Brit védelmi minisztérium: Az oroszoknak sokszor annyira nincs lőszerük, hogy gyalogsági ásókat használnak rohamfegyverként

A dél-ukrajnai Zaporizzsja városi tanácsa gyásznapot hirdetett hétfőre, a csütörtöki rakétatámadásban elhunyt 13 áldozat tiszteletére – közölte Anatolij Kurtiev, a tanács titkára.

„Gyászol egész Zaporizzsja, ezért a hétfői napot gyásznappá nyilvánítottuk. Tisztelegjünk együtt mindazok becses emléke előtt, akiknek az élete örökre véget ért azon a tragikus márciusi éjszakán” – írta Kurtiev vasárnap a Telegramon.

Az állami katasztrófavédelmi szolgálat munkatársai a csütörtöki támadás után négy napig kutattak túlélők után. Kilenc embert – köztük egy terhes nőt – mentettek ki a romok alól csütörtökön kora reggel. A mentősök 13 halottat, férfiakat, nőket és egy kisgyermeket találtak. Öt további személyt azóta is eltűntként tartanak nyilván.

„Köszönjük a katasztrófavédelmi szolgálat mentőseinek, hogy csaknem négy napon át, éjjel-nappal, szünet nélkül kutattak a romok között. Ők a mi hőseink. Meghajolunk előttük” – mondta Kurtiev.

„Putyinnak meg kell értenie, hogy nem győzhet. Vissza kell vonnia csapatait, csak ezután kezdődhetnek meg a béketárgyalások” – mondta Olaf Scholz német kancellár. „Ez az alapja a tárgyalásoknak” – mondta Scholz hozzátéve, hogy szerinte Ukrajna készen áll a békére.

Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e bármilyen békemegállapodás anélkül, hogy Ukrajna visszakapná a Krímet vagy a donbaszi régió egyes részeit, Scholz azt mondta, hogy Kijev nélkül nem születhet döntés.

Bahmutban és környékén mindkét fél lőszerhiánnyal küzd, egyre növekvő veszteségekkel szembesül, ennek ellenére tovább folytatódtak a harcok.

Jevgenyij Prigozsin, aki a Wagner zsoldoscsoport élén a Bahmutban zajló orosz offenzívát irányítja, azt mondta egy éjjeli videójában, hogy amennyiben az emberei visszavonulásra kényszerülnének, az az egész orosz frontvonal összeomlásához vezetne. Prigozsin ezzel arra célzott, hogy az orosz védelmi minisztérium nem támogatja erőfeszítéseiket kellős számú emberrel és megfelelő mennyiségű lőszerrel. Prigozsin így fogalmazott:

„Ha a Wagner zsoldosai visszavonulnak Bahmutból, az egész front összeomlik... egészen az orosz határig vagy talán még tovább is. A Wagner a cement... magunkra vonjuk az egész ukrán hadsereget, megtörjük és megsemmisítjük őket.”

Marinka egy tízezres kisváros volt Donyecktől nyugatra. Azért csak múlt időben beszélhetünk róla, mert az orosz hadsereg a 2022. február 24-i invázió óta tartó különösen heves harcok során egyetlen épületet sem hagyott érintetlenül Marinkában, mindent leromboltak. A légi felvételeken látszanak a lebombázott, szétlőtt házak, a legtöbb épület felismerhetetlen, a fák elégett gyufaszálaknak tűnnek.

A katonákon kívül a város teljes lakosságát kitelepítették, de így is volt civil áldozata a harcoknak és sokan megsebesültek.

Marinka rendőrkapitánya az AP hírügynökségnek elmondta, hogy szerinte az orosz erők a romokat szándékosan rombolják tovább, hogy minden fedezéket megsemmisítsenek, függetlenül attól, hogy civil menedékhelyről vagy katonai létesítményről van szó.

(AP)

Jelentősen lelassultak az evakuálások a harcok sújtotta Bahmutból, mivel az ukrán csapatok nehezen tudják megközelíteni a városban rekedt lakosokat.

Emiatt már naponta csak öt-tíz embert tudnak kijuttatni a városból, míg az evakuálások csúcspontján akár 600-at is sikerült, mondta a CNN-nek a terület alpolgármestere, Olekszandr Marcsenko, aki szerint az oroszok mindent a földig romboltak.

A becslések szerint még mindig 4000-4500 ember tartózkodik Bahmutban, és Marcsenko szerint nehéz rávenni őket a távozásra. A városban összesen négy egészségügyi dolgozó maradt, a lakosoknak fűtőtt melegedőket alakítottak ki.

Az Egyesült Államok ukrán pilóták tudását teszteli, hogy meghatározzák, mennyi időbe telne kiképezni őket F–16-os vadászgépek vezetésére, írja a CNN.

Két ukrán pilóta jelenleg az arizonai Tucsonban egy katonai bázison van, ahol repülésszimulátorokon tesztelik képességeiket. Bár egyelőre nincs jele annak, hogy kiképzés folyna, a lépés arra utal, az Egyesült Államok nyitva akarja hagyni az F–16-osok Ukrajnába küldésének lehetőségét.

