Botrányoktól hangos kampány után a berlini kormány is megérezheti a tartományi választásokat

Vasárnap tartanak tartományi választásokat Bajorországban és Hessenben. Mindkét németországi tartományban a jobbközép vezette kormány áll az élen, és az előzetes felmérések alapján mindkét helyen maradhat is a fennálló koalíció – Hessenben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Zöldek, míg a bajoroknál a CDU-testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális-konzervatív Szabad Választók (FW – Freie Wähler) kormányoznak.

Két dolog miatt viszont érdemes lesz figyelni a két tartomány választásaira: egyrészt mindkét helyen akár a második helyre is befuthat a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), a párt ugyanis immár nemcsak az egykori keletnémet tartományokban, de már országosan is egyre több protestszavazót tudhat magáénak (Az AfD megerősödéséről itt írtunk részletesen.) Másrészt fontos lesz figyelni a kormányzó szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció pártjainak eredményére is, az Olaf Scholz vezette berlini kormány ugyanis rendkívül népszerűtlen a közvélemény-kutatások szerint.

Különösen a legkisebb kormánypártot érintheti ez kellemetlenül: a Szabad Demokratákat (FDP) mind a bajor, mind a hesseni kutatások a bejutási küszöb környékére mérik, és ha nem jutnak be a két tartományi parlamentbe, az nemcsak a párton, de a berlini kormánykoalíción belül is komoly konfliktusokat okozhat.

Nyugaton is feltör a szélsőjobb

A leggazdagabb és legnagyobb területű német tartomány, Bajorország hagyományosan a német jobboldal bástyájának számít. Itt a hidegháború óta folyamatosan a konzervatív CSU kormányoz, és az elmúlt 70 évben legtöbbször önállóan tudtak többséget alkotni. Ebben nagy szerepe volt annak a Franz Josef Strauß-nak is, aki meghatározta a párt politikáját a hidegháború idején, különösen azzal a kijelentésével, hogy a CSU-tól jobbra csak a fal állhat – azaz tőlük jobbra nem jöhet létre demokratikusan legitim párt Németországban.

Ez évtizedekig érvényes is volt, azonban az elmúlt tíz évben folyamatosan erősödött az Alternatíva Németországért, amely euroszkeptikus közgazdászok társaságából lett populista, szélsőjobboldali politikusokat felvonultató erő. A párt legfontosabb terepének eddig főleg Kelet-Németország, különösen Szászország és Türingia számított – utóbbi tartományban választottak először egy járási adminisztráció élére AfD-s politikust idén júniusban. Nem sokkal később pedig a párt megszerezte az első polgármesteri posztját is a szomszédos Szász-Anhaltban.

A párt mostanra nem csak az egykori NDK területén lett erős: országosan már hónapok óta a második helyre mérik a CDU-CSU pártszövetség mögött. Elemzésünkben részletesen írtunk arról, hogy mi lehet az AfD erősödésének az oka: a legtöbb elemző szerint a német gazdaság recessziója, a kormánykoalíció népszerűtlensége és a bevándorlási téma felpörgése is egyre több protestszavazót visz a szélsőjobboldal felé.

Olyannyira, hogy a felmérések szerint Bajorországban is jó esélye van a pártnak arra, hogy befusson a második helyre. Ebben a versenyben viszont még két konkurenst kell legyőzniük: a Zöldeket és a Szabad Választókat.

Utóbbi, a Freie Wähler egyfajta civil mozgalomként indult az 1950-es, ’60-as években, majd 1998-ban indultak először a bajor tartományi választásokon. A polgári liberális-konzervatív mozgalom a 2000-es években kezdett szövetségi szinten is megjelenni, majd 2008-ban jutott be először a bajor törvényhozásba. Ezen kívül csak a szintén délnémet Rajna-vidék-Pfalzban vannak jelen a tartományi parlamentben, országosan pedig csak 2-3 százalékra mérik a pártot.

Bajorországban viszont meghatározó erőnek számítanak, Markus Söder CSU-s miniszterelnök ugyanis a 2018-as tartományi választás után bevette őket a tartományi kormányba, elnökük, Hubert Aiwanger pedig miniszterelnök-helyettes lett. Aiwanger különösen sokszor tűnt fel egyébként az országos médiában is populista kijelentéseivel, az utóbbi hónapokban pedig a bajor választási kampány főszereplője lett egy évtizedekkel korábbi ügy miatt.

