Sok kérdést felvetett, hogy egy 8 éves kislány a gyémántbirodalom örököseként szerzetesnek állt

Devanshi Sanghvi egyszer majd akár egy több millió dolláros gyémántüzletet is vezethetett volna. De a szülei nem erre a sorsra szánták őt.

A nyolcéves indiai kislány ugyanis nemrég bevonult egy dzsain kolostorba, és ezentúl szerzetesként fogja élni az életét, szigorú szabályok mentén. Devanshi ezentúl mezítláb, fehér száriban fogja járni az utcákat, seprűvel a kezében, alamizsnát kéregetve.

Történetére világszerte felkapták a fejüket az emberek, ami érthető is. A gyerekként kolostorba vonulás ma már rendkívül ritka, a katolikus egyházban már a 19. században is pápai engedélyhez kötötték. Jogosan merül fel a kérdés, hogy Devanshi valóban saját maga választotta-e ezt az életet, és ha igen, mennyire etikus hagyni egy kisgyereknek, hogy akár életreszólóan ilyen súlyú döntést hozzon.

Az elmúlt nyolc éve sem a luxusról szólt

Devanshi a gyémántkereskedelem egyik fontos központjának számító Szúratban élt szüleivel, Dhanesh és Ami Sanghvival, valamint húgával. Az 1981-ben alapított családi vállalkozás, a Sanghvi and Sons jelentős pénzt halmozott fel a családnak, egy indiai hitelminősítő szerint a nettó vagyonuk 61 millió dollárra (kb. 22,5 milliárd forintra) becsülhető. Ám a beszámolók szerint Devanshi korántsem élt elkényeztetett életet, sőt: az indiai sajtó szerint soha nem nézett tévét, filmet, és nem járt bevásárlóközpontokba és éttermekbe.

Sanghviék a 4,5 millió dzsainista közé tartoznak, akik a dzsainizmust követik – a világ egyik legrégebbi vallását, amely több mint 2500 évvel ezelőtt alakult ki Indiában. Devanshi szülei, akik köztudottan „rendkívül vallásosak”, arról beszéltek a helyi médiának, hogy a kislány maga akart apáca lenni. Így a gyermek az egyik legfiatalabb, aki a „díksa” szertartáson lemondott anyagi javairól, és belépett a dzsain vallási rendbe. Ugyanakkor nehéz nem figyelembe venni, hogy a dzsain családok néha bátorítják a gyerekeiket arra, hogy belépjenek a rendbe, ezzel is javítva a családjuk társadalmi megítélését.

Az indiai médiának a család barátai arról beszéltek, hogy a lány „kisgyermekkora óta hajlott a spirituális élet felé”. Erről tanúskodik a kislánynak szentelt Instagram-oldal is, amelynek 15 ezer követője van. Az oldalon rengeteg kép szerepel Devanshi beavatási szertartásairól, de korábban megosztottak róla egyszerű tényeket, például hogy 7 évesen vett részt az első olyan zarándoklatán, amely 300 kilométer hosszú volt, és mezítláb járta végig. A poszt állítása szerint egyszer 25 kilométert is megtett egy nap, panaszkodás nélkül.

Az Instagram-oldalt valószínűleg a kislány szülei kezelhetik. Egy korai posztban azt írták, hogy minden szülőnek az a dolga, hogy segítsen a gyermeke kibontakozásában, de szerintük Devanshi másfajta boldogságra vágyik.

„Tudjuk, hogy nehéz lesz, de a díksa [szerzetes] élet több boldogságot biztosít neki, mint amennyit mi valaha is adni tudnánk”

– írta a dúsgazdag szülőpáros. Az oldalon olyan tudnivalókat is megosztottak, miszerint a kislányuk 3 évesen már elolvasott három dzsain vallási könyvet, és fejezeteket is megtanult.

A világ javairól való lemondást hatalmas buli előzte meg

Egy nappal a lemondási ceremónia előtt a család hatalmas ünnepi felvonulást szervezett Szúratban, ahol Devanshi vezető dzsain szerzetesek jelenlétében tette le a „díksát” – a lemondás fogadalmát –, ezen több tízezren vettek részt. Mumbaiban és a belgiumi Antwerpenben, ahol a Sanghvi családnak üzletei vannak, szintén szerveztek felvonulásokat.

