Három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

Három területen is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.

– írta a testület szerdai, a Telexhez is eljuttatott közleményében.

Hazánkat három másik országgal együtt elmarasztalás fenyegeti a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt. A Bizottság ugyanis több olyan esetet is azonosított, amikor a tagállami jogszabályok lehetővé teszik a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását. Emellett problémásnak talál egyes olyan nemzeti szabályokat, amelyek megengedik a közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések módosítását, korlátozzák az alvállalkozásba adást, vagy közvetlen megkülönböztetést alkalmazva előnyben részesítenek egyes, az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti régióból származó termékeket.

A Bizottság Magyarországgal együtt összesen nyolc tagállamban mutatta ki, hogy elmulasztották az ún. „arányossági tesztek”-ről szóló uniós irányelv alkalmazását, azaz hatályban hagytak „indokolatlanul korlátozó nemzeti szabályzásokat” – egyébként öt másik tagállam az EB korábbi felszólító leveleire végrehajtotta a korrekciót. A Bizottság több problémát is azonosított, például olyan eseteket, amikor a nemzeti parlamentek vagy szakmai szövetségek, illetve testületek által hozott szabályokat kizárták az arányossági tesztre vonatkozó kötelezettség hatálya alól.

Az Európai Unió kvázi-kormánya ezen kívül hat másik tagállammal együtt felszólította Magyarországot a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló uniós szabályok teljes körű átültetésére, ugyanis az eljárás alá vont országok nem ültették át teljeskörűen nemzeti jogukba a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvet, melynek célja az, hogy Unió-szerte garantálja a büntetőeljárások során gyanúsított vagy vádlott gyerekek tisztességes eljáráshoz való jogaira vonatkozó közös minimumszabályokat. A Bizottság azt is kifogásolta, hogy a hét tagállam azt a követelményt sem teljesítette, miszerint az irányelvre hivatkozva kell magukban az átültető intézkedésekben, illetve azok elfogadásánál.

Ahogy az a fentiekből kitűnik, a kötelezettségszegés gyanúját a Bizottság nem tárgyalja országokra lebontva, így a konkrét ügyek sem ismertek. Azonban a Porfolio az előzmények alapján úgy véli, hogy a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok be nem tartása a hulladékkezelés és a gyorsforgalmi utak koncesszióba adását takarhatja. 2022-ben a Transparency Magyarország tett bejelentést az Európai Bizottságnál azzal érvelve, hogy a sztrádakoncesszió nem felel meg az uniós jognak, mivel az valójában egy leplezett közbeszerzés, amelyet úgy bonyolítanak le, hogy nem tartják be a közbeszerzési szabályokat, ráadásul az alvállalkozások bevonhatósága is támadható versenyjogi szempontból. Az óriási titkolózással övezett, Mészáros Lőrinc cégcsoportjának kedvező koncessziós eljárásról itt olvashat egy közérthető, mégis alapos cikket.

A hulladékkezelés esetében pedig tudni lehetett, hogy a Bizottság vizsgálhatja a Molnak a magyar kormány által 35 évre átadott jog esetében a monopolhelyzet kialakításának jogszerűségét, valamint azt, hogy a kormány miért módosított a jogszabályokat úgy, hogy közszolgáltatásnak minősüljön a feladat ellátása. A hulladékgazdálkodási koncesszió jogszerűsége körül döngicsélő kérdőjeleket ebben a cikkben igyekeztünk összefogdosni.