Német kormánypárt: Egy Magyarországhoz hasonló tagállam nem vezetheti az uniós törvényhozást

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) arra kérte Ausztria kormányát, hogy védje meg Magyarország jövőre esedékes elnökségét az Európai Unió Tanácsában, írja az Euractiv. Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott határozata megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány alkalmas lenne 2024 második felében a tagállamokat képviselő uniós társdöntéshozó testület vezetésére.

Az FPÖ elnöke, Herbert Kickl nevében kiadott közlemény szerint

„ez egy a gyáva és méltánytalan támadás” a bevett uniós politikai erőktől „egy olyan kényelmetlen tagállam ellen, amely nem mond mindenre »igent és áment«, ami Brüsszelből jön, és amely miniszterelnöke elsősorban a saját népe javát tartja szem előtt.

Elvárom az osztrák szövetségi kormánytól, hogy minden lehetséges szinten ragadja meg a kezdeményezést a szomszédunk megvédéséhez az EU-tól.” Az EP-szavazást képmutatónak nevezte, és szerinte

ha a támadások így folytatódnak Magyarországgal szemben, az Ausztria ellen 2000-ben bevezetett uniós „szankciókhoz” hasonlóig fajulhat a helyzet.

Akkor az FPÖ a jobbközép Osztrák Néppárttal együtt alakított koalíciós kormányt, de a többi tagállam diplomáciailag „kiközösítette”, minimálisra szorította le vele az érintkezést. Részben emiatt módosítottak az uniós jogállamisági elvek betartatására kitalált „hetes cikkes” eljáráson, ami 2018-ban indult a magyar kormánnyal szemben.

Ausztriában 2017-ben is alakult néppárti-FPÖ koalíció, de az uniós országok ez ellen már nem léptek fel. 2020 óta az Osztrák Néppárt a zöldekkel kormányoz, miután az FPÖ-t megrendítette egy korrupciós botrány, de mostanra a felméréseket összesítő Europe Elects szerint felkapaszkodott az első helyre.

A német zöldek megvizsgáltatnák a helyzetet

Németországban szintén koalíciós partnerek az ottani zöldek. Chantal Kopf, a párt EU-politikai szóvivője az Euractivnak arról beszélt,

„egy Magyarországhoz hasonló tagállam, amely tudatosan aláássa az uniós értékeket és intézményeket, nem vezetheti hat hónapig az uniós törvényhozást”.

(A Tanács általában az Európai Parlamenttel közösen, bizonyos témákban egyedül dönt az EU jogszabályairól.) „A német kormány felelőssége, hogy bizonyítsa, mennyire képes Magyarország teljesíteni a Tanács-elnökség követelményeit.” Ha erre nem képes, „meg kell fontolnunk a magyar elnökség elhalasztását”.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az elnökségek sorrendjéről végső soron a tagállamok döntenek. Kedden egy Tanács-ülésre érkezve a szintén zöldpárti Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár kétségét fejezte ki a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter „kellemetlen érzésének” adott hangot a közelgő magyar elnökség miatt, de az ügyről nem tárgyaltak hivatalosan, és a többi miniszter általában óvatosabban fogalmazott.

A magyar után soros lengyel kormány felháborodott

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az elnökség eltolása „világosan sértené az európai szabályokat”, amelyeket az EU kvázialkotmányában, az alapszerződésekben rögzítettek.

„Az EU teljes működtetési módjának tönkretétele sehová sem vezet”, csak „a mélységbe”,

nyilatkozta a Reuters szerint.

A magyar elnökség után a lengyel következne 2025 első felében. A varsói kormánnyal szemben szintén indult egy hetes cikk szerinti eljárás 2017-ben.

Az EP-határozatra adott egyéb reakciókat itt olvashatja.