elmondott egy 19 perces beszédet, amiben ellenfele helyett már az USA állapotával foglalkozott. Haley nem nyilatkozott még (így a sokak által tippelt visszalépést se jelentette be), noha kampánya kiadott egy közleményt, amiben megköszönte a voksokat, kiemelve Vermontot és a tényt, hogy első nőként nyert két helyen is republikánus előválasztást. Egy stábtagja később azt mondta a CNN szerint, Haley szerdán tesz majd bejelentést kampánya jövőjéről.
Demokraták: Biden kényelmes előnye és kínos elbukott szavazatai
Joe Biden elnök annyira nem feszengett a szuperkeddi eredményeken, hogy a kampányt se tolta túl, sőt az AP szerint az Fehér Házban várta, hol mennyivel nyer. Karine Jean-Pierre, a szóvivője is azt mondta, folyamatosan szállítják neki a friss eredményeket, figyeli a választást, de különösen bővebb infót nem tudott adni. Pedig a nem elkötelezett szavazók elég masszív kampányt építettek fel a kvázi bojkottra, mivel elegük van Biden szerintük megengedő Izrael-politikájából. Azt állítják, a zsidó állam népirtást követ el Gázában, az USA ennek dacára támogatja Benjamin Netanjahuékat.
Michiganben február 27-én már 101 ezernél is több demokrata szavazó voksolt elkötelezetlenként (jelentős arab népesség lakik itt, a Nagy-tavak térségében). Most Minnesota került a középpontba hasonló okokból, és alacsony feldolgozottságnál az látszik, hogy Biden ugyan megnyugtatónak tűnő, 70 százalék feletti eredménnyel vezet, ellenben megkapóan sok voks érkezett be ellene. Oklahomában is hasonló a helyzet (de ez nem ingaállam, Bidennek kevés sansza lesz itt ősszel), 9 százalék körüli eredményeket ért el Marianne Williamson és Dean Phillips is, összesen 18 százaléknyian jelezték, nem kérnek Bidenből.
Egyébként ahol már értelmezhető mennyiségű szavazat beérkezett, az elnök 80-90 százalék körüli győzelme körvonalazódik. Így áll a helyzet Alabamában, Arkansasban, Coloradóban, Észak-Karolinában, Iowában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Tennesseeben, Texasban, Utahban, Virginiában és Vermontban is.
Bidennek egy meglepő helyről jövő, amúgy jelentéktelen vereség is becsúszott: az USA egyik tengerentúli függő területén, Amerikai Szamoán Jason Palmer 51:40 arányra verte Bident, ha a küldöttek várható szavazatait nézzük. A szamoaiak voksoltak már ki a sablonból, 2020-ban a többségük Michael Bloomberget támogatta Biden ellenében. Dean Phillips még ugyan versenyben van, de friss nyilatkozata alapján ő sem teljesen értheti, miért: „Gratulálok Joe Bidennek, az Elkötelezetleneknek, Marianne Williamsonnak és Nikki Haley-nek, akik a Demokrata Párt lojalistáinak jobban bejöttek, mint én.” Phillips amúgy jelezte, hamarosan döntést hoz a kampányáról, vélhetően az esélytelenek nyugalmával kiszáll majd a versenyből.
Összességében, ha csak a számokat nézzük, Bidennek nem kéne lerágnia a tíz körmét, töméntelen delegátust fog a szuperkedden megszerezni. Itt jön a szokásos de: a Nagy-tavak menti ún. rozsdaállamok, amik eldönthetik a novemberi fő választást, nem éppen Biden felé hajlanak. Mindez akár azt is eredményezheti, hogy a Biden-kormányzat sokkal keményebben lép majd fel Gáza ügyében, és kevésbé lesz engedékeny Izraellel, azonban a Tel-Avivot támogató sok demokrata miatt túl kemény sem lehet.
