Van, akit kiutasítottak, de sok orosz diplomata továbbra is szabadon kémkedhet Brüsszelben

A belga kémelhárítás azzal gyanúsítja Oroszország Európai Uniós állandó képviseletének vezetőjét, Kirill Logvinovot, hogy orosz hírszerzési feladatokat lát el. A gyanú ellenére az Európai Bizottság egészen eddig sem őt, sem más, szintén kémkedéssel gyanúsítható társát nem utasította ki. A VSquare részletes anyagot tett közzé az EU-ban máig akadályok nélkül kémkedő orosz „diplomatákról”.

Az orosz Európai Uniós állandó külképviselet munkájában jelentős változást hozott az orosz–ukrán háború tavaly februári kirobbanása: az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola már a konfliktus kezdete után néhány héttel kijelentette, hogy orosz és belarusz diplomatáknak nincs helye az EU-ban, majd meg is tiltották belépésüket a parlamentbe. Tavaly április elején pedig az orosz EU-küldöttség 19 diplomatáját persona non gratának minősítették, és kiutasították őket Belgiumból, ők vélhetően titkos hírszerzőként dolgoztak Brüsszelben.

Az orosz–ukrán háború kezdete után a Belga Állambiztonsági Szolgálat (VSSE) meg is osztotta az EU-val azokat a hírszerzési jelentéseket, amelyekben egyes orosz diplomatákat kémként azonosítanak. Ezekben a hetekben a nyugati országok tucatszámra utasították ki az orosz diplomatákat, akiket saját hírszerzési információik alapján ügynöknek minősítettek.

Ezekkel a kiutasításokkal az EU intézményei is egyetértettek, azonban a háttérben úgy döntöttek, nem mindenkit utasítanak ki azok közül, akik nevét a belga hatóságok átadták. Mivel az oroszok EU-s képviselete Belgium területén működik, így a hírszerzési feladatokat a belga hatóságok végzik, a kiutasításról azonban ők nem, csak az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat dönthet. Ennek eredménye, hogy továbbra is számos orosz ügynök tud szolgálatot teljesíteni Brüsszelben – állapította meg a VSquare partnereivel végzett vizsgálata alapján.

Az orosz hírszerző szolgálat egyik tisztje vezetheti a brüsszeli orosz képviseletet

A Brüsszelben máig tevékenykedő, kémgyanús személyek egyike maga az orosz küldöttség vezető diplomatája, Kirill Logvinov. A belgák már tavaly március közepén orosz diplomatákat tiltottak ki, azonban az EU állandó képviseletére nincs ráhatásuk. Az egyik litván EP-képviselő, Petras Auštrevičius arról beszélt, hogy a Bizottság két megkeresést is kapott EP-képviselőktől, akik szerint Logvinovnak az volt a feladata, hogy közel kerüljön a Bizottság lett alelnökéhez, Valdis Dombrovskishoz, aki egyébként az Ukrajnának nyújtott támogatások egy részéért is felelős.

Joseph Borell, az EU külügyi főképviselője az EP-képviselők megkeresésére – több hónapos várakozás után – azt írta, hogy az Európai Bizottság mindent megtesz a hírszerzési tevékenységek felderítésére. Auštrevičius szerint a válasz semmitmondó, arról nem szól, hogy terveznek-e bármilyen intézkedést. Az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai szóvivője, Peter Stano az ezzel kapcsolatos kérdésekre annyit reagált, hogy a Bizottság nem kommentálja az egyes diplomatákkal kapcsolatos kérdéseket.

Kirill Logvinov a belga kémelhárítás információja szerint az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat, az SVR egyik tisztje lehet. A VSquare-nek két, egymástól független európai hírszerző ügynökség tisztviselői is elismerték, hogy a belga kémelhárítás Logvinovot orosz külföldi hírszerző tisztnek tekinti, míg a belga hírszerzés nem kívánt nyilatkozni. A 48 éves Logvinov pályafutása alatt dolgozott már az orosz bécsi nagykövetségen, az orosz külügyminisztérium NATO-osztályának vezetőjeként, 2004 óta pedig az EU-s külképviseletnél van, eközben négy évet a berlini nagykövetségen is eltöltött. Tavaly szeptember óta pedig az oroszok EU-s képviseletének ideiglenes ügyvivőként vezetője lett. 68 éves kollégáját váltotta: Vlagyimir Csizsov tavaly decemberre már EU-s szankciós listán volt, mivel bekerült az orosz felsőház egyik tanácsába.

Loginov kinevezése után egy héttel bele is vágott a munkába: belarusz, kazah, szíriai, libanoni, türkmenisztáni, tádzsikisztáni, egyiptomi, azerbajdzsáni, kirgizisztáni és venezuelai diplomatákkal tartott négyszemközti találkozókat. De fogadta Kína, Irán, Kuba diplomatáit is, illetve afrikaiakkal is egyeztetett a szankciókkal sújtott orosz vállalatokról. Júniusban fogadást rendeztek Latin-Amerika és a Karib-térség magas rangú diplomatái számára, akiknek bemutatták egy orosz propagandafilmet. Az USA és szövetségesei elleni katonai, biztonsági és egyéb technológiai együttműködések is napirenden voltak. Ugyanez történt egy hónappal később a délkelet-ázsiai országok diplomatáival.

Annak ellenére, hogy az orosz diplomaták nem léphetnek be az Európai Parlamentbe, Loginov megtalálja a módját, hogy EP-képviselőkkel találkozzon. Gyakran saját rendezvényeiken látják vendégül az EP-képviselőket: idén júniusban például Milan Uhrík szélsőjobboldali szlovák EP-képviselő vett részt egy ilyen eseményen. Uhrík azzal indokolt, hogy „nyitva kell hagyni az ajtót” az egyeztetések előtt, mert ez lehet a béke útja.

Loginov egyébként nincs egyedül a még mindig aktív, kémgyanús diplomaták között. Amellett, hogy a Brüsszelben maradt hírszerzők a háttérben továbbra is együtt dolgoznak a szintén Belgiumban maradt belarusz diplomatákkal, egy nyomozásnak sikerült azonosítania Logvinov mellett több, az orosz EU-küldöttségben dolgozó beépített hírszerzőt is. Egy korábbi, nyilvánosan már nem elérhető névsorból kiderül, hogy kiket nem utasítottak ki 2022-ben. Az ebből összeállt 40 fős listán szerepel például Dimitrij Visnyakov, akit az FSZB akadémiáján képeztek ki hírszerző tisztnek és Dimitrij Golovenkin is, aki az orosz katonai hírszerzés címét adta meg oroszországi lakhelyeként.

A megkérdezett európai parlamenti képviselők szerint az Európai Unió és annak kirendeltségei nem tettek eleget az orosz hírszerzés brüsszeli jelenlétének megakadályozásáért. „Számomra megdöbbentő, hogy Logvinovot még nem utasították ki. Ha a belga hírszerző hatóságok kérték a kiutasítását, akkor nagyon érdekelne, hogy az Európai Külügyi Szolgálat miért nem lépett. Remélem, hogy a mostani leleplezést követően az Európai Parlament kivizsgálja ezt a konkrét esete” – mondta Martin Hojsik szlovák EP-képviselő.