Március 15-én tartottak helyhatósági választásokat Hollandiában, ami az eredmények alapján felforgatta az ország politikai térképét: előretört az alig négy éve alakult BoerBurgerBeweging (BBB), azaz Gazdák és Polgárok Mozgalma. Az első helyre befutott párt eredetileg egyetlen céllal jött létre: megállítani a holland kormány terveit a károsanyag-kibocsátás korlátozására.
A választást megelőzte pár nappal a holland gazdák nagyszabású tüntetése, amelyet szintén a kormányzati tervek ellen hirdettek meg. Több ezer gazda vonult fel Hágában, hogy tiltakozzon az agráriumot súlyosan érintő korlátozások ellen – a gazdákra reagálva pedig megjelentek a klímatüntetők is, akik lezárták a vidékről a holland fővárosba vezető utakat.
A helyhatósági választások az országos politikára is hatással vannak, ez alapján dől el ugyanis a holland parlament felsőházának összetétele is. Az eredmények szerint a BBB lesz a legnagyobb erő a májusban összeülő új szenátusban.
Azonban a párt hiába fogna össze a kibocsátáskorlátozást szintén ellenző szélsőjobboldali pártokkal, valószínűleg nem akadályozhatja meg a kormány klímavédelmi terveit. Ennek ellenére a választás eredménye erős jelzés lehet a jobboldali liberális kormánykoalíció, és az idén már tizenharmadik éve kormányzó Mark Rutte miniszterelnöknek.
Megcsonkítanák az Európa-rekorder mezőgazdaságot
Útlezárás, trágyahordás és frontális támadás: a politikusok házai előtt tüntető holland földművesek az egész világon felhívták magukra a figyelmet, írja az Euronews. Március 11-én több mint 10 ezer gazda csatlakozott a Hágában tartott demonstrációkhoz, amelyeken sorra lobogtak a szimbolikusan fejjel lefelé feltűzött holland zászlók kék-fehér-piros színei.
Nem ez volt a gazdák első megmozdulása a holland kormány tervei ellen: tavaly óta tiltakoznak amiatt, mert a Rutte-féle kormánykoalíció 2030-ig a felére csökkentené az ország nitrogénkibocsátását.
Hollandia az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb élelmiszer-exportőre,
a kimagasló eredmény viszont nagyban függ a nitrogénből előállított műtrágyától, ami miatt a nitrogén-oxidok szintje az ország levegőjében és vizeiben magasabb, mint amennyit az uniós előírások megengednek.
Környezetvédelmi csoportok már korábban is nyertek pereket a holland kormány ellen, ezekben a bíróságok kibocsátáskorlátozási és természetvédelmi lépésekre kötelezték a Rutte-koalíciót. Emiatt vállalta a kormányfő 2030-as céldátummal a korlátozási tervet, aminek a vesztese elsősorban a mezőgazdaság lehet: harmadával csökkentenék ugyanis az ország több mint 100 milliós marha-, sertés- és baromfiállományát. A „fölösnek” ítélt állományt kényszerintézkedésekkel vásárolná fel a kormány.
A gazdák már tavaly júliusban is tiltakoztak a terv ellen, szerintük ugyanis túlzónak állítják be a mezőgazdaság hatását a klímaváltozásra, a tervezett lépéseket pedig igazságtalannak és előnytelennek nevezték. Bár azt elismerik a gazdálkodók, hogy a klímaváltozás ellen lépni kell, a Rutte-féle tervek szerintük túl hirtelen sokkot jelentenének a holland mezőgazdaság számára.
Inkább trágyát a földre, mint pénzt a kezetekbe
– többek között ez is szerepelt a piros szíves lufikkal és a holland gazdák hagyományos piros kendőivel felvonuló tüntetők tábláin, olyan szlogenek mellett, miszerint: „Ha nincs gazda, nincs étel”, „Nincs nitrogén-»probléma«” és „Mindenáron a gazdák mellett”. A szervező Farmers Defence Force (azaz a Gazdák Védereje; FDF) a demonstrációt „minden idők legnagyobb tüntetéseként” hirdette meg, és 100 ezer résztvevőre számított – igaz, a hágai önkormányzatnál végül 25 ezer várható résztvevővel jelentették be az eseményt.