A szuperkeddről kezdőknek és középhaladóknak
A szuperkedd hagyományosan az előválasztási naptár legizgalmasabb napja szokott lenni, ilyenkor dől el, kinek marad reális esélye még az elnökjelöltségre. Idén ilyen izgalmakat nem tartogatott az este, lényegében mindkét pártban előre lefutott volt az előválasztás. A demokratáknál eleve nem volt kérdés, hogy a regnáló és újrázni vágyó elnökkel szemben komolyan vehető politikus nem száll be a küzdelembe. Nem is szállt, pár marginalizált csodabogáron kívül senki nem is próbálkozott. Hogy mennyire nincs verseny, azt jól jelzi, hogy az amúgy mindent mérő közvélemény-kutatók nem pazaroltak energiát a demokrata előválasztások felmérésére.
A republikánusoknál tavaly egy ideig még úgy tűnhetett, hogy Trump legalább egy valódi kihívót kaphat. A 2022-es félidős választások republikánus kudarca után sokakban felmerült, hogy Trump inkább teher. Bár kétségtelenül képes tűzbe hozni saját híveit, mindenki mást inkább taszít. De ahogy közeledett az előválasztás, úgy párolgott el a legesélyesebb kihívónak tűnő Ron DeSantis floridai kormányzó támogatottsága, aki egyszerűen nem tudott mit kezdeni azzal a csapdahelyzettel, hogy ha a hívei szavazatára pályázik, akkor kénytelen kesztyűs kézzel bánni Trumppal. Ezzel saját brandjét is rombolta, mert nehéz úgy kemény fickónak tűnni, ha közben Trump minden sértegetését és gúnyolódását némán tűri. Így hát már az első kudarc, az iowai vereség után visszalépett a jelöltségtől.
New Hampshire-re, a második megmérettetésre így már csak Nikki Haley maradt talpon, de reménye neki se volt, valójában semmire. Jellemző, hogy miután szülőállamában, Dél-Karolinában is súlyos vereséget szenvedett, csak abba tudott belekapaszkodni, hogy ott 40 százaléknyi választó nem Trumpot támogatta. Hogy a hétvégén végül a fővárosban, Washington D.C.-ben meg tudta nyerni az előválasztást, legfeljebb szépségtapasz. Azon összesen 2030-an szavaztak. Kedden többmilliónyi republikánus nyilváníthatott véleményt.
Az előjelek mindenben Trumpnak kedveztek: bár a verseny kiélezetlenségére tekintettel már a republikánus előválasztásokról se készülnek előzetes felmérések, az a kevés, ami akad, mind Trump 70 százalék fölötti eredményét jelezte előre. Az országos mérésekből is hasonló eredményre lehetett következtetni, azokban Trump 55 pontos előnyben van Haley-vel szemben.
Trump elsöprő győzelmei ellenére papíron még semmi sem dőlt el. A republikánus elnökjelöltséghez 1215 küldött támogatására lesz szüksége Trumpnak a júliusi jelölőgyűlésen. Matematikailag tehát kedden még nem tudta bebiztosítani a győzelmét – ha közel is került hozzá 893 delegáltjával –, de hamarosan ez a pillanat is eljöhet. Két hét múlva, március 19-én Floridában is előválasztást tartanak, márpedig Kalifornia és Texas után Florida adja a harmadik legnépesebb delegációt a jelölőgyűlésre, az ott megszerezhető 125 – illetve az ugyanazon a napon tartott ohiói, illinois-i, arizonai és kansasi előválasztásokon még megszerezhető 225 küldöttel már elérheti a bűvös számot. Már ha Nikki Haley egyáltalán kitart addig, és nem adja fel a további pénzszórást egy olyan versenyben, amit eleve se nyerhetett meg.
Az elnökjelölti előválasztások mellett pár kormányzói, szenátori és képviselői jelöltségért is birkóztak. Észak-Karolinában a kormányzói verseny kristályosodott ki (a demokrata Josh Stein és a republikánus Mark Robinson csapnak majd össze), a szenátusi harcban Kaliforniában a demokrata Adam Schiff harcolhat majd a jobboldali Steve Garvey-val, míg Texasban a veterán republikánus, egykori elnökjelölt Ted Cruz fog összecsapni Colin Allreddel.
Az amerikai elnökválasztás, Joe Biden rossz megítélése és az, hogy Donald Trump hogyan gyűrte teljesen maga alá a Republikánus Pártot, nemrég Téma podcastunk témája is volt:
