Bíróság elé állt Orbán boszniai szövetségese

Többszöri halasztás után elkezdődött Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tárgyalása Szarajevóban, írja az MTI.

A boszniai szövetségi ügyészség augusztus 11-én emelt vádat Milorad Dodik ellen, mert a politikus nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

Ennek megértéséig vissza kell menni az időben 1995-ig, a daytoni békemegállapodásig. Ez volt az a dokumentum, ami Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését meghatározta a háború után. A megállapodás szerint az ország két részből áll: a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. A boszniai szerbek ugyanakkor 2021-ben kijelentették, hogy nem fogadják el Christian Schmidt kinevezését, mert azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá, ahogyan az az elődei esetében történt.

A törvény szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

A tárgyalást eddig négyszer halasztották el. Egyszer azért, mert Dodik védőügyvédje elfogultsággal vádolta meg a bírókat, és azok kizárását követelte. Hétfőn a bíró megkérdezte Milorad Dodikot, hogy megértette-e a vádiratban foglaltakat, a politikus azt felelte: semmit sem értett, mert amit hallott, az a tények elferdítése. Szerinte az elhangzottakat egyetlen tény vagy bizonyíték sem támasztja alá. Úgy gondolja, a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.

Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Bosznia-Hercegovinát három nép alkotja, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek. A bosnyákok és a horvátok örömmel csatlakoznának az EU-hoz és a NATO-hoz, a katonai szövetséget a bosnyákok 69, illetve a horvátok 77 százaléka üdvözölné – de a szerbeknek csak a 8 százaléka. Ők inkább elutasítják a nyugati orientációt és alapvetően destabilizálnák Bosznia-Hercegovina jelenlegi működését.

A politikus híresen jó barátságot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. A magyar kormány komoly támogatásokat juttat a boszniai szerbeknek, korábban az Eximbankon keresztül, kiugróan olcsó hitel formájában adott 45 milliárd forintot Dodikéknak. Orbánék boszniai szerb kötődéseiről, illetve a magyar és boszniai szerb üzleti és politikai érdekekről ebben a cikkben írtunk részletesen.