Memphisi rendőri túlkapás: fekete rendőrben is lehet előítélet a feketékkel szemben

Bár közvetlenül nincsen rasszizmusról szó, mivel a rendőrök is afroamerikaiak voltak, attól azért mégsem egészen elválasztható: felmérések szerint az afroamerikaiak az Egyesült Államokban ötször akkora eséllyel kerülnek letartóztatásba, mint a fehérek. Az előítéletek miatt rendszeresebben ellenőrzik, igazoltatják őket a hatóságok, és kiugróan magas az arányuk azok között, akiket rendőrségi intézkedés közben lőttek le:

• egymillió afroamerikaira 5,9 ilyen haláleset jut,
• a hispánok – spanyol ajkú, latin-amerikai hátterűek – esetében ez a mutató csak 2,6,
• a nem hispán fehérek körében 2,3.

Az adatok összevethető népességszámból adódnak össze: az Egyesült Államokban 192 millió fehéret, 40 millió afroamerikait, 38 millió hispánt tartanak számon 34 millió egyéb, jellemzően ázsiai hátterű ember mellett – az ő körükben csak 0,9 az egymillió főre jutó, rendőrségi intézkedés közbeni haláleset.

Ezek között az esetek között különösen súlyosak a fegyvertelen, akár fiatalkorú feketék lelövése, mivel mindennél jobban alátámasztják a már említett előítélet gyanúját. Ezt a gyanút nem gyengíti az, hogy fegyvertelen fehéreket is lőttek már le rendőrök, hiszen tavaly ezeknek az eseteknek a száma megközelítette a négyszázat.

Az viszont elgondolkodtató, hogy ezek száma csak 70 százalékkal magasabb, mint a feketéket érintő eseteké, miközben a fehér lakosság száma csaknem ötször akkora.

2022-ben minden korábbinál több embert lőttek le a rendőrök – természetesen azokkal az ügyekkel együtt, amelyekben a fegyverhasználat nem volt vitatott: összesen 1096-ot. Idén január végéig már 79-et, ami időarányosan szintén rekord – derült ki a Washington Post adataiból. Öt évvel ezelőtt 981 esetet regisztráltak, és a számok évről évre nőnek.

Több börtönévet kapnak a feketék?

De még elítéltként is előnyösebb helyzetben vannak a fehérek a feketékkel szemben: a Washington Post öt évvel ezelőtti cikke egy felmérés alapján arra jutott, hogy ugyanazért a bűncselekményért a feketék átlagosan 20 százalékkal hosszabb börtönbüntetést kapnak.

Bár az öt rendőr és a helyszínre kiérkező tűzoltók is feketék voltak, Tyre megállításában és a vele szembeni agresszív intézkedésben szerepet játszhatott a már említett előítélet: részben ezt is elemzi a már zajló belső vizsgálat.

Az nem látható egyik videón sem, hogy konkrétan mi miatt állították meg a rendőrök Nichols autóját. A rendőri jelentések szerint közúti veszélyeztetés (az amerikai büntetőjog szerint gondatlan vezetés) miatt vonták intézkedés alá a férfit.

Az egyik felvételen az látható, hogy miután Tyre megáll, a rendőrök kiabálva és káromkodva szólítják fel, hogy szálljon ki az autóból. A férfi azt mondja, „nem csináltam semmit”, mire az egyik rendőr kirángatja, és a földre kényszeríti. Hallható, amint az egyik rendőr azzal fenyegetőzik, hogy eltörik a karját, közben arra utasítják, hogy feküdjön hasra.

Végül kiszabadul a rendőrök szorításából, és elfut – ezután hallható, ahogy a rendőrök fogadkoznak, hogy eltapossák, ha megtalálják. Amikor utolérik, ez lényegében meg is történik: a földre kényszerítik, miközben egy rendőr odasétál hozzá, és kétszer fejbe rúgja.

Többször látható, ahogy Tyer már hátrabilincselt kézzel, rendőröktől közrefogva áll, ám továbbra is ököllel ütik a fején.

Nichols légzési nehézségek miatt került kórházba, ahol három nappal később meghalt. A jogi képviselők még kedden közleményt adtak ki a boncolás eredményéről, amely egy független és elismert szakértő vizsgálatára hivatkozva azt írta, hogy „Tyre súlyos ütlegelés okozta kiterjedt vérzéses sérüléseket szenvedett el”.

Ma már nehezebb eltussolni

A New York Times szerint azonban érezhető változás abban, ahogyan ezeket az ügyeket a hatóságok kezelik: azután, hogy 2014-ben lelőttek Chicagóban egy tinédzsert, Laquan McDonaldot, még bírósági döntés és 13 hónap kellett a rendőrökre rögzített testkamerák felvételeinek nyilvánosságra hozatalára. Tyre esetében azonban már néhány óra múltán közleményt adtak ki, amely – bár a részletekkel adós maradt – már belső vizsgálat elindításáról szólt. Két héttel később – amikor tehát Tyre már halott volt – a felvételeket is nyilvánosságra hozták, egy héttel utána már a vádakat is megfogalmazták a rendőrökkel szemben, a memphisi rendőrfőnök embertelennek minősítette a Tyre elleni intézkedés módját.

„Ez egy egészen új világ” – mondta a New York Timesnek Kansas demokrata párti – és a téma okán megemlítendően fekete – polgármestere, utalva arra, hogy az eseteket egyre gyorsabban kell a nyilvánosság előtt is átláthatóan kezelniük a hatóságoknak.

„Lassan, de biztosan megértik az emberek – beleértve a rendőrfőnököket is –, hogy ezeket az ügyeket nem lehet titokban tartani” – jelentette ki Quinton Lucas.

Az állam is tudja, hogy Black Lives Matter

A változás annak köszönhető, hogy ezek az ügyek nagyon hamar lobbanthatnak lángra tiltakozási hullámot, amely minden oldalról erőszakba is torkollhat, ennek elejét csak az veheti, ha a hatóságok komolyan veszik a vizsgálatokat. Ez a Black Lives Matter (A Feketék élete is számít – BLM) mozgalmának számlájára írható eredmény.

Épp ezért az Egyesült Államok elnöke is hamar felszólalt az ügyben, elsősorban nyugalomra intve.

2021-ben Minneapolisban már voltak tüntetések, amikor a rendőrök lelőttek egy rendőri igazoltatás elől autóval menekülő férfit – akit egyébként egy közelebbről nem részletezett ügy miatt már köröztek. A 20 éves Daunte Wrightot állítólag még az előtt lőtték meg, hogy visszaszállt volna autójába, hogy elmeneküljön. Halála épp akkor történt, amikor a George Floyd halála miatti tüntetéssorozat országos hullámokat vert, és folyamatban volt az intézkedő rendőrök pere.

A fulladás miatt meghalt Floyd ellen intézkedő mindhárom rendőrt bűnösnek találták, az áldozat nyakára perceken át térdelő Chauven 21 év börtönt kapott.