A régi-új görög kormányfő szerint erős felhatalmazást kapott reformjaihoz
2023. június 27. – 06:59
A Kiriákosz Micotákisz vezette Új Demokrácia 40,5 százalékot kapott a vasárnapi görög választásokon, az így szerzett 158 mandátummal pedig stabil többsége van az ország 300 fős parlamentjében. A politikus 2019-ben került hatalomra, de a májusi választások után egy ideiglenes kormány vette át az ország vezetését, miután a várakozásoknak megfelelően egyik pártnak sikerült parlamenti többséget szereznie.
Micotákisz győzelmi beszédében a reformok folytatását és további gazdasági növekedést ígért, míg legnagyobb ellenfele, a baloldali Szirizát vezető Alékszisz Cíprasz korábbi miniszterelnök szerint az eredmény nem jó jel a görög demokráciára nézve.
Cíprasz szavai egybecsengenek a kampány során hangoztatott kritikákkal, amelyek a konzervatív kormány lehallgatási botrányait és autoriter hajlamait vették célba. Az 57 halálos áldozattal járó februári vonatbaleset nyomán felsejlettek a nepotizmus és korrupció vádjai is, 2023-ban pedig sorban második éve Görögországé lett az Európai Unió legrosszabb teljesítménye a Riporterek határok nélkül nemzetközi újságíró-szervezet sajtószabadságról szóló jelentésében.
Úgy néz ki azonban, a választókat nem igazán foglalkoztatták a jogállamisági aggályok, és inkább a 2010-es évek adósságválságát követő gazdasági stabilitást és a bevándorlók elleni kemény fellépést díjazták. Ez utóbbit bizonyítja a különböző szélsőjobboldali pártok meglepően jó szereplése is, amik közül három (Görög Megoldás, Spártaiak, Níki) is megugrotta a parlamenti bejutáshoz szükséges három százalékos küszöböt.
Az eredményt Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport és a London School of Economics kutatója a modernkori Görögország legkonzervatívabb parlamentjének nevezte.
A jobboldal megerősödésével párhuzamosan a baloldal is leszerepelt. Cíprasz Szirizája ugyan másodikként végzett, ám 17,8 százalékával mindössze 48 képviselőre számíthat az új parlamentben, ami messze elmarad a májusi (20,7 százalék és 71 képviselő) és a 2019-es (31,53 százalék és 86 képviselő) választások eredményétől. A legnagyobb ellenzéki párt tehát kevesebb, mint feleannyi szavazatot kapott, mint az Új Demokrácia: ez több elemző szerint is lesújtó eredmény, a pártot 2009 óta vezető Cíprasz azonban egyelőre nem mondott le tisztségéről.
A hagyományos baloldalt képviselő PASZOK sem muzsikált fényesen, bár 39 képviselőjével megközelítette a Szirizát, és bejelentkezett a vezető ellenzéki párt szerepére. A kommunisták viszont a vártnál jobban szerepeltek, ahogy a baloldali populista Szabadság Vizein is, míg Jánisz Varufákisz korábbi nemzetközileg is ismert pénzügyminiszter innovatív mozgalma ismét nem jutott be a parlamentbe.
Gazdasági reformok
A júniusi előrehozott választást azért írták ki nem sokkal az eredetileg májusban megtartott szavazás után, mert az Új Demokrácia néhány mandátummal lemaradt a 150 fős többségről, és kormánykoalíciót sem sikerült kötni.
Vasárnap azonban már a régi-új választási rendszerben szavaztak a görögök, ahol a stabil parlamenti többséget megsegítendő extra mandátumokat biztosítottak az első helyezett pártnak. A vártnál ugyan némileg kisebb lett Micotákisz többsége (nem kicsit a szélsőjobb megerősödésének köszönhetően), ám a miniszterelnök szerint a felhatalmazása így is elég ahhoz, hogy folytassa reformjait.
Ezek a reformok leginkább a gazdaság élénkítéséhez kapcsolódnak, amelynek eredményei központi részét képezték Micotákisz kampányának (amiről itt írtunk bővebben). A miniszterelnök 2019-es hatalomra jutása óta Görögország GDP-je az európai uniós átlagot meghaladó mértékben nőtt, jelentősen felpörögtek a külföldi tőkebefektetések, és úgy csökkent az ország észveszejtően magas államadóssága, hogy közben megemelték a minimálbért és a nyugdíjakat.
