Blinken: Nincs háborús fáradtság a NATO-ban

Kétnapos ülést tartottak a NATO külügyminiszterek Brüsszelben. Szó volt többek között a svéd NATO-csatlakozásról, az ukrajnai támogatásokról és arról, hogy Oroszország egyre inkább függővé válik Kínától.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbítása kapcsán, amelynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, kizárólag önkéntes alapon, írja az MTI.

A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy bár unalmasnak hathat, fontos leszögezni, hogy továbbra is érvényben van a katonai szervezetnek az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, s bár a tanácskozáson „kifejezetten háborús hangulat” uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki. „Sőt a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról” – mondta.

Szijjártó azt mondta, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor szavai szerint világossá kell tenni, hogy az ott tomboló háború nem Európa háborúja, nem a kontinens békéjéért, demokráciájáért zajlanak a harcok.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a NATO-szövetségesek között nem lankad a kedv Ukrajna megsegítésére, írja a Reuters.

„Támogatnunk kell, és továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát” – mondta a brüsszeli találkozó után, hozzátéve, hogy a NATO-szövetségesek egyetértettek ebben. Az ukránok aggódnak amiatt, hogy a gázai-izraeli konfliktus elterelheti a nemzetközi figyelmet az orosz-ukrán háborúról. Dmitro Kuleba külügyminiszter szerdán sürgette a nyugati országokat, hogy fokozzák a fegyverszállítást.

Az Európai Unió az ígért egymillió tüzérségi lövedékből eddig mintegy 300 ezret szállított Ukrajnának – mondta.

Jens Stoltengerg NATO-főtitkár azt mondta, hogy Oroszország egyre inkább függővé válik Kínától, és Moszkva évről évre Pekingnek adja jelzálogba a jövőjét, írja az MTI.

Stoltenberg arról beszélt, hogy Oroszország politikailag, katonailag és gazdaságilag is meggyengült, és veszített politikai befolyásból közeli szomszédságában. Oroszország elvesztette hagyományos katonai erőinek jelentős részét: több száz repülőgépet, több ezer tankot és több mint 300 ezer katonát. Hozzátette, hogy gazdasági szempontból szintén nyomás alatt áll az ország: az olaj- és gázbevételek csökkennek, az orosz banki vagyon szankciók alatt áll, több mint ezer külföldi vállalat szüntette be vagy csökkentette tevékenységét Oroszországban, és minegy 1,3 millió ember hagyta el hazáját. „Mindez alátámasztja, hogy Putyin stratégiai hibát követett el Ukrajna lerohanásával” – szögezte le.

A főtitkár ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy Oroszország erejét nem szabad alábecsülni.

„Az orosz célok Ukrajnában nem változtak. Oroszország nagy rakétakészletet halmozott fel a tél előtt. És újabb kísérleteket látunk arra, hogy csapást mérjenek Ukrajna elektromos hálózatára és energetikai infrastruktúrájára, hogy hideget és sötétséget kényszerítsenek az ukránokra” – jelentette ki.

Bejelentette azt is, hogy a NATO átfogó segítségnyújtási csomagját átalakítják többéves támogatási programmá. „Segítünk Ukrajnának átállni a szovjet katonai felszerelésekről a korszerűbb modellekre, és abban hogy haderejüket teljes mértékben interoperábilissá tegyük a mieinkkel” – mondta. Megerősítette továbbá azt, hogy a szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO-tag lesz. „Ajánlásokat tettünk Ukrajna kiemelt reformjaira, különös tekintettel korrupció elleni küzdelemre, a jogállamiság megerősítésére, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására” – tette hozzá.

A találkozón szó volt még a svéd NATO-csatlakozásról is, Tobias Billström, Svédország külügyminisztere találkozott török kollégájával, Hakan Fidannal, aki azt mondta neki, hogy a csatlakozás ratifikálására heteken belül sor kerülhet, írja a 444.

„Itt az ideje, hogy mind Törökország, mind Magyarország ratifikálja a megállapodást” – mondta Billström, miután megjegyezte, hogy a Fidannal lezajlott beszélgetésben nem hangzottak el új feltételek. Azt is mondta, hogy Szijjártó Péter megerősítette neki: Magyarország nem utolsóként ratifikálja majd a NATO-csatlakozásukat.

A magyar parlamenti naptárban továbbra sincs napirenden a svéd NATO-csatlakozásról való szavazás.