Épp helyreállna a fukusimai halászat, erre beleengedik az óceánba az atomerőmű hűtővizét

2023. március 25. – 22:42

Épp helyreállna a fukusimai halászat, erre beleengedik az óceánba az atomerőmű hűtővizét
Ono Haruo halászni indul a Fukusima prefektúrában található halászkikötőből, ami nagyjából 55 kilométerre van a 2011-ben megrongálódott atomerőműtől – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

2011. március 11-én 9-es magnitúdóval rengett meg az óceánfenék, alig 130 kilométerre Japán keleti partjaitól. A rengés miatt megindult egy szökőár a szigetország felé, és a hullámok több prefektúra partján is óriási károkat okoztak. A természeti katasztrófában 18-20 ezer ember veszett oda, de ennél sokkal többen veszítették el gyakorlatilag mindenüket. Ha ez nem lett volna elég, a szökőár még a fukusimai atomerőművet is súlyosan megrongálta.

Kilenc évvel a katasztrófa után a japán kormány úgy döntött, hogy a Csendes-óceánba folyatják az erőmű radioaktívan szennyezett vizét.

A 71 éves Ono Haruo már 50 éve a tengerből él, harmadik generációs halász. Sincsi kikötővárosában él, 55 kilométerre a megrongálódott fukusimai atomerőműtől. A földrengés idején épp halászott, így az óceánon vészelte át a hullámokat, de a testvére meghalt a katasztrófában, és az otthonát is elmosta a víz. A helyi földművesek és halászok 12 éve próbálják helyrehozni a terményeik, fogásuk imázsát, így sokan nem örülnek, hogy a kormány radioaktív vizet enged vissza az óceánba – köztük Ono sem. A Reuters egy, a halászt követő képsorozatban mutatta be, mi most a helyzet Fukusimában.

Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

Sincsi még mindig nem állt teljesen talpra a katasztrófa óta: akkor a kormány több mint egy évre betiltotta a halászatot a régióban, de napjainkban már egyre több halász tér vissza a vízre. Ono új háza már nem a part közelében van, hanem jóval beljebb. A part mentén a település parkot, játszóteret és gördeszkaparkot építtetett.

„Már tizenkét év telt el, a halak ára emelkedik, reméljük, hogy végre tényleg belevághatunk az üzletbe. Most arról beszélnek, hogy visszaengedik a vizet, és megint a nulláról kell kezdenünk. Ez elviselhetetlen”

– mondta Ono.

Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

A Tokió Elektromos Vállalat (Tepco), a leállított fukusimai erőmű kezelője hamarosan több mint egymillió tonna radioaktív vizet tervez visszaengedni az óceánba. Az 500 olimpiai úszómedencényi vizet leginkább arra használták, hogy a katasztrófa után lehűtsék a leolvadt reaktorokat. Ezt most óriási tartályokban tárolják, amelyeket fel akarnak újítani.

A Tepco munkásai a kivezetéshez szükséges csöveket szerelik fel a tartályoknál, amelyekben a tisztított hűtővíz található – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
A Tepco munkásai a kivezetéshez szükséges csöveket szerelik fel a tartályoknál, amelyekben a tisztított hűtővíz található – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
A Tepco egyik alkalmazottja a tisztított hűtővízben tenyésztett lepényhalak kádját tisztítja az erőmű területén – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
A Tepco egyik alkalmazottja a tisztított hűtővízben tenyésztett lepényhalak kádját tisztítja az erőmű területén – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

A kormány és a Tepco szerint sehol máshol nem veszik olyan szigorúan a tesztelést és a szabályozást, mint Japánban, és a tervet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is jóváhagyta.

Az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága 2021-ben megállapította, hogy az atomkatasztrófa után nem nőtt extrém mértékben a rákos megbetegedések kockázata, de ettől még nem úgy engednék ki a vizet, ahogy a reaktorok körül keringett. A Tepco állítása szerint a rövid nevén ALPS-nek hívott víztisztító rendszerükkel a vízben lévő 62 radioaktív elem szintjét olyan alacsonyra csökkentették, ami már nem ártalmas az emberekre. Kivéve a tríciumot. Bár a hatóságok szerint viszonylag ártalmatlan, ez nem segíti az agráriumban és halászatban dolgozó helyiek hírnévjavító törekvéseit.

A tisztított hűtővíz tárolására telepített tartályok a fukusimai atomerőmű területén – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
A tisztított hűtővíz tárolására telepített tartályok a fukusimai atomerőmű területén – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

„Mi itt Fukusimában egyáltalán nem tettünk semmi rosszat, miért kell tönkretenniük az óceánunkat? Az óceán nem csak hozzánk, az emberekhez tartozik – és nem egy szemetesláda. Miért Fukusimánál engedik le a vizet az óceánba? Miért nem Tokiónál vagy Oszakánál teszik ezt?”