A lemondás szertartását tulajdonképpen egy fesztiválszerű buli előzte meg. A lány szülei kíséretében, ékszerekkel díszítve és finom selyembe öltözve érkezett a város Vesu negyedében lévő helyszínre. A fején gyémántokkal kirakott koronát viselt, kezein hennatetoválások voltak. Ezrek nézték a látványosságot, amint tevék, lovak, ökrös szekerek, dobosok és turbános férfiak vászonponyvákkal vonultak végig az utcákon, miközben táncosok és gólyalábakon járó előadók gondoskodtak a szórakoztatásról.

Devanshi a szertartás után a többi apácával együtt fényképezkedett, fehér száriba öltözve, amely borotvált fejét is eltakarta. A kislány azóta egy kolostorban (upāśraya) él, ahol dzsain szerzetesek és apácák laknak.

Egy olyan gyereknek, aki már gyerekkora óta nagyon szigorú körülmények között élt, bizonyára szórakoztatónak tűnhet elsőre, hogy a közösség ünnepli. De Nilima Mehta professzor, egy mumbai gyermekvédelmi tanácsadó azt mondja, hogy a gyerek még nem is tudja, mekkora nélkülözés vár rá. „A dzsain apácák élete nagyon-nagyon kemény” – mondta.

Spártai életmód vár a kislányra

A dzsainizmus a világ egyik legrégebbi vallása, és követői öt alapelvet vallanak magukénak, amelyek közé tartozik az erőszakmentesség és a birtoklásmentesség – írja az indiai National News. A dzsainisták szigorú vegetáriánus étrendet tartanak, nem esznek gyökérzöldségeket (mert azok elfogyasztásakor a növény elpusztul) és bizonyos gyümölcsöket, egyes hónapokban pedig teljesen tartózkodnak a zöldségek fogyasztásától. A szerzetesek egy része szövetet tesz a szája elé, nehogy véletlenül lenyeljen egy bogarat. Emellett a dzsainista apácák gyalogláskor egy seprűvel söprik el az útjukból a bogarakat, nehogy egyre is rátapossanak.

A szerzetességet vállalóknak más szigorú szabályokat is be kell tartaniuk, templomokat és kolostorokat kell látogatniuk, és kézzel készített fatálakat kell hordaniuk az étel elfogyasztásához. A dzsainizmus alapelveivel összhangban nem fürödhetnek, nem lehet állandó lakhelyük, de nem utazhatnak, csak gyalog, valamint soha nem használhatnak modern technológiát, például internetet vagy mobiltelefont. A rituálék részeként a hajukat is leborotválják, és egy egyszerű fehér lepedőn alszanak a földön.

A helyi média szerint az elmúlt években

Devanshi naponta háromszor imádkozott, és már kétéves korában böjtölt.

Az mondjuk kérdés, hogy egy kétéves kisgyerek, akinek az etetéséről még a szülei gondoskodnak, hogyan böjtölt. Nehéz nem úgy elképzelni, hogy a szülei egyszerűen nem adtak neki eleget enni.

Az extrém böjtölés (santhara) a dzsainizmus egyik sokat kritizált jellemzője. A Guardian szerint egy 13 éves haidarábádi lány 2016-ban kómába esett és meghalt, mivel vezeklésként két hónapos böjtöt tartott, amelynek során naponta csak kétszer ihatott meleg vizet. A lány szüleit a rendőrség emberöléssel vádolta meg, és a közvéleményt felháborította, hogy a család kényszerítette a lányt a böjtre. Néhány hete egy 83 éves férfi halt meg Rádzsasztánban, miután 18 napos böjtöt tartott.

A dzsainizmusnak nagyjából ötmillió követője van Indiában. Bár ezzel a számmal vallási kisebbségnek számítanak, a hívők jó része befolyásosnak vagy jómódúnak számít. Tavaly egy körülbelül 4 millió dolláros vagyonnal rendelkező gyógyszeripari mágnás és családja szintén megfogadta, hogy szerzetesként él majd. A vallástudósok szerint az anyagi világról lemondó dzsainhívek száma az évek során emelkedett, bár az olyan fiatal gyerekeket érintő esetek, mint amilyen Devanshié is, ritkák.

