Eurobarometer: Borúsan látjuk, hogy merre tart az EU, enyhe magyar többség a szankciók mellett
2023. szeptember 11. – 15:52
A magyarok picivel több mint fele, 51 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az Európai Unióban az Eurobarometer hétfőn megjelent jelentése szerint. Az uniós közvélemény-kutatásban ennél csak a ciprusiak (59 százalék), a görögök (58 százalék) és a szlovákok (52 százalék) látják sötétebbnek a kilátásokat, bár még uniós átlagban is másfélszer többen vélték így (39 százalék), mint amennyi megkérdezett szerint jó irányba halad az EU (26 százalék).
A magyarok az uniós átlagnál kevésbé értenek egyet olyan kijelentésekkel, mint például az EU más országoknál jobban képviseli a társadalmi egyenlőséget, az alapvető jogokat, a nyitottságot, a természetvédelmet vagy a békét. Utóbbi két kérdésnél csak a bolgárok látják a magyaroknál is rosszabbnak az EU helyzetét. Így is több mint tíz-tíz százalékos előnyben vannak a magyarok, akik szerint inkább az EU képviseli ezeket az értékeket azokhoz képest, akik szerint mások.
Az EU geopolitikai helyzetét nagyjából az EU egészéhez hasonlóan látjuk. Az USA-t, Kínát és kicsit még Oroszországot is befolyásosabbnak tartjuk, Japánt viszont a relatív többség gyengébbnek találja.
A magyarok 44 százalékának viszonylag, 33 százalékának pedig nagyon fontos, hogy Oroszországot megbízhatóbb energiaellátókra cseréljük, és összesen 84 százalék áll a REPowerEU mellett. (Erre épp néhány napja adta be a magyar kormány a saját tervét 3,9 milliárd eurós hitellel együtt.) A közös gázbeszerzéseket 85 százalék tartja jó ötletnek (erről bővebben itt írtunk), az energiafogyasztás csökkentését uniós intézkedésekkel 70 százalék, a „tiszta” technológiák támogatását pedig 81 százalék támogatja.
Az Ukrajnáról szóló kérdéseknél úgy látszik, hogy hatottak a kormányzati üzenetek. A magyarok az utolsó ötben voltak az olyan kérdéseknél, mint például továbbra is mutasson-e az EU szolidaritást Ukrajna felé, bár az igenek (23 százalék teljesen, 28 százalék részben egyetértett) még így is jóval meghaladták a nemeket (20 százalék inkább, 18 százalék egyáltalán nem ért egyet).
Abban még nem sokkal maradt el Magyarország az uniós átlagtól, hogy az orosz invázió miatt a tagállamoknak növelnie kellene-e a katonai együttműködést (32 százalék erősen, 35 inkább egyetért, 14 és 9 százalék inkább vagy teljesen nem). Az orosz hatóságok számonkérése iránt az uniós átlag alatt lelkesedünk, de az igenek (35 százalékban teljesen, 27 százalékban részben) még mindig abszolút többségben vannak. A humanitárius segítségnél és a menekültek befogadásánál nagyjából megegyeznek az uniós és a magyar eredmények, a támogatók elsöprő többségben vannak.
A szankcióknál már négy, szinte teljesen egyenlő részre oszlanak a válaszok az igenek enyhe relatív többségével (48 kontra 44 százalék), holott az uniós átlag messze egyértelműbb (71-22 százalék, az igeneknél csak a teljesen egyetértők aránya 46 százalék). Ukrajna közös piaci integrációjával a magyar megkérdezettek fele értett egyet, ötből ketten ellenezték, szinte ugyanez az eredmény az uniós tagság felé vezető út esetében.
A gazdasági-pénzügyi segítségnél a magyar többség már átbillen a nemek felé (44-47 százalék az uniós 64-38 százalékkal szemben), és ugyanez még inkább igaz a katonai felszereléseknél és képzéseknél, a 34 százalék igen és 58 százalék nem szinte épp az EU-átlag fordítottja (57-34 százalék).