Nemcsak a gazdák, de a velük szimpatizálók is felvonultak, és az FDF is úgy nyilatkozott, hogy a mezőgazdaság mellett más társadalmi problémákra is fel akarják hívni a figyelmet. Így jelentek meg végül tömegével kormányellenes tiltakozók, és a szélsőjobboldali pártok képviselői is. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője szerint a kibocsátáskorlátozási intézkedésekkel „el akarják üldözni a gazdákat az országból, hogy menedékkérők ezreivel zsúfolják tele” Hollandiát.
A gazdák a tiltakozásra traktorokkal érkeztek, a járműveket viszont már Hága határában megállították a hatóságok, és csak kettőt engedtek tovább „szimbolikus” okokból.
Nem csak ők próbálták visszaszorítani a városba érkező gazdákat: az Exinction Rebellion nevű csoport több klímaaktivistája is áttörte a rendőrsorfalakat, és órákra elzárt egy főutat Hága felé. Délutánra a rendőrség vízágyút is bevetett az aktivisták ellen, akik nem voltak hajlandók elhagyni az utat.
Egy gazdasszony föld nélkül
A helyhatósági választások eredményeiből is látszik, hogy nem a szélsőjobboldali pártok tudták megnyerni a protestszavazatokért zajló versenyt, hanem a BoerBorgerBeweging. A pártot alapító Caroline van der Plas eredetileg a kereszténydemokrata CDA-ban politizált, 2019-ben viszont kilépett a kormánykoalícióban is részt vevő pártból. A Berliner Zeitung arról ír, hogy Van der Plas már ekkor felismerhette azt a robbanóerőt, ami a klímavédelmi bírósági döntésekben rejlik – és ami kiválthatja a gazdák tiltakozását.
A politikus korábban mezőgazdasági újságíróként dolgozott, és 2021-ben egyedül jutott be a pártjából a holland parlament alsóházába. „Egy gazdasszony vagyok föld nélkül” – mondta ekkor Van der Plas, aki az elmúlt években bejárta a holland vidéket mozgalmával. Igaz, tavaly óta halálos fenyegetések miatt vissza kellett fognia a szerepléseit – ismeretlenek ugyanis azzal fenyegették, hogy arra a sorsra jut, mint a bevándorlásellenes politikus Pim Fortuyn, akit a 2002-es parlamenti választás előtt néhány nappal öltek meg.
A BBB ugyanazzal érvel a kormány klímavédelmi tervei ellen, mint a tiltakozó gazdák: túlmisztifikálják a mezőgazdaság jelentőségét, ami miatt farmokat kell majd bezárni, és élelmiszerhiányra is fel kell készülni. A párt főleg az ország északi és keleti részein lett népszerű, és nemcsak vidéken, de a városokban is.
Többen számítottak a választás előtt arra, hogy a párt harmadikként futhat be Mark Rutte kormánypártja, a liberális konzervatív VVD és a zöld–baloldali összefogás (GroenLinks és PvdA) mögött. Arra viszont nem, hogy a párt az első helyen szerepel országosan, és a legnagyobb párt lehet májustól a holland szenátusban.
Emberek, mi történt?
A március 15-i helyhatósági választáson dőlt el a 12 holland tartományi parlament sorsa, ahogyan annak a választói testületnek az összetétele is, amely május 30-án választja majd meg a holland parlament felsőházának, a szenátusnak a tagjait.
