Ez lehet Oroszország célja az 1,3 milliárd dolláros ukrajnai légitámadással

Összefoglalónk az orosz–ukrán háború legfontosabb pénteki eseményeiről

• Az ukrán belügyminisztérium péntek esti jelentése szerint harminc halálos áldozattal járt a kora reggel végrehajtott hatalmas orosz légicsapás, és a mentési munkálatok során ötvenhárman szorultak a hatóságok segítségére. A Sky News összefoglalója szerint mintegy 160 rakétát és drónt indítottak Ukrajna ellen, a célpontok zöme pedig Kijevben, Odesszában, illetve Lvivben és Harkivban található. A katonai létesítmények mellett szülészetet, iskolákat és lakónegyedeket is támadtak, és mintegy száz otthon sérült vagy semmisült meg összesen. A támadás nagyságrendjére jellemző, hogy az eddigi legnagyobb, tavaly novemberben történt légicsapásban összesen 96 rakétát és drónt regisztrált az ukrán légvédelem, és ahogy akkor, úgy ezúttal is lelőtték ezek zömét a célba érkezés előtt.
• Sean Bell katonai elemző szerint a mostani támadást három dolog motiválhatta. Egyrészt Oroszország az elmúlt télen is szisztematikusan próbálta kiiktatni Ukrajna kulcsfontosságú energetikai infrastruktúráját, hogy milliók maradjanak fűtés és világítás nélkül, és a lakosság szenvedésével próbáljon nyomást gyakorolni az ukrán vezetésre. Bell szerint ez a terv tavaly sem jött be, mert Ukrajnában a nehézségek ellenére helyreállították az átmenetileg szünetelő közszolgáltatásokat, azóta pedig jelentősen javult az ország légvédelmi képessége, főként a nyugati fegyverrendszereknek köszönhetően. Egy másik eshetőség, hogy a putyini vezetés a mostani légicsapás-sorozattal akart bosszút állni, mert Ukrajna precíziós támadással megsemmisítette a 2014-óta orosz megszállás alatt álló Krím félsziget távoli kikötőjében várakozó Novocserkasszk partraszálló hajót, amelyen jelentős fegyverrakomány lehetett. Az elemző kiemelte, hogy Ukrajna nem rendelkezik haditengerészettel, ennek ellenére képes volt megsemmisíteni Oroszország fekete-tengeri flottájának 20 százalékát. A harmadik eshetőség szerint Putyin szeretné télen is fenntartani a szárazföldi hadműveletek tempóját, ugyanakkor Marjinka város néhány nappal ezelőtti elfoglalása ellenére a hadsereg egyéb erőitől nem várhatóak jelentős eredmények a következő időszakban, de az orosz elnöknek további taktikai győzelmekre van szüksége a jövő évi választások előtt.
• A reggeli orosz légitámadás során indított rakéták egyike léphetett be Lengyelország légterébe, ami riadalmat okozott a NATO keleti határán lévő tagországban. Donald Tusk miniszterelnök nemcsak a lengyel hadsereg legfőbb vezetőivel, de Andrzej Duda elnökkel is egyeztetést folytatott, később pedig kiderült, hogy az orosz rakétát követték a lengyel hadsereg és a NATO radarrendszerei is. Legfeljebb 3 percet töltött Lengyelország légterében, ez alatt 40 kilométert tett meg, majd visszatért Ukrajna fölé, ahol vélhetően lelőtte az ukrán légvédelem. Áldozatokról vagy anyagi kárról nem érkeztek jelentések. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó felajánlotta segítségét az ügy kivizsgálására, hozzátette. Szövetségeseikkel együtt szoros figyelemmel követik a történteket. Biden szerint a hatalmas ukrajnai légitámadás éles emlékeztető a világ számára, hogy a háború két éve után sem változtak Putyin eredeti céljai. Eközben Nagy-Britannia több száz légvédelmi rakétát küld Ukrajnába, hogy az ország képes legyen fenntartani alapvető védelmi képességeit.
• A Kyiv Post összesítése szerint közel 1,3 milliárd dollárnyi (kb. 450 milliárd forint) rakétát és Shahed-136/131 típusú iráni drónt vetett be Oroszország a pénteki támadás során. Az eddig azonosított típusok közül az X-101 cirkálórakéta volt a legdrágább, amelynek darabja 13 millió dollárba kerül, de bevetettek legalább 5 Kinzsal hiperszonikus rakétát is összesen 50 millió dollár értékben. Erről a fegyverről korábban azt olvashatták a Telexen, hogy először az ukrajnai háborúban mért vele csapást Oroszország. Az összesítésben szereplő rakéták értékéhez képest elenyésző az iráni drónoké, amelyek kiviteltől függően 20-50 ezer dollárért kerülhettek az orosz hadsereg birtokába.
• A háború eddigi legnagyobb ukrajnai légitámadását követő mentési munkálatok még javában folytak, amikor Volodimir Zelenszkij elnök a frontvonalra, pontosabban a legsúlyosabb harcok helyszínére, Avgyijivkába látogatott. A várost hónapok óta hatalmas veszteségek árán próbálják körülzárni az oroszok, eddig eredménytelenül. A X közösségimédia-platformon megosztott bejegyzésében az ukrán elnök arról írt, hogy a helyszínen szolgálatot teljesítő parancsnokokkal áttekintették a katonai helyzetet és a katonák szükségleteit, valamint mindenkinek megköszönte az ország védelmében való egész éves részvételét. Ezenkívül az ukrán elnök kitüntette a legkiemelkedőbb frontszolgálatot teljesítő katonákat.