Előretört a szélsőjobb a német tartományi választásokon, megbüntették a kormánypártokat

Az előzetes eredmények alapján készült becslések szerint a jobbközép pártok nyerték Németország vasárnapi tartományi választásait, azonban a voksolás igazi győztese a szélsőjobboldal lehet – az Alternatíva Németországért (AfD) ugyanis mindkét tartományban befutott a második helyre.

Bajorországot továbbra is a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetheti, összekapaszkodva a polgári konzervatív Szabad Választókkal (FW – Freie Wähler), akik szintén erősíteni tudtak pozíciójukon az öt évvel ezelőtti tartományi választáshoz képest.

Hessen tartományban pedig a CSU országos testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyert meggyőző fölénnyel, ráadásul 7 százalékponttal tudtak javítani korábbi eredményükön. Ennek a Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD) látta a kárát, akik ráadásul a harmadik és a negyedik helyre szorultak vissza, az AfD mögé.

Mindkét választást a politikusok és az elemzők részben a berlini kormánnyal szembeni protestszavazásként is értékelik, ugyanis a szocdem-zöld-liberális koalíció mindhárom pártja sokkal gyengébb eredményt ért el a két tartományban. Sőt, az eredmények alapján a liberális Szabad Demokratáknak (FDP) egyik tartományi parlamentbe sem sikerült bejutniuk. Ahogy arról a választás előtti elemzésünkben írtunk, ez még több koalíciós vitához, és még nehezebb kormányzáshoz vezethet a szövetségi kormányban.

Jobbra tolódott a müncheni parlament

Bajorországban a választási részvétel nagyjából ugyanazon a szinten maradt a maga 72,5 százalékával, ahogyan öt évvel ezelőtt leszavaztak Németország legnagyobb területű és leggazdagabb tartományában. Azonban a politikai spektrum igencsak eltolódott jobbra, ahogyan az a Spiegel adatösszegző elemzésében látszik:

míg a szocdem-zöld-liberális tengely pártjai 20 mandátumot veszítettek, addig a Freie Wähler és az AfD 21 mandátumot nyertek az előző választáshoz képest.

Az egy mandátumnyi különbség a CSU eredményéből következik, a párt ugyanis valamivel gyengébb eredményt ért el az öt évvel ezelőtti választáshoz képest. A 36,7 százalékos arány ugyan jóval magasabb, mint a CDU-CSU pártszövetség országos támogatottságának aránya, az eredmény viszont bajor viszonylatban történelmileg alacsonynak számít, ahogy azt a Spiegel is kiemeli.

A történelmileg jobbról középre mozgó párttól ráadásul több szavazó is elpártolhatott más jobboldali erők felé, ahogyan azt mutatja az ARD elemzése: míg a Freie Wählerhez 120 ezer, az AfD-hez 100 ezer olyan szavazó pártolhatott át, akik még öt éve a CSU-ra szavaztak. Cserébe viszont Markus Söder Pártja be tudott gyűjteni közel 200 ezer szavazót, akik öt éve még valamelyik berlini kormánypártra szavaztak.

A második helyre befutott AfD számára egyébként történelmi siker a 16 százalék, hiszen ezzel ők lesznek a legnagyobb ellenzéki erő a bajor parlamentben. Ráadásul valósággá vált az a tézis, hogy a szélsőjobboldali párt a keletnémet tartományi bástyáin túl országosan is meg tudott erősödni – az ehhez vezető okokat ebben az elemzésünkben vizsgáltuk meg.

Szoros versenyben, de a harmadik helyre futottak be a Szabad Választók: a polgári konzervatív, olykor populista párt 15 százalék feletti eredményre számíthat, míg a Zöldek szorosan, de lemaradtak mögöttük 15 százalék alatt az ARD és a ZDF becslése szerint is.

Markus Söder CSU-elnök várhatóan most is az FW-t fogja bevenni maga mellé koalíciós partnernek – az új kormányt pedig Söder még a jövő héten tető alá hozná. A Szabad Választók antiszemita botrányba került elnöke, Hubert Aiwanger pedig jelezte, folytatná az együttműködést a keresztényszociálisokkal. Igaz, a Süddeutsche Zeitung és a Spiegel kommentárja szerint is a két pártelnök közötti személyes ellentétek most bontakozhatnak ki majd igazán.