Ukrajna régóta lobbizik azért a nyugati szövetségeseinél, hogy kapjon modern vadászgépeket, de egyelőre egyik ország sem határozott még erről. Sok szempontot mérlegelnek, például komoly esély van arra, hogy az orosz légvédelmi rakétarendszerek le tudnák lőni a repülőket, illetve tartanak attól is, hogy ez még tovább eszkalálja a konfliktust.

Kedden Colin Kahl politikai védelmi államtitkár a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottsága előtt azt mondta, hogy körülbelül 18 hónapba telne az ukrán pilóták kiképzése az F–16-osok használatára.

A brit védelmi minisztérium vasárnap is kiadta a szokásos napi jelentését az orosz–ukrán háborúról. Ebben arról írnak, hogy az oroszok sok esetben akkora lőszerhiánnyal küzdenek, hogy a mozgósított tartalékos gyalogos katonáik ásókkal a kezükben kell hogy rohamozzanak.

A britek szerint a hiány miatt az orosz hadvezetés gyakrabban utasítja közelharcra a katonákat. Mint írták, az orosz tartalékosok arra kaptak utasítást egy esetben, hogy lőfegyverekkel és ásókkal rohamozzanak meg egy ukrán betonerődítményt.

Többnyire vélhetően MPL-50-es sáncszerszámokat, gyalogsági ásókat használnak a rohamokhoz. A brit védelmi minisztérium szerint ezek folyamatos használata rávilágít a „brutális és alacsony technikai színvonalú harcokra”, amelyek a háború nagy részét jellemzik.

Az MPL-50-esnek mitikus ereje van az oroszok szemében, már a 19 században is használták közelharcra, kérdéses viszont, hogy a 21. században mennyire veszik hasznát a gyalogos katonák.

Vasárnap tartják az oroszországi Csecsenföld hadura, Ramzan Kadirov 17 éves fiának esküvőjét, melynek alkalmából Ahmatot Vlagyimir Putyin fogadta – írja a Belaruszból elüldözött, Lengyelországba települt, kormánytól független Nexta.

Emellett a csecsen hatóságok 100 ezer rubelt (valamivel kevesebb mint félmillió forint) utaltak ki más, ma összeházasodó pároknak, és bejelentették, hogy finanszírozzák az esküvőjüket.

Kína bejelentette, hogy növeli katonai kiadásait a világban növekvő feszültségek és globális bizonytalanság miatt. A tervek szerint 2023-ra a 2013-as kiadások kétszeresét, azaz 1,55 trillió jüant (nagyjából 224 milliárd dollárt) fordítanak katonai fejlesztésekre, mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.

Az elnök a fegyveres erők modernizálására és a harckészültségük megerősítésére szólított fel, míg az egyik szóvivő a kiadások emelését a komplex biztonsági kihívásokkal és Kína nagyhatalmi felelősségével indokolta.

A nemzetközi közösség azonban aggódik a kínai hadseregben zajló fejlesztések miatt, mivel Kína egyre fenyegetőbben lép fel Tajvannal szemben, és vitatott területi követelései vannak a Kelet-, illetve a Dél-kínai-tengeren. Li Ko-csiang beszédében határozottan ellenezte Tajvan függetlenségét, és a mielőbbi békés újraegyesítés mellett foglalt állást.

Kína Tajvant saját területének tekinti, azonban Tajvan önálló kormányzattal rendelkezik és a nemzetközi közösség is elfogadja szuverén államként. Az utóbbi időben növekedett a feszültség Kína és Tajvan között, és a nemzetközi közösség is attól tart, hogy Kína Oroszországhoz és Ukrajnához hasonlóan Tajvanra is erőszakosan kívánja ráerőltetni az uralmát. Kína már tartott hadgyakorlatot Tajvan körül, válaszul az amerikai házelnök, Nancy Pelosi tajvani látogatására.Li Ko-csiang megjegyzésére válaszul Tajvan leszögezte, hogy a két oldal között nincs alá-fölérendeltségi viszony, és Kínának tiszteletben kell tartania Tajvan elkötelezettségét a szuverenitás, a demokrácia és a szabadság mellett. Tajvan javasolja, hogy Kína pragmatikusan és kölcsönösségen alapuló tisztelettel kezelje a tajvani kérdést, és teremtse meg az egészséges interakció feltételeit.

A kínai miniszterelnök nemcsak a katonai védelemre fókuszál, hanem a gazdaságra is, a bejelentés szerint Kína 5 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol az idei évre 3 százalékos infláció mellett.

(MTI)

A legfontosabb szombati eseményeket itt tudja visszaolvasni.

• A frontra látogatott az orosz védelmi miniszter.
• Egyre korlátozottabbak az ukrán utánpótlási útvonalak Bahmutnál.
• Lvivben fogadta az Európai Parlament elnökét Zelenszkij.
• Egészségügyi problémái lehetnek Kadirovnak, Csecsenföld oroszbarát vezetőjének.
• Az ukrán fegyveres erők szerint Bahmut továbbra is ellenőrzésük alatt áll.
• Ursula von der Leyen szerint Putyint felelősségre kell vonni a háborús bűncselekményekért.
• Az orosz bankok lefoglalt vagyonát is újjáépítésre fordítanák az ukránok.