Száz, de akár 150 halálos áldozata is lehet a Hamász Gázai övezetből több ponton megindított támadásának az izraeli Kfar Aza kibucban, ahol 400 ember élt. A két napig tartó mészárlásról hivatalos adatok nincsenek, de a sajtóban katonai beszámolókra hivatkozva jelentek meg olyan hírek is, amelyek szerint Kfar Azában negyven kisgyereket is megöltek a Hamász fegyveresei, és többeket le is fejeztek. A legembertelenebb akciókról szóló beszámolókat a hadsereg hivatalosan nem erősítette meg, de azt igen, hogy brutálisan gyilkolták meg az áldozatokat, akiknek összesítése folyamatban van. A határkerítés közelében több kibuc is a terrorszervezet fegyvereseinek célpontjába került a hétvégén.
„Gyerekek és szüleik holttestei a hálószobákban, a búvóhelyeken. Ez nem harc volt, hanem mészárlás” – így írta le Itai Veruv vezérőrnagy, milyen kép tárult az izraeli hadsereg elé azután, hogy kedden visszafoglalták Kfar Aza kibucot a Hamász fegyvereseinek támadása után. A Gázai övezettől két kilométerre fekvő Kfar Azát az izraeli határkerítésen több ponton áttörő fegyveresek két napon át uralták. A településen nagyjából 400 ember élt.
Az áldozatok számáról egyelőre nincsen hivatalos adat, mivel elszórtan továbbra is tűzharc zajlott a Hamász fegyveresei és a terület feletti ellenőrzést visszaszerző izraeli hadsereg között, és a holttestek összegyűjtése sem ért véget. A nem hivatalos beszámolók több mint száz, sőt akár 150 halottról szólnak csak ezen a településen – összesen legalább 1200 izraeli, nagyrészt civil halt meg, miközben az 1100-at is elérte az izraeli válaszcsapásokban meghalt palesztinok száma a Gázai övezetben. Látható azonban, hogy az Izrael elleni, Gáza felől október 7-én indult támadás egyik legvéresebb helyszíne a Nova zenei fesztiválon kívül Kfar Aza volt.
„Ehhez hasonlót sem láttam 40 évnyi katonai szolgálatom alatt” – idézte a CNN a vezérőrnagyot. Felforgatott lakások, lemészárolt civilek holttestei, köztük gyerekek és nők. A támadók több lakóházat Molotov-koktélokkal felgyújtottak, sokan bent égtek. „Inkább a házaikban akartak meghalni, semmint, hogy lelőjék őket a terroristák” – mondta egy fiatal katona a France24-nek.
Egy másik katona lefejezett nőkről és gyerekekről beszélt, a helyi adónak nyilatkozó forrást azonban a Telegraph úgy idézi, hogy megjegyzi, az információt a lap nem tudta megerősíteni. Hasonlóról számolt azonban be a BBC-nek helyszínről a hadsereg 71-es zászlóaljának helyettes vezetője. „Dzsihád gyilkológépek öltek fegyvertelen embereket, átlagos civileket, többeknek levágták a fejét” – mondta Davidi Ben Zion.
Az i24 helyi adó egy névtelen katonai beszámolóra hivatkozva 40 halott csecsemőről írt, akik közül többeket lefejeztek Kfar Azában. A beszámolót idéző Times of Israel sem tudta megerősíteni a hírt, amelyről hivatalos információ egyelőre nincs.
Úgy érezték, biztonságban vannak
A Gázai övezet szomszédságában megszokott volt a feszültség – az izraeli hadsereg 2005-ben vonult ki a nagyjából Budapest pesti oldalával azonos méretű területről, ahol 2,3 millió palesztin él rendkívül rossz körülmények között –, de a térség izraeli oldalán élők a szombati támadásig úgy érezték, a védelmi vonalak mögött biztonságban vannak.
A kibucnak volt saját őrsége is, őket azonban a támadás első szakaszában kiiktatták a Gázai övezet mentén húzódó kerítést több ponton átszakító fegyveresek, miközben a Hamász több ezer rakétát indított Izrael felé. Kfar Azában a gyilkosságok nagy része az első órákban történt szombaton. A hadsereg keddre foglalta vissza a települést, amelyen a Hamász fegyvereseinek holttestei is ott hevertek.
Kedden összesen 1500 terrorista likvidálásáról számoltak be a Gázai övezet környékén az izraeli erők, amelyek már készültek arra, hogy a minden korábbinál hevesebb légicsapások után szárazföldi hadműveletet indítsanak az övezet ellen. Ez azzal is fenyeget, hogy a rendkívül sűrűn lakott, jelenleg lényegében nem is elhagyható övezetben, ahol egy négyzetkilométeren több mint 6 ezer ember él – ez a budapesti népsűrűség közel kétszerese, csak sokkal rosszabb körülmények között –, sok lesz az ártatlan civil áldozat a palesztin oldalon is, miután a Hamász a katonai bázisait, kilövőállásait gyakran telepíti lakott területre.
Izraeli utópista szocializmus: a kibuc
Izrael egyik jellegzetes, de visszaszorulóban lévő településformája a kibuc, amely a 20. század elejére vezethető vissza, de nagyobb lendületet Izrael állam 1948-as megalakulása után kapott.
A tragikus sorsú Kfar Aza kibucot 1951-ben alapították az Izraelbe betelepülő, ebben az időben főként Kelet-Európából érkező zsidók, akiket a holokauszt borzalma után burkoltan továbbra is fennmaradt antiszemitizmus is a kivándorlás felé terelt.
A kibuc a kezdetektől agrármunkára építő közösséget jelentett – a szó maga is gyülekezést jelent –, amelyben az utópista szocializmus elemei is megjelentek, közösségi étkezdékkel, megosztott anyagi jövedelemmel. Jelenleg csaknem 300 kibuc van az országban, összesen 126 ezer lakóval. Ez a Magyarország negyedével azonos területű, de közel ugyanannyi, 9,4 milliós lakossága mellett 1,3 százalékot jelent, de a hetvenes években arányuk elérte a 7,5 százalékot is.
A kibucok eredetileg szekuláris alapon jöttek létre – baloldali mozgalom volt, amely látványosan távolságot akart tartani az ortodox zsidó szokásoktól, beleértve a sabbat lazább értelmezését is.
A világi alapú megközelítés, a közös vagyon jellemezte a 20. század folyamán a kibucokat, olyannyira, hogy korábban ha a kibuc egy tagja nyereményhez jutott, az a közösséget illette. A fizetések is közös számlára folytak be, innen finanszírozták a közösségi szolgáltatásokat, a rezsitől az étkeztetésen át az iskolák működtetéséig.
Mára a kibucok kommuna jellege elhalványult: 2007-ben az ország első, még az Oszmán Birodalom idején, 1910-ben létrejött kibuca is a privatizáció mellett döntött. A fizetések már külön érkeznek, a szolgáltatásokért külön kell fizetni. A változásoknak az urbanizáció volt az egyik oka. Egyre több kibucnyik – a szláv elemmel kiegészített szó héberül a kibuc lakóját jelenti – dolgozott a kibucon kívül, már nem is a mezőgazdaságban, hanem az iparban, a szolgáltatószférában. Izrael ipari termelésének 9 százaléka jelenleg kibucok területén zajlik.
Az évtizedek alatt a világi kibucok mellett megjelent a vallásos irányzat is. Igaz, ezekből jóval kevesebb van: a világiakat szervezetileg is összefogó Kibuc Mozgalom jelenleg 230 kibucot számlál, míg a Vallásos Kibuc Mozgalomnak 16 kibuc a tagja.