A három jobboldali erő és a Zöldek mögött erősen lemaradva történelmi vereséget ért el a szociáldemokrata SPD a maga 8 százalék körüli eredményével, ahogyan a liberális FDP is – utóbbi ráadásul a 3 százalék alatti eredményével a bajor törvényhozásba se jutott be. Látható, hogy a három kormánypárt valamennyire leszerepelt a voksoláson, ez pedig összefügghet azzal, hogy az ARD felmérése szerint a bajor választók 77 százaléka elégedetlen a berlini szövetségi kormánnyal.

Visszaüthetett a berlini belügyminiszter kampánya

Hessen tartományban ez az elégedetlenségi arány szintén magas, 69 százalékos – és itt is látható, hogy a berlini kormánypártok súlyos vereséget szenvedtek. Míg a liberális FDP-nél még bizonytalan, hogy elérik-e az 5 százalékos bejutási küszöböt, az SPD-nek azért fájhat a vasárnapi eredmény különösen, mert nagy reményeket fűztek a párt miniszterelnök-jelöltjeként induló Nancy Faeserhez.

A politikus közel két évtizeden át szolgált a wiesbadeni tartományi parlamentben – 2021-ben viszont Olaf Scholz meghívta az új szövetségi kormányába belügyminiszternek. Bár Faeser az elmúlt hónapokban szigorúbb uniós bevándorláspolitikáért kampányolt, a Tagesschau választás előtti elemzése szerint a hesseni származású belügyminiszterre már berlini politikusként tekintenek a tartományban

Emiatt nem is jött be a szocdemek számítása arra, hogy Faeserrel kihívhatják a tartomány kereszténydemokrata-zöld vezetését: az SPD 15 százalékkal csak a harmadik helyre futott be a CDU és az AfD mögé. A kereszténydemokraták az előzetes becslésekhez képest azonban erősebb győzelmet értek el 34,5 százalékkal, a szélsőjobbos Alternatíva pedig a maga 18,5 százalékával az eddigi legjobb eredményét érte el nemcsak Hessenben, de az egész egykori Nyugat-Németország területén.

A CDU helyi koalíciós partnere, a Zöldek csak a negyedik helyre futottak be 14,8 százalékkal – ezt a zöldpárt hesseni listavezetője, Tarek Al-Wazir úgy értékelte, hogy a szövetségi kormány ügyei miatt büntették meg őket a választók:

„Mert ha szövetségi szinten a nyílt színen vitatkozunk egymással, akkor az tükröződni fog minden szövetséges párt eredményein”

– mondta a zöld politikus az ARD-nek.

A gyenge eredmény ellenére Faeser a német köztévének arról beszélt, hogy szocdem párttársai támogatásukról biztosították, így maradhat a jövőben is a szövetségi belügyminiszteri poszton. Azonban ő maga is nagyon csalódott az eredmény miatt – különösen azért, mert szerinte az európai menekültügyi szabályozás tervével „nagy tárgyalási sikert” ért el.

A kisebb pártok között szintén biztos, hogy kiesett a wiesbadeni törvényhozásból a radikális baloldali Linke, és nem jutottak be a Szabad Választók sem. Igaz, a Welt elemzése szerint utóbbiakat ez valószínűleg nem tántorítja el attól, hogy a polgári konzervatív párt szövetségi szinten is feltűnjön – és akár a CDU-tól, akár az AfD-től is szavazatokat szerezzen a soron következő, 2025-ös szövetségi parlamenti választáson.

Hubert Aiwanger vasárnap este azt mondta, a bajor eredmény alapján sikerült megakadályozniuk, hogy még több választó sodródjon a szélsőjobboldal felé – és szerinte van esély arra, hogy a Szabad Választók 2025-től ott legyenek a berlini Bundestagban: „Olyan témákat ragadunk meg, amelyek személyesen érintik az embereket – és ezzel megakadályozzuk, hogy a frusztrációik miatt radikális pártokat válasszanak.”

Addig persze más frontokon is változhat a német politikai helyzet: még a választások előtt írtunk arról, hogy a következő hetekben feltűnhet önálló pártjával a Linke egyik legismertebb politikusa, Sahra Wagenknecht is. Az erős szociálpolitikát, szigorú bevándorláspolitikát és barátibb Oroszország-politikát szorgalmazó Wagenknechtről a német sajtóban azt írják, direkt meg akarta várni a hétvégi hesseni és bajor tartományi választásokat, hogy zászlót bontson – ő ugyanis feltehetően a jövő szeptemberi keletnémet tartományi választásokra készül. A felmérések szerint a választók 20 százaléka leszavazna egy Wagenknecht-pártra, ez az arány pedig a keleti tartományokban 29 százalék – a pártalapítás miatt pedig nemcsak a Linke, de a hasonló üzeneteket megfogalmazó AfD is aggódhat.