Mindezeknek köszönhetően tavaly augusztusban Görögországnak megengedték a hitelezői, hogy kilépjen azokból a szigorú felügyeleti mechanizmusokból, amiket még az adósságválság ideje alatt felvett mentőcsomagok miatt szabtak ki. Micotákisz kormánya emellett bőkezű segélyekkel enyhítette az égbeszökő energiaárak hatásait, és bár az országot Európa többi részéhez hasonlóan súlyosan érintette az infláció, annak mértéke elmaradt a kontinens átlagától.
Több elemző szerint a görög szavazópolgárok ezt a gazdasági stabilitást díjazták Micotákisz újraválasztásával.
Ennek megfelelően Micotákisz várhatóan folytatja az állami szektor reformjait (amiket Görögország modernizálásának nevez), illetve piacbarát gazdaságpolitikáját. A hozzá közel állók külföldi befektetések cunamijára számítanak, ám egyes közgazdászok inkább óvatosságra intenek, tekintve, hogy egyes szektorok, például az athéni ingatlanpiac, buborékszerű áremelkedést produkálnak.
Bevándorlás és a szélsőjobb
A választási eredmények másik nagy tanulságának a szigorú bevándorláspolitika eredményessége tűnik. Kampánya során Micotákisz többször hangoztatta, hogy elődeivel ellentétben ő keményen lép fel a bevándorlókkal szemben, egyszer pedig egészen odáig ment, hogy Donald Trump volt amerikai elnök retorikáját megidézve az EU-val akarta kifizettetni azt a kerítést, amit a török–görög határon tervez meghosszabbítani.
Szintén beszédes a szélsőjobboldali pártok szereplése, különösen a Spártaiak 4,7 százaléka. A Spártaiak egy 2017-ben alapított ultrakonzervatív hellénista párt, amelynek támogatottsága a kampány utolsó napjaiban ugrott meg, mikor az Arany Hajnal nevű betiltott fasiszta párt egy bebörtönzött volt vezetője Twitteren közölte, hogy támogatni fogja őket.
A Spártaiak mellett bejutott a parlamentbe a keresztény fundamentalista Níki (Győzelem) és az ultranacionalista, oroszbarát Görög Megoldás is.
A három szélsőjobboldali párt együttesen több mint 12 százalékot szerzett, ami duplája az Arany Hajnal valaha volt legjobb eredményének.
A jobboldali kispártokat erősíthette az a hajókatasztrófa is, ami miatt több mint 500-an haltak meg a napokban Görögország partjainál. A hajó körülbelül hétszázötven emberrel a fedélzetén indult el a líbiai Tobrukból, és Olaszország felé tartott. Görögországban a tragédia miatt nemzeti gyászt hirdettek, de elemzők szerint a migrációs válság a keményebb, konzervatívabb politika felé terelte az embereket.
Ennek megfelelően a második Micotákisz-kormánytól a kemény bevándorláspolitika folytatását várják, akár a fentebb említetthez hasonló tragédiák megismétlődése árán is. Szintén lehet számítani a Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel való csetepaté folytatására, akivel Micotákisz már korábban többször komoly diplomáciai összetűzésbe keveredett.
Nem úgy tűnik, hogy egy ideológiai síkon kezelné saját pártját Orbánékkal
Bevándorláspolitikája és hatalomgyakorlási technikái miatt Micotákiszt többször is Orbán Viktorhoz hasonlították ellenfelei a kampány során. A görög politikus azonban következetesen atlantista külpolitikát visz, ráadásul az EU problémáit is mélyebb integrációval oldaná meg, azaz szöges ellentéte Orbán keleti nyitásának és erős nemzetállamokból álló Európa-képének.
Egy esetleges Orbán–Micotákisz szövetség ellen szólhat az is, hogy a görög miniszterelnök pártja volt az egyik fő kezdeményezője a Fidesz Néppártból való kizárásának. Micotákisz emellett Ukrajna hangos támogatója az ország oroszok elleni harcában, és többször felszólalt az utóbbiak energiazsarolásával szemben.
Győzelmi beszédében Micotákisz Európa legnagyobb jobbközép pártjának nevezte az Új Demokráciát, ami szintén nem azt sugallja, hogy egy ideológiai síkon kezelné saját pártját és a Fideszt.
Ennek ellenére Görögország jobbra tolódása vitathatatlan, állítja Mujtaba Rahman, aki összességében merész reformokat vár az egészségügy, az állami szféra, az oktatás és az igazságügy terén Micotákisz második kormányától. Görögország más dél-európai országok útját követi, folytatta az elemző, amelyek az euróövezet válsága után balra tolódtak, és most visszatértek a jobboldalra.