Az eredmények alapján a választást a BBB 19,36 százalékkal nyerte meg – ezzel 139 helyet szerzett összesen a tartományi parlamentek 572 helyéből. A kormányzó VVD 11,16 százalékkal futott be a második helyre, míg a zöld baloldali GroenLinks 8,83 százalékot, a baloldali PvdA (Munkapárt) pedig 8,03 százalékot szerzett. A választásnak két jobboldali párt volt a legnagyobb vesztese: míg a kereszténydemokrata CDA 6,7 százalékra esett vissza, a populista jobboldali Forum voor Democratie (Fórum a Demokráciáért) 3,07 százalékkal a tucatnyi kis párt közé került – holott négy évvel ezelőtt még ők futottak be a holland politika új üstököseként.
A 75 tagú felsőházban ez 16 helyet hozhat a polgári gazdamozgalomnak, 10-et a Rutte-féle kormánypártnak, 8-at a zöld baloldalnak és 7-et a Munkapártnak. A kormánykoalícióban a VVD és a CDA mellett a baloldali D66 és a Keresztény Unió vesz részt, szenátusi helyeik száma pedig az eddigi 32-ről 23-ra olvad majd.
Az alsóházban elfogadott törvényeket blokkolni képes felsőházban Rutte kormányának 2019 óta nincs többsége, így hozzászoktak ahhoz, hogy kompromisszumot kell kötniük a baloldali pártokkal – ebben várhatóan partnerek lesznek ezután is, írja a Politico. A BBB-nek pedig a kibocsátáskorlátozás ellen szintén tiltakozó szélsőjobboldali pártokkal együtt sem lenne meg a többsége ahhoz, hogy blokkolni tudja a klímavédelmi törvényt.
Caroline van der Plas szerint viszont így is egyértelmű siker a pártja eredménye: „Micsoda este ez! Emberek, mi a fasz történt? – mondta győzelmi beszédének elején a párt elnöke.
– Ez nem normális, pedig valójában nagyon is az! Mindenki, aki szavazott, normális állampolgár.
Senki nem ignorálhat minket többé. A választók egyértelműen kiálltak a kormány [klímavédelmi] politikája ellen” – mondta a holland közrádiónak adott interjújában. Nyilatkozataiban viszont hozzátette, hogy szeretnének együttműködni a kormánnyal „a jövő alakításában”, mind a tartományi parlamentekben, mind a szenátusban.
A kormányfő szerint minden a helyén van
A 2010 óta negyedik ciklusát töltő Mark Rutte kormánya 20 százalékos népszerűségi szintre esett vissza, ami az elmúlt tíz év legalacsonyabb értéke. A miniszterelnök is arról beszélt a választás éjszakáján, hogy „nem azt az eredményt érte el a VVD, amit szerettek volna”. Viszont gratulált Van der Plasnak, aki szerinte „nagyon jó eredményt” ért el a pártjával.
A kereszténydemokrata CDA-nál, Van der Plas eredeti pártjánál, még súlyosabb vereségként élték meg az eredményt: a párt elnöke, Wopke Hoekstra miniszterelnök-helyettes szerint „rendkívül keserű pirula” a 6 százalékos eredmény, a „földcsuszamlásszerű” változásban pedig a CDA kára lett a BBB „monstre győzelme”. Hoekstra szerint „utcáról utcára, házról házra” kell visszaszerezniük a választók bizalmát: „A legeslegpiszkosabban odatesszük magunkat.”
Rutte szerint viszont továbbra is képesek lesznek stabilan kormányozni az országot a koalíciójukkal. „Nem számítok arra, hogy azonnal felmerülne valami probléma – mondta a miniszterelnök a holland közmédiának, hozzátéve, hogy eddig is kisebbségben voltak a szenátuson belül. – A kormány kompetens tagokból áll.”
Ezzel nem teljesen értenek egyet a kormányellenes szavazók: az NL Times által idézett kutatás szerint leginkább azért szavaztak az ellenzéki pártokra, mert nem tartották kompetensnek a kabinet több miniszterét. A második leggyakoribb okként a kormány kibocsátásellenes lépéseit említették, majd az egészségügy helyzetét, és a bevándorlással, integrációval, menedékkérőkkel kapcsolatos ügyeket. A nitrogénkibocsátáson túli klímapolitika csak az ötödik legfontosabb kérdés volt a holland választók szemében.