Megoszlanak a vélemények

A Sanghvi család az egyetlen olyan dzsain szektához tartozik, amely gyermek szerzeteseket fogad – a másik három csak felnőtteket fogad be. Bár a dzsain közösségen belül is támogatják a gyakorlatot, Devanshi lemondása vitát váltott ki, sokan tették fel a kérdést, hogy a család miért nem várta meg, amíg a lány felnőtté válik, mielőtt ilyen fontos döntéseket hozna.

A közösség számos tagja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy gyermeket ilyen fiatalon elszakítanak a családjától.

„Ő egy gyerek, mit érthet ő ebből az egészből? A gyerekek 16 éves korukig még azt sem tudják eldönteni, hogy milyen szakon tanuljanak a főiskolán. Hogyan dönthetnének olyasmiről, ami az egész életükre kihatással lesz?”

– kérdezte Kirti Shah, egy szúrati gyémántkereskedő, aki a család barátja és egyben az Indiában hatalmon lévő Bháratíja Dzsanatá Párt helyi politikusa. Őt is meghívták a többnapos ünnepségre és a fő ceremóniára, de úgy döntött, hogy nem megy el.

A hír megjelenése óta sokan a közösségi médiában kritizálták a családot, és azzal vádolták Sanghviékat, hogy megsértették a gyermek jogait. Közben azonban jócskán akadnak támogató kommentek a kislányt bemutató Instagram-oldalon is – persze kérdés, hogy mennyire moderálják a diskurzust a posztok alatt.

Shah szerint a kormánynak be kell avatkoznia, de nem valószínű, hogy ez megtörténik. A BBC újságírója kereste Priyank Kanungo, az indiai Gyermekjogok Nemzeti Bizottsága vezetőjének irodáját, hogy megkérdezze, tesz-e valamit a kormány Devanshi ügyében. Ott azonban azt mondták, hogy nem kívánnak nyilatkozni, mert ez egy „kényes ügy”. Pedig a kolostorba vonulás ugyanolyan életre szóló döntés, mint a házasságkötés, a gyerekházasság márpedig régóta törvényellenes Indiában is.

Aktivisták szerint Devanshi jogai sérültek, akkor is, ha a kislány látszólag szabad akaratából választotta az aszkéta életmódot. Mehta professzor szerint egy ilyen fiatal gyermek beleegyezése nem számít beleegyezésnek a jog szerint. „Jogilag a 18 év az a kor, amikor valaki önálló döntést tud hozni. Addig a nevében egy felnőtt – például a szülő – hoz döntést, akinek mérlegelnie kell, hogy ez az ő érdekét szolgálja-e. És ha ez a döntés megfosztja a gyermeket az oktatástól és a kikapcsolódástól, akkor az jogsértésnek minősül” – mondta.

A Mumbai Egyetemen dzsain filozófiát tanító Bipin Doshi azonban azt mondja, hogy „nem lehet jogi elveket alkalmazni a spirituális világban”. Szerinte Devanshi semmilyen kárt nem szenved.

„Lehet, hogy megfosztják a hagyományos szórakozástól, de ez tényleg mindenkinek szükséges? És azzal sem értek egyet, hogy meg lesz fosztva a szeretettől vagy a neveléstől – szeretetet kap a gurujától, és megtanulja az őszinteséget, és elkerüli a ragaszkodást. Nem jobb ez így?”

– mondta. Doshi azzal is érvelt, hogy ha Devanshi később meggondolja magát, bármikor visszatérhet a világba. Csakhogy mindez még mindig nem indokolja azt, hogy a kislány miért ne várhatna 18 éves koráig a fogadalmával.

Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű visszatérni a világi élethez. Egy lány, aki kilencévesen lett aszkéta, 2009-ben egyenesen botrányt okozott azzal, hogy 21 évesen megszökött, és hozzáment a barátjához. Mehta olyan fiatallal is találkozott, akit komoly traumák értek a dzsain kolostorban.

A múltban bírósági beadványokat is benyújtottak, de Mehta szerint minden társadalmi reform kihívást jelent az érzékenység miatt. Nem csak a dzsain vallással vannak egyébként ilyen problémák: a hindu és buddhista vallásokban is jelen van a fiatalok szerzetesi életre való ránevelése. „A gyermekek minden vallás alatt szenvednek, de ezt kétségbe vonni istenkáromlás” – mondta Mehta, hozzátéve, hogy a családokat és a társadalmat fel kell világosítani arról, hogy a gyerekek felett nincs tulajdonjoguk.