– kérdezte Ono.

Bal oldalon a Tepco egyik alkalmazottja bemutatja, hogy állnak a hűtő- és tengervizes haltenyésztő kádak, jobboldalt pedig egy üveg ALPS-tisztított hűtővíz látható – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters Bal oldalon a Tepco egyik alkalmazottja bemutatja, hogy állnak a hűtő- és tengervizes haltenyésztő kádak, jobboldalt pedig egy üveg ALPS-tisztított hűtővíz látható – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
Bal oldalon a Tepco egyik alkalmazottja bemutatja, hogy állnak a hűtő- és tengervizes haltenyésztő kádak, jobboldalt pedig egy üveg ALPS-tisztított hűtővíz látható – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

Hogy bebizonyítsák, a kezelt víz nem veszélyes, a Tepco szeptember óta lepényhalakat tenyészt kisebb tartályokban, amiket a szűrt hűtővízzel és tengervízzel töltöttek fel. Azóta havonta több jelentést is kiadtak a halakról és kagylókról, amik a frissen létrehozott tenyésztelepen élnek. A Twitteren képeket is mutatnak a halakról, és egy március 14-ei tweetből kiderül, hogy a halak jól vannak, és még a cseresznyefák is virágba borultak.

A leállított atomerőműtől 8 kilométerre fekvő Namie partjairól jól látszanak az erőmű kéményei és néhány daru – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
A leállított atomerőműtől 8 kilométerre fekvő Namie partjairól jól látszanak az erőmű kéményei és néhány daru – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

Eközben az erőmű területén munkások azon dolgoznak, hogy lefektessék a csöveket, amelyekkel majd kivezetik a vizet a tartályokból az óceánba. Ono már nagyjából beletörődött a helyzetbe. Azt mondta, hogy 71 éves, ő már a tengeren fog dolgozni, amíg meg nem hal. Valójában a fiatalokat félti. Aki most iskolás, később miért menne el halásznak, ha az ennyire kiszámíthatatlan ágazattá válik? Most közelítenek a katasztrófa előtti szinthez, de a radioaktív vízről szóló hírek sokakat eltántoríthatnak attól, hogy fukusimai halat vegyenek.

Ono Haruo a hálóit vizsgálja – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
Ono Haruo a hálóit vizsgálja – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

Ono a Greenpeace-nek azt mondta, hogy a Tepco tervéről, azaz a víz visszaengedéséről egy szórólapról értesült, amit az újsággal együtt dobtak be a postaládájába. A kezdeti, több mint egyéves tiltás után a tengernek csak néhány gyümölcsét volt szabad halászni, és azt sem a végtelenségig. 2020 februárjában aztán minden tiltást feloldottak, de Ono így is csak havi tíz alkalommal hajózhatott ki. Ezek után megdöbbent, hogy a katasztrófa évfordulója után egy hónappal a kormány bejelentette, visszaengedik a vizet az óceánba.

„A halak tíz év után végre kezdenek visszatérni, de ha most már tríciumot öntenek a vízbe, bármennyire hígítják is, ki fogja megvenni azokat a halakat? Ki akar mérgezett halat enni?”

Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters

Azt is mondta, hogy a bejelentés után a kormány több lakossági tájékoztatót tartott, de Ono szerint ezek nem voltak túl hasznosak. A lakosoknak nagyjából 30 percük volt, hogy kérdezzenek, majd kaptak egy köteg dokumentumot, hogy abból tájékozódhassanak. A halász szerint a helyiek nem nagyon értenek az erőművekhez, így irreálisnak tartja, hogy a kormány ennyivel elintézettnek tekinti a tájékoztatást.

A szennyezett víz csak az egyik potenciális veszélyforrás, ami Onóék feje fölött lebeg. Nem a 2011-es volt az utolsó földrengés: 2021 februárjában egy hatos, májusban pedig egy 7-7,1-es magnitúdójú földrengést észleltek a prefektúrában, 2023. március 24-én pedig egy 4,2-est Fukusima partjaitól nem messze, és egy 4,7-est Ibarakiban. Japánban és környékén szinte mindennaposak a 3-5-ös erősségű földrengések.

„A szökőárban elvesztettem a házamat, elvesztettem minden vagyonom, elvesztettem az öcsémet. Aztán jött a nukleáris baleset” – mondta Ono Haruo, aki 2021-ben segített eljuttatni az olimpiai lángot Fukusimából Tokióba – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
„A szökőárban elvesztettem a házamat, elvesztettem minden vagyonom, elvesztettem az öcsémet. Aztán jött a nukleáris baleset” – mondta Ono Haruo, aki 2021-ben segített eljuttatni az olimpiai lángot Fukusimából Tokióba – Fotó: Kim Kyung-hoon / Reuters
Kedvenceink