Kína bejelentette, hogy növeli katonai kiadásait a világban növekvő feszültségek és globális bizonytalanság miatt. A tervek szerint 2023-ra a 2013-as kiadások kétszeresét, azaz 1,55 trillió jüant (nagyjából 224 milliárd dollárt) fordítanak katonai fejlesztésekre, mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.
Az elnök a fegyveres erők modernizálására és a harckészültségük megerősítésére szólított fel, míg az egyik szóvivő a kiadások emelését a komplex biztonsági kihívásokkal és Kína nagyhatalmi felelősségével indokolta.
A nemzetközi közösség azonban aggódik a kínai hadseregben zajló fejlesztések miatt, mivel Kína egyre fenyegetőbben lép fel Tajvannal szemben, és vitatott területi követelései vannak a Kelet-, illetve a Dél-kínai-tengeren. Li Ko-csiang beszédében határozottan ellenezte Tajvan függetlenségét, és a mielőbbi békés újraegyesítés mellett foglalt állást.
Kína Tajvant saját területének tekinti, azonban Tajvan önálló kormányzattal rendelkezik és a nemzetközi közösség is elfogadja szuverén államként. Az utóbbi időben növekedett a feszültség Kína és Tajvan között, és a nemzetközi közösség is attól tart, hogy Kína Oroszországhoz és Ukrajnához hasonlóan Tajvanra is erőszakosan kívánja ráerőltetni az uralmát. Kína már tartott hadgyakorlatot Tajvan körül, válaszul az amerikai házelnök, Nancy Pelosi tajvani látogatására.Li Ko-csiang megjegyzésére válaszul Tajvan leszögezte, hogy a két oldal között nincs alá-fölérendeltségi viszony, és Kínának tiszteletben kell tartania Tajvan elkötelezettségét a szuverenitás, a demokrácia és a szabadság mellett. Tajvan javasolja, hogy Kína pragmatikusan és kölcsönösségen alapuló tisztelettel kezelje a tajvani kérdést, és teremtse meg az egészséges interakció feltételeit.
A kínai miniszterelnök nemcsak a katonai védelemre fókuszál, hanem a gazdaságra is, a bejelentés szerint Kína 5 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol az idei évre 3 százalékos infláció mellett.
(MTI)
