Főtanácsnok: Uniós jogot sértenek a lengyel kormány bírósági reformjai

Az Európai Bíróság főtanácsnoki véleménye szerint sérti az uniós jogot a lengyel törvény, amely módosítja a rendes bíróságok szervezetére és a
legfelsőbb bíróságára vonatkozó jogszabályokat. Az előzetesen kikért főtanácsnoki vélemény nem köti az uniós bíróságot, de általában nagyjából megegyezik az ítélettel.

A lengyel kormány elleni bírósági eljárást az Európai Bizottság kezdeményezte, mert a testület szerint egy 2019 decemberében elfogadott törvény megsértette a közös jogot. A Bizottság többek között azt kifogásolta, hogy

• a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége és pártatlansága nem biztosított, és ez hátrányosan érinti a bírákat, akiket vizsgál,
• valamint sérti a bírák magánéletét és személyes adataik védelmét, mert a kinevezésük előtt információkat kell adniuk az egyesületekben és nonprofit alapítványokban folytatott közéleti és társadalmi tevékenységükről, ideértve a politikai párttagságot is.

Az Európai Bizottság ezért az uniós bírósághoz fordult, hogy kötelezze Lengyelországot a törvény több rendelkezésének felfüggesztésére. A bíróság ennek 2021-ben helyt is adott, sőt,

napi egymillió euró megfizetésére kötelezte a lengyeleket, amíg maradéktalanul nem teljesítik a végzést vagy a leendő ítéletet.

Michael Collins főtanácsnok csütörtökön arra jutott, hogy ugyan az Európai Bizottságnak nem mindenben van igaza, de a valamely bíróság függetlenségével kapcsolatos kérdések bírói vizsgálatának tiltása, az ehhez kapcsolódó fegyelmi rendszer, valamint e kérdésekben a fegyelmi tanács hatáskörrel felruházása mind-mind

sérti az uniós jog értelmében vett független és pártatlan bíróság követelményét.

Elmérgesedett a vita

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság az elmúlt években fokozatosan átszabta a bírósági rendszert: bírókat kényszernyugdíjaztak, politikai kinevezettekkel kibővítették az igazságszolgáltatási tanácsot, és szintén pártközeli tagokkal létrehoztak egy úgynevezett felügyeleti tanácsot. Ennek kiterjedt jogköröket adtak: komoly szankciókat hozhatnak bírók ellen, ha nem megfelelőnek találják azok valamelyik ítéletét. (A témáról bővebben itt írtunk.)

A viták miatt az Európai Bizottság – Magyarországhoz hasonlóan – sokáig nem volt hajlandó rábólintani a lengyel tervre, amivel az uniós helyreállítási alap rájuk eső részét költenék el, de júniusban végül jóváhagyta. A lengyel kormány cserébe reformokat ígért, például megszüntette a fegyelmi kamarát, de az Európai Bizottság úgy látta, hogy ezeket nem hajtotta megfelelően végre (részben ezért is volt olyan szigorú a magyar jogállamisági eljárásban). Nyár végére annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a Jog és Igazságosság már azzal fenyegetőzött, „mindennel lőni” fog az EU-ra, az Európai Bizottság pedig októberben – az alapjogi charta megsértésére hivatkozva – befagyasztotta a felzárkóztatási támogatásokat.

Végül a lengyel kormány épp a főtanácsnoki vélemény kiadása előtt fújt nagy nehezen visszavonulót. A fegyelmi ügyeket egy új javaslattal a legfelsőbb bíróságtól a függetlenebbnek tartott legfelsőbb adminisztratív bírósághoz helyeznék át. Véget vetnének azoknak a büntetéseknek is, amelyeket a társaik státuszát megkérdőjelező bírákra szabnak ki (a Politico szerint sok új kinevezett státusza problémás volt).

Visszakozik a lengyel kormány

„Nincs időnk kötélhúzásra. Felhívtam rá az ellenzéket, hogy kezdődjön el a munka a javasolt törvényen, amilyen gyorsan csak lehet” – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök.

Azért fordult az ellenzékhez, mert a Jog és Igazságosság egy néhány fős többségű szövetségben kormányoz, és egyik koalíciós partnere, az Egyesült Lengyelország még halasztaná a döntést a módosításról. A nacionalista pártot az bírósági átalakításokért felelős Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezeti, aki szerint az Európai Bizottsággal kötött kompromisszum „zsarolás”.

A miniszterelnököt is előszeretettel kritizáló tárcavezetőt az ellenzék nemrég megpróbálta eltávolítani egy bizalmatlansági indítvánnyal, de a koalíció kiállta a próbát.

A változtatást Szymon Szynkowski vel Sęk EU-ügyi miniszter szerint egyeztették az Európai Bizottsággal. Piotr Müller kormányszóvivő arról beszélt, hogy

ha a módosítás átmegy, „felszabadítják a forrásokat Lengyelországnak”.