Népszerűbbé tette őket az antiszemita botrány

A müncheni Süddeutsche Zeitung augusztus végén jelentetett meg egy hosszú anyagot arról, hogy a ’80-as években a 17 éves gimnazista Hubert Aiwanger táskájában antiszemita röpiratokat találtak. Aiwanger tagadta, hogy az ő kezéből kerültek volna ki az iratok, állítása szerint ugyanis azokat a bátyja állította össze, aki egy iskolába járt vele – majd amikor azokat bátyja terjeszteni kezdte, inkább ő maga szedte mindet vissza a táskájába.

Aiwanger szerint a választás előtt hat héttel kirobbant üggyel a Süddeutsche Zeitung le akarta járatni őt, hogy a Zöldek malmára hajtsák a vizet. A vádakat a szerkesztőség visszautasította, azonban a Focus és a Berliner Zeitung is arról írt, hogy a Süddeutschéhoz egy olyan gimnáziumi tanár juttatta el a röpiratokat és a történetet, aki korábban a német Szociáldemokrata Párt (SPD) színeiben politizált. A svájci konzervatív Neue Zürcher Zeitung is azzal vádolta meg a liberális Süddeutschét, hogy összekeverték az aktivizmust az újságírással, de más médiumok részéről is kritika érte az eljárásukat.

Az üggyel persze kiterjedten foglalkozott az Süddeutsche Zeitung mellett minden más német sajtótermék is, azzal a központi vonulattal, hogy maradhat-e egy ilyen ügy után Aiwanger a bajor kormányfő-helyettesi poszton. Markus Söder írásban juttatott el a botrány után 25 kérdést Aiwangerhez, aki szintén írásban válaszolt ezekre – igaz, egyes kérdésekre egyszerűen annyit írt vissza: „Nem emlékszem.” Ennek ellenére Söder egy héttel az ügy kirobbanása után úgy döntött, meghagyja a posztján a politikust.

A CSU elnöke persze feltehetően komoly politikai számítások után hozta meg a döntést, hiszen nem akarhatta a választások előtt felháborítani a CSU konzervatív szavazóit – de elriasztani sem akarta a liberálisokat a párttól.

Ennek ellenére az ügyből nem Söder, hanem Aiwanger pártja jött ki jól: a nyáron 10-11 százalékra mért Freie Wähler a botrány után most szintén a második helyért küzdhet meg a maga 15 százalékával. Sőt, Aiwanger lakóhelyén, Rottenburg an der Laaberban a helyi SPD politikusai annyira felháborodtak az ügyön, hogy maguk is átléptek az FW-be. A szocdemek egyébként 9 százalékkal nem is nagyon rúgnak versenybe Bajorországban, és a liberális FDP is örülhet, ha elérik az 5 százalékos bejutási küszöböt.

A Szabad Választók feltehetően nem az AfD-től szipkázhattak el szavazókat, ugyanis a szélsőjobboldali alakulatot szintén 14 százalék körül mérik. Azonban a Zöldek igencsak meggyengültek a botrány után – ami alapján úgy tűnik, bejött Aiwanger taktikája azzal, hogy a Süddeutsche Zeitung mellett a zöldpártot vádolta az ügy kirobbantásával. Míg az év elején a Zöldeknek még 18-20 százalékos táboruk volt a bajor szavazók között, most már csak 16 százalékra számíthatnak – így könnyen előfordulhat, hogy a stabil második helyről a negyedik helyre szavazzák vissza a választók őket.

A CDU is felszállna a populizmusvonatra

Persze népszerűségvesztésük összefügghet a berlini kormánnyal szembeni elégedetlenséggel is: a németek 79 százaléka szerint nem jó irányba kormányozza az országot az Olaf Scholz vezette szocdem-zöld-liberális koalíció. Az ARD német közmédia felmérése szerint a gazdasági nehézségek jelentik a legnagyobb problémát a német választók szerint (28 százalék vélte így), de szintén fontos témának tartják a bevándorlást is (26 százalék). A németek kétharmada szerint inkább hátrányt okoznak az országnak a bevándorlók, a kormány menekültpolitikáját pedig a választók háromnegyede utasítja el – az integrációs politikától kezdve a kiutasított menedékkérők kitoloncolásáig.

Az utóbbi hetekben már a CSU országos testvérpártja, a CDU is bevándorlásellenes jelszavakkal kampányol, Friedrich Merz pártelnök például heves reakciókat kapott arra a kijelentésére, miszerint „a bevándorlók elveszik a németektől a fogászati időpontokat”. A populista retorika ellenére azonban nem tűnik úgy, hogy a CDU profitálni tud az elégedetlenségből – ellentétben az AfD-vel.

