Oroszországot a magyarok harmada tartja komoly katonai veszélynek a vele szomszédos országokra nézve

Miközben a lengyelek 77 százaléka szerint Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent a vele szomszédos országok számára, addig a magyaroknak alig harmada (33 százaléka) tartja korunk Oroszországát komoly katonai veszélyforrásnak rájuk nézve.

Miközben pedig a magyar lakosság negyede (27 százaléka) szerint Moszkva egyáltalán nem fenyegeti szomszédait, a lengyeleknél ezt csak 5 százalék gondolja – derül ki a neves Pew Research Center hétfőn publikált kutatásából, mely a lengyel és a magyar lakosság nemzetközi kapcsolatokról alkotott véleményét térképezi fel. A hétfőn publikált párhuzamos felmérés egy széleskörű nemzetközi összehasonlító kutatás része, melynek egyes eredményeit június végén a Pew már publikálta.

Az intézet munkatársai 2023 áprilisában és májusában Magyarországon 1007, Lengyelországban 1022 embert kerestek meg személyesen kérdéseikkel, a válaszokat azután a két ország demográfiai összetétele alapján súlyozták. A megkérdezettek számából kiderül, hogy a Pew magyarországi merítése mélyebb volt, hiszen Lengyelország lakossága csaknem négyszeresen haladja meg hazánkét. Az adatok értékelésénél azt is érdemes figyelembe venni, hogy azok még nem tükröznek bizonyos politikai eseményeket, folyamatokat – például a nemzetközi közvélemény elvárásaihoz képest lassabban haladó ukrán offenzívát, vagy a lengyel–ukrán viszonyon nyomot hagyó gabonaimport-vitát.

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a két ország közvéleménye teljesen más következtetéseket vont le a 2022 februárjában Ukrajna ellen megindult orosz invázióból.

Arra a kérdésre, hogy hazájuknak az Egyesült Államokkal vagy az Oroszországgal való szoros kapcsolat a fontosabb, a lengyelek 76 százaléka, a magyarok 17 százaléka választotta NATO-szövetségesét. Ez az adat a lengyeleknél 47 százalékpontos emelkedést jelent 2019-hez képest. A magyarok többsége (56 százalék) úgy véli, hogy az orosz és amerikai kapcsolat ugyanolyan fontos, a lakosság 11 százaléka pedig Oroszországgal gondolja fontosabbnak a szoros kapcsolatot.

Ennél a kérdésnél összemosódhatnak az értékalapú válaszok a stratégiai-politikai megfontolásokkal, azonban a két ország közti értékkülönbség jól látszik a NATO megítélésében. Miközben a lengyelek 93 százaléka van pozitív véleménnyel a katonai szövetségről, addig a magyaroknak 56 százaléka – és míg Lengyelországban csak a válaszadók 3 százaléka adott negatív minősítést a NATO-ra, addig ugyanez az arány Magyarországon 36 százalék.

A NATO vezető hatalmát is eltérően ítélik meg a két országban: miközben az Egyesült Államokat a lengyel válaszadók 93 százaléka pozitívan ítéli meg, addig ez az arány Magyarországon 44 százalék – miközben az USA-ról kedvezőtlen véleménnyel lévők aránya 51 százalék. Abban mindkét ország közvéleménye egyetért, hogy Washington előszeretettel avatkozik be más országok belügyeibe – az állítással a lengyel megkérdezettek 79, a magyarok 82 százaléka ért egyet.

Abban viszont nem, hogy a lengyelek 85 százaléka szerint az USA pozitívan járul hozzá a a globális béke és stabilitás fenntartásához, a magyaroknál ugyanez az arány csak 34 százalék. A Pew elemzői felhívják a figyelmet arra a jelenségre, hogy az USA világpolitikai szerepének megítélése 2019-ben még hasonlóan rossz volt a magyar és a lengyel közvéleményben, azonban az orosz fenyegetés erősödésével ez a megítélés az utóbbi esetben ugrásszerű javulásnak indult.

A magyar kormánypropaganda által folyamatosan támadott Joe Biden megítélése a két országban teljesen ellentétes: miközben a lengyelek 83 százaléka megbízik az amerikai elnökben, addig a magyarok 75 százaléka bizalmatlan iránta, és csak a válaszadók 19 százaléka fejezte ki a demokrata párti elnök iránti bizalmát. A két ország közvéleménye szintén ellentétesen ítéli meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tevékenységét – miközben a lengyelek 70 százaléka, addig a magyar válaszadóknak csak a 11 százaléka bízik benne –, hazánkban a Zelenszkij iránt bizalmatlanok aránya nem kevesebb, mint 86 százalék.

A Pew vizsgálata alapján a szövetségesekkel szembeni szkepticizmus nem jelent oroszbarátságot. Oroszországról a magyar megkérdezettek 73 százaléka negatív véleménnyel van, és Vlagyimir Putyin tevékenységének elutasítottsága is 79 százalékos (Lengyelországban mindkét arány 98 százalékos); miközben Oroszország, illetve az orosz elnök támogatóinak aránya Magyarországon csak 23, illetve 19 százalékos.

Az Oroszországgal kapcsolatos attitűdökben tapasztalt hasonlóságok ellenére a szankciós politika megítélése megint ellentétes a két országban: a lengyel válaszadók 67 százaléka növelné az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós szorítását, és csak 3 százaléka enyhítene a büntetőintézkedéseken – 2015 óta ez az arány 19 százalékponttal növekedett. Ezzel szemben a „háborús infláció” és a „szankciók nem működnek” szlogenekkel bombázott magyarok 48 százaléka enyhítene az orosz elitre és az orosz gazdaság vezető szereplőire kiszabott büntetőintézkedéseken, és csak a magyar válaszadók 8 százaléka látna szívesen szigorúbb szankciókat.

A Pew kutatói mindkét országban a menekültek befogadására való hajlandóság csökkenését mérték. Miközben 2022 tavaszán a lengyelek 80, a magyarok 63 százaléka támogatta a „háború és erőszak elől menekülők” befogadását, addig egy évvel később ez az arány 28, illetve 14 százalékpontos esést mutatott (52 és 49 százalék) – de az idén tavasszal mért befogadókészség még mindig jóval magasabb a 2019-ben mértnél. Lengyelország egyébként szeptemberi adatok szerint csaknem egymillió ukrán menekültet szállásol el tartósan határai között, Magyarország ezzel szemben csak 50 ezret.