A párt kampányát az utóbbi napokban egyébként felkavarta egy különös eset is: az AfD szövetségi elnöke, Tino Chrupalla Ingolstadtban lépett volna fel egy választási rendezvényen, a fellépés előtt viszont nem sokkal mentők szállították kórházba. A párt szerint „tettlegességről” volt szó, a párt körüli influenszerek teóriája szerint pedig injekciós támadás érhette Chrupallát, aki ettől sokkot kaphatott. A rendőrségnél nyomozás indult, azonban nem találtak tettlegességre utaló nyomot – ellentétben a kórházi jelentéssel, amely szerint Chrupalla jobb felső karján egy intramuszkuláris (azaz izomba adott) injekció nyomait fedezték fel.

A Bild pénteken ügyészségi források alapján arról írt, hogy Chrupalla toxikológiai vizsgálata azonban nem mutatott ki semmilyen különleges anyagot a pártelnök szervezetében. Mindenesetre az ingolstadti ügyészség továbbra is nyomoz az ügyben, az igazságügyi orvosszakértők pedig még mindig vizsgálják a pártelnök által adott vérmintát, Chrupallát azonban már kiengedték a kórházból.

Fontos téma a bevándorlás Hessenben is

Németország legnagyobb tartománya mellett egy másik régióban, Hessenben is tartományi választást tartanak. A hatmilliós, Bajorországtól északnyugatra fekvő tartományban hagyományosan kiélezett volt a verseny évtizedekig a CDU és az SPD között, a kétezres években viszont egyre több teret nyertek a Zöldek, aminek köszönhetően 2014 óta a CDU-val együtt alkotnak koalíciós kormányt.

Várhatóan egy ilyen koalíció jöhet létre a választás után is, ugyanis a CDU stabilan áll az első helyen a maga 32 százalékával. Velük szemben az SPD ugyan nagy ambíciókkal vágott bele a kampányba, élén Nancy Faeser szövetségi belügyminiszterrel, azonban egyelőre csak a második helyért futnak versenyt a Zöldekkel 17-17 százalékkal. Bár Faeser az elmúlt hónapokban szigorúbb uniós bevándorláspolitikáért kampányolt, a Tagesschau elemzése szerint a hesseni származású belügyminiszterre már berlini politikusként tekintenek a tartományban – emiatt büntethetik meg a helyi SPD-t is.

Itt is esélye lehet befutni az AfD-nek a harmadik helyre: 16 százalékukkal szorosan az SPD és a Zöldek mögött állnak. Rajtuk kívül a bejutási küszöbön mérik a liberális FDP-t (5 százalék) és a Szabad Választókat is (4 százalék) – a radikális baloldali Linke pedig Bajorországhoz hasonlóan várhatóan itt sem kerül be a tartományi parlamentbe.

A Tagesschau és a Zeit elemzése szerint is komoly gondokat okozhat az egész berlini kormánykoalíció számára, ha a liberálisok Hessenben és Bajorországban is kiesnek a tartományi parlamentből. Tavaly év végén Alsó-Szászországban és idén februárban Berlinben sem érte el a párt az 5 százalékot a tartományi választásokon,

az FDP pedig eddig minden választási vereségre úgy reagált, hogy önállóbb arcélt vett fel a berlini koalícióban.

Az újabb vereségek így még több koalíciós vitához vezethetnek Berlinben – a párton belüli bizonytalanságról nem is beszélve.

A legtöbb félnivalója a közeljövőben azonban mégsem nekik, hanem a Linkének lehet: az egyik legismertebb politikusuk, Sahra Wagenknecht az utóbbi években egyre önjáróbban politizált, és élesen kritizálta a pártján belül megjelent úgynevezett „lifestyle”-baloldaliakat. „Így hívom azokat a balliberálisokat, akik elkötelezik magukat a sokszínűség és a nyitott határok mellett, a rasszizmus és a klímaváltozás ellen. Ez nagyon tiszteletreméltó, de ezt meg is engedhetik maguknak: egyetemi képzettséggel rendelkeznek, politikailag korrekt módon fogalmaznak, tisztességes fizetésből élnek, és általában eleve jómódú családokból származnak” – mondta Wagenknecht a svájci Blicknek.

Velük szemben viszont ő erősebb szociális politikát, valamint szigorúbb bevándorláspolitikát szorgalmaz, és újra közeledne Oroszországhoz. A pártján belül Wagenknecht ugyan ezzel elszigetelte magát, viszont hónapok óta arról írnak a német sajtóban, hogy a politikus saját mozgalmat alapítana. Ezt egyes orgánumok már kész tényként kezelik, mások már a párt nevét is tudni vélik, az egykori Kelet-Németországból származó Wagenknecht viszont feltehetően a jövő szeptemberi keletnémet tartományi választásokra készül. Jó eséllyel, ugyanis felmérések szerint a választók 20 százaléka leszavazna egy Wagenknecht-pártra – ez az arány pedig a keleti tartományokban 